Összehasonlító és történeti turkológia

posztgraduális (PhD) program

Programvezető: Prof. Dr. Róna-Tas András, MHAS, prof. emeritus

A program célja:

A program célja olyan szakemberek képzése, akik megfelelő nyelvészeti alapismeretek birtokában önállóan tudják elemezni az altaji nyelvek (török, mongol, mandzsu-tunguz) történetét és rendszereit. Az így nyert ismereteket alkotó módon tudják felhasználni az altaji nyelveket beszélt illetve beszélő népek történetének, kultúrájának, mai identitásuk és kapcsolataik elemzéséhez. Az altaji nyelvek sajátosságait be tudják vezetni az egyetemes nyelvtudományi kutatásokba és gazdagítani tudják az egyetemes nyelvtudományt az altaji nyelvek sajátosságaival. Képesek felsőoktatási intézményekben állami és magánintézményekben oktató-, kutató- és elemző munka végzésére.

A főbb kurzusok rövid leírása:

– Török nyelvtörténeti szöveg elemzése (ótörök)

A kurzus módszertani útmutatással szolgál a doktoranduszok számára az ótörök nyelvtörténeti korszak szövegeinek elemzését illetően. Gráfiai, ortográfiai, hang-, alak- és mondattani elemzés útján mutatja be az ótörök emlékek főbb csoportjait: a rovásírásos emlékeket (a mongóliai, a Bajkál tó és a Léna folyó melletti, a jenyiszeji régióból, az Altáj vidékéről, a tunhuangi barlangokból, a mai Kirgizia és Kazahsztán területéről származó emlékeket), a brāhmī, tibeti, manicheus, szogd, örmény, kínai, görög, héber, khotáni, latin, perzsa, pehlevi írással rögzített emlékeket.

– Török nyelvtörténeti szöveg elemzése (középtörök)

A kurzus módszertani útmutatással szolgál a doktoranduszok számára a középtörök nyelvtörténeti korszak szövegeinek elemzését illetően. Gráfiai, ortográfiai, hang-, alak- és mondattani elemzés útján mutatja be a középtörök emlékek főbb csoportjait (középkipcsak, középoguz, csagatáj szövegek).

– Az összehasonlító történeti altaji nyelvészet új eredményei

A kurzus áttekintést nyújt a doktoranduszok számára az összehasonlító-történeti altajisztika legújabb kutatási eredményeiről. Kiemelt témák: az altaji nyelvek genetikus rokonsága mellett és ellen fölhozható érvek, az altaji nyelvcsalád alapnyelveinek rekonstrukciós kédései, a kérdéskör belső és külső, írott és íratlan forrásainak bemutatása, értékelése.

– A nyelvrokonság elmélete

A kurzus a nyelvrokonság kérdését általános nyelvészeti aspektusból közelíti meg, s kiemelten foglalkozik azokkal a módszertani kérdésekkel, amelyek kibontása eltérő eszköztárt kíván meg a letelepedett ill. a nomád kultúrák által hordozott nyelvek története esetében.

– Bevezetés az altajisztikai műhelymunkába

A kurzus a doktoranduszok választott egyéni kutatási témájához illeszkedően segítséget nyújt PhD-értekezésük elkészítéséhez.

Az Altajisztika doktori program további két kurzusa:

– A mongol nyelvtörténet új eredményei
– A török nyelvtörténet új eredményei.

Ezek közvetlenül kapcsolódnak a doktori program tematikájához.

A doktori program rövid ismertetése

A hat féléves képzés során összesen 180 kreditet kell gyűjteni a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzéséhez. A második és a további félévekre csak az a hallgató iratkozhat be, aki a megelőző félévekben összesen rendre legalább 20, 45, 75, 110, 150 kreditet gyűjtött.

1. Kötelező modul:

a. Kutatómunka, amelybe az irodalmazás, a könyvtári, levéltári kutatás, cikkek feldolgozása is beletartozhat (félévenként rendre): 10, 10, 20, 20, 30, 30 kredit (összesen: 120 kredit);

b. Elméleti kurzusok (heti 2-2 órás, 5-5 kredit, összesen: 25 kredit):

– Bevezetés az altajisztikai műhelymunkába
– Az összehasonlító történeti altaji nyelvészet új eredményei
– Török nyelvtörténeti szöveg elemzése (ótörök)
– Török nyelvtörténeti szöveg elemzése (középtörök)
– A nyelvrokonság elmélete.

2. Kötelezően választható kurzusok modulja:

A következő, heti 2 órás elméleti kurzusokból legalább 4-et kell választani (kurzusonként 5-5 kredit, összesen: 20 kredit):

– Fonológia/Morfológia (az elméleti nyelvészeti képzési programból)
– Történeti és összehasonlító nyelvészet (az uralisztikai képzési programból)
– A nyelvtudomány története (a Doktori Iskola képzési programjából)
– Nyelvi kontaktusok az altaji nyelveken belül és kívül
– Az ótörök/középtörök nyelvű szövegek filológiai problémái
– A török nyelvtudomány legújabb eredményei
– A mongol nyelvtudomány legújabb eredményei
– Az altaji nyelvek genetikus rokonságának lehetőségei
– Összehasonlító mongolisztika

3. Szabadon választható modul:

a. Szabadon választható kurzusok: 3-3 kredit, a kurzus kredites jóváírásához a hallgatónak a programvezetővel és a témavezetőjével is előzetesen egyeztetnie kell

b. Óratartás: heti 1 óra gyakorlat, szeminárium tartásáért (14 héten át) 1 kredit, félévenként max. 4 kredit (felsőoktatási intézményben szakmai óra – DIT)

c. Kutatási beszámoló (3 kredit)

d. Konferencia-előadások: első vagy második szerzős, aktív poszterért vagy előadásért, amely a konferencia kiadványában megjelenik (a konferencia programfüzetében szereplő és bemutatatott/megtartott poszter/előadás – DIT)

– magyar nyelvű poszter 1
– idegen nyelvű poszter 2
– magyar nyelvű előadás 3
– idegen nyelvű előadás 5

Speciális követelmények:

A disszertáció témájához szükséges megfelelő keleti (török ill. mongol) nyelvi ismereten kívül, az európai nyelvek (angol, német, orosz) ismerete.

Felvételi vizsga:

Programunk nyitott bármilyen török vagy mongol egyetemi vagy MA értékű diplomával és az angol, német, francia vagy orosz nyelvek valamelyikéből legalább középfokú állami nyelvvizsgával (vagy azzal egyenértékű vizsgával) rendelkező személy számára; a szakirodalom olvasására alkalmas mértékű angol nyelvtudás mindenképpen szükséges. A jelentkezőknek elsősorban a képességeit, nem pedig a tárgyi tudását mérjük fel a felvételi elbeszélgetésen. Tárgyi tudásának esetleges hiányosságait a hallgató pl. az SZTE Altajisztika szak kurzusainak látogatásával is pótolhatja a képzés során. Ezt esetenként kötelezően előírhatjuk számára. Ugyanakkor semmilyen előképzettség önmagában nem jogosítja fel a hallgatót a felvételre; a felvételi (képességfelmérő) elbeszélgetés vagy vizsga minden jelentkező számára kötelező (noha – az előképzettségtől függően – nem feltétlenül egyforma tartalommal). Előnyben részesülnek azok, akik valamelyik altajisztikai szakból TDK, OTDK pályázaton szerepeltek és helyezést nyertek, továbbá akik a szakjukból már tudományos folyóiratban publikáltak. A felvételhez szükséges irodalmat az Altajisztika szakon oktatott tantárgyak kötelező olvasmányai alkotják. Ismerni kell az altaji nyelvek történetének korszakait és azok forrásait. Az olvasott irodalom értékelését és nem részleteinek ismétlését kívánjuk meg. A jelenkezőnek egy kétoldalas kutatási tervvel kell jelentkeznie.

További információ