Polgár Petra Ibolya, Dr. Pohárnok Melinda
PTE BTK Pszichológiai Intézet

Kutatásunkban a szégyen és büszkeség-párbeszédeket vizsgáltuk az érzelmi tartalom mentén, egy újonnan kidolgozott kódkönyv segítségével. A vizsgálatban 54 anya-gyermek páros vett részt – köztük 24 lány és 30 fiú -; feladatuk egy-egy olyan szégyen-, illetve büszkeségtörténet felidézése volt, amelynél mindketten jelen voltak. A 2015-ben felvett interjúk párbeszédeiben található kódok közül a jelen kutatásban csak a pozitív, illetve negatív kategorikus érzelmet kifejező szavak vagy metaforák; a pozitív, illetve negatív érzelmi viselkedésre utaló kifejezések; valamint a pozitív, illetve negatív értékelések kódjai vettek részt. Eredményeink szerint a pozitív kategorikus érzelmet kifejező szavak és metaforák, a pozitív érzelmi viselkedésre utaló kifejezések, a pozitív értékelések, illetve összességében véve a pozitív érzelmi megnyilvánulások átlaga szignifikánsan magasabb értéket ért el a büszkeségtörténetekben, mint a szégyentörténetekben. A hipotéziseknek megfelelően alakult a negatív kategorikus érzelmet kifejező szavak és metaforák, a negatív érzelmi viselkedésre utaló kifejezések, a negatív értékelések, illetve összességében véve a negatív érzelmi megnyilvánulások átlaga is: ezek a szégyentörténetekben lettek szignifikánsan magasabbak. Továbbá az érzelmekkel kapcsolatos megnyilvánulások magasabb értéket értek el a szégyen-párbeszédekben, mint a büszkeséget felidézőkben. A lánygyermekek anyáikkal folytatott felidézéseiben feltételezett magasabb érzelmi tartalom azonban nem volt kimutatható. Az anya és fiúgyermeke által felidézett szégyentörténetekben az értékelések, míg ugyanezen anya-lánygyermek dialógusokban az érzelmi viselkedésre vonatkozó megnyilvánulások kerültek túlsúlyba.

Kulcsszavak: büszkeség- és szégyentörténetek, érzelmi tartalom kódolása, érzelmi tartalom felidézése, anya-gyermek párbeszéd

English abstract

Investigation of dialogues of shame and pride along the emotional content

In this research we investigated dialogues of shame and pride along emotional content, by using a new coding system. We conducted interviews with 54 mother-child pairs (24 girls and 30 boys), whose task was to evoke two stories – one about a shameful event and other invoking pride. From the coding system expressions of ’positive or negative categorical emotions’; ’positive or negative emotional behaviour’ and ’positive or negative evaluation’ were used. Results showed that expressions of positive categorical emotions, positive emotional behaviour, positive evaluation and all the positive emotional phrases had a significantly higher value in the dialogues of pride; while the expressions of negative categorical emotions, negative emotional behaviour, negative evaluation and all the negative emotional phrases indicated higher means in the stories of shame. Results certified that phrases connected with emotions reach a higher value in dialogues of shame, but it could not be proven that in stories narrated by mothers and daughters the emotional content would be higher. Results also showed that that in dialogues of mothers and sons there were more evaluations, while in stories of mothers and daughters the number of expressions connected with emotional behaviour was higher.

Key words: stories of shame and pride, evocation of emotional content, coding of emotional content, mother-child dialogues