Filozófiai tanszék

a tanszék neve

Filozófiai tanszék

a tanszék által gondozott szakok, ezek specializációi (BA és MA)

Szabad bölcsészet BA (Filozófia, Etika, Művészettörténet specializációk)
Filozófia MA
Etika és erkölcstan osztatlan tanári képzés
Design- és művészetmenedzsment MA
Diplomás levelező részismereti képzés
Diplomás levelező MA
Angol nyelvű filozófia MA

tanszékvezető

Prof. Dr. Pavlovits Tamás egyetemi tanár

a tanszéken dolgozó oktatók névsora

Dr. Czeglédi András habilitált egyetemi docens

Prof. Dr. Gyenge Zoltán egyetemi tanár

Dr. Krémer Sándor habilitált egyetemi docens

Dr. Lamár Erzsébet egyetemi adjunktus

Dr. Mogyoródi Emese habilitált egyetemi docens

Rembeczki Eszter tudományos segédmunkatárs

Dr. Simon József habilitált egyetemi docens

Dr. Sutyák Tibor egyetemi docens

Dr. Tóth János habilitált egyetemi docens

Dr. Váraljai Anna egyetemi adjunktus

Prof. Dr. Csejtei Dezső professor emeritus

ügyintéző neve, telefonszáma, ímélcíme

Kovács Jánosné

tanszéki ügyintéző

zsuzso@philo.u-szeged.hu

544-179

a tanszékhez kapcsolódóan működő kutatócsoportok

Magyarországi John Dewey Kutatóközpont

Magyar Szómaesztétikai Fórum

elérhetőség (hivatali telefonszám)

544-179

a tanszék története

Az 1872-ben Kolozsváron alapított Ferencz József Tudományegyetem - a kényszerítő politikai körülmények hatására - 1921 őszén Szegeden nyitotta meg kapuit. Az áttelepülést követően az egyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Karán a Filozófiai Intézet vezetésére Bartók György kapott megbízást, aki korábban Kolozsváron Böhm Károly tanítványi köréhez tartozott ('Kolozsvári Iskola'), s aki ekkorra már neves filozófusnak számított. Bartók egészen 1940. október 19-ig, az egyetem kolozsvári visszatelepülésig, mint 'nyilvános rendes egyetemi tanár' vezette az Intézetet, s emellett több egyetemi (pl. dékáni) funkciót is betöltött. A neokantiánus szellemiségű Bartók szinte egy személyben határozta meg a szegedi filozófiaoktatás minőségét és irányultságát. (Leckekönyve tanúsága szerint József Attila is több szemeszteren át hallgatta előadásait.) Bartók elismert személyisége volt a hazai filozófiai, tudományos életnek, amit MTA levelező tagsága is bizonyít. Szerkesztésében 1936 és 1944 között Szegeden (és Kolozsváron) Szellem és Élet címen filozófiai folyóirat jelent meg.

Az egyetem 1940 őszén bekövetkező kolozsvári visszatelepülését követően a Filozófiai Intézet vezetését 1940 október 19-től 1948 január 31-ig a kiváló filozófiatörténész és Arisztotelész-fordító, az antik bölcseletet elismert szakértője, Halasy-Nagy József professzor vette át, mint 'nyilvános rendes egyetemi tanár'. Halasy-Nagy emellett prodékán és dékán, illetve az egyetem delegáltjaként felsőházi képviselő is volt egyben.

Az 1921 és 1948-as évek között Bartók György és Halasy-Nagy József mellett, különféle (főként magántanári) minőségben rendszeresen tartott filozófiai jellegű stúdiumokat többek között Joó Tibor, (Kibédy) Varga Sándor, Újszászy Kálmán, Baránszky Jób László és Bognár Cecil. (A Filozófiai Intézet keretein kívül, a Jogi- és Államtudományi Karon ugyancsak kiváló professzorok tartottak jogfilozófiai, politikafilozófiai, társadalom- és államelméleti jellegű stúdiumokat, így például Moór Gyula, Horvát Barna és Bibó István.)

1948 után az Intézet életében zavaros évek következtek. Régi nagyhírű professzorok kerültek háttérbe, vagy hallgattak el, így például Halasy-Nagy Józsefet kényszernyugdíjazták. A változások a legérzékenyebben a marxista-leninista ideológia által közvetlenül befolyásolt karokat és tanszékeket érintették. A szervezeti átalakítások eredményeként az 1948 és 1951 között még formálisan önálló Filozófiai Intézet 1952 és 1959 között a Marxizmus-Leninizmus Tanszék Filozófiai Szakcsoportjaként működött tovább, majd 1959-től 1990-ig a Marxizmus-Leninizmus Tanszékcsoport Filozófia Tanszékeként. Ezekben az évtizedekben Kalocsai Dezső és Horuczi László professzorok irányították a tanszék munkáját.

A nyolcvanas években az ideológiai követelmények lazulásával előtérbe kerültek a hagyományos értelemben vett filozófiatörténeti kutatások, illetve a fontosabb filozófiai diszciplínák (logika, ismeretelmélet, etika, történetfilozófia stb.) művelése és kutatása. Ennek eredményeként lassan kezdett kialakulni a tanszék új profilja. A tanszék vezetését 1989-ben Csejtei Dezső vette át. Vezetésével felerősödött a tanszéken belül már korábban megkezdődött folyamat: a tradicionális értelemben vett filozofálás. A kilencvenes években egyre határozottabban kirajzolódtak az immáron önálló filozófia szakos képzés igényeit is szolgáló tanszéki kutatási főirányok. A szakma elismert művelői közül vendégoktatókat is alkalmazott a tanszék. Így például több szemeszteren át vállalt vendégoktatói feladatokat Vajda Mihály professzor és Heller Ágnes akadémikus.

A tanszék jelenét az ezredforduló utáni éveket követően a 'bolognai folyamat' által támasztott követelmények, illetve az ennek nyomán kialakuló új képzési struktúra (BA, MA, PhD) határozzák meg.

a Tanszék és a Doktori Iskola weboldala

http://arts.u-szeged.hu/philo/felvetelizoknek-180825

Friss Hírek

Friss Hírek RSS

borito

Idén, immáron huszonkettedik alkalommal, újra jelenléti formában szervezi meg karunk Hungarológia Központja a Nyári Egyetemet. A program keretében július 18-tól a világ különböző országaiból érkeznek a karra külföldi diákok, hogy a négyhetes itt-tartózkodásuk alatt közelebb kerülhessenek a magyar nyelvhez és kultúrához. Az idei év különlegessége, hogy a Nyári Egyetemmel párhuzamosan egy másik, hasonló célú program is elindul, július 26-án. A Manitobai Egyetemmel való új megállapodás alapján tíz kanadai diák tölt majd el három hetet Budapesten és Szegeden – a kulcsfogalom itt a köztéri emlékezet lesz.