Athena

Államvallás és vallási sokszínűség az ókorban

Draskóczyné Székely Melinda, Dávid Nóra, Illés Imre Áron, Priskin Gyula



az oktató és a kurzus adatai

a kurzus címe

Államvallás és vallási sokszínűség az ókorban

az oktató neve

Draskóczyné Székely Melinda

Dávid Nóra, Illés Imre Áron, Priskin Gyula

az oktató beosztása

Tanszékvezető egyetemi docens

az oktató tanszéke

Ókortörténeti Tanszék

az oktató ímélcíme

dszekelymelinda@gmail.com

az óra helye

Móra épület, VIII. tanterem (Szeged, Zoltán u 14.)

az óra időpontja

Szerda 12-14

a kurzus leírása

rövid (300–500 karakteres) szöveges leírás

A kurzus célja, hogy az érdeklődők és hallgatók betekintést nyerjenek az ókori népek és birodalmak vallástörténetébe. Megismerjék a főbb vallási vonulatok mellett élő különféle kultuszok és vallási elképzelések és gyakorlatok gazdag tárházát az ókori Közel-Keleten, Egyiptomban, majd a görög és római világban.

részletes (hetekre bontott) tematika

09. 05. Bevezetés

09. 12. Priskin Gyula: Túlvilághit az ókori Egyiptomban

09. 19. Priskin Gyula: Egyiptomi istenek

09. 26. Priskin Gyula: Templomok az ókori Egyiptomban

10. 03. Dávid Nóra: Istenek és királyok - Vallások és kultuszok az ókori Közel-Keleten

10. 10. Dávid Nóra: Vallás és kultusz az ókori Izrael és Júda területén

10. 17. Dávid Nóra: A zsidó vallás a hellénisztikus és római korban

10. 31. Illés Imre Áron: Mágia a görög-római világban

11. 07. Illés Imre Áron: A klasszikus Athén vallása

11. 14. Illés Imre Áron: Vallási változások a hellénizmus idején

11. 21. Székely Melinda: Római vallás

11. 28. Székely Melinda: Keleti kultuszok Rómában

12. 05. Székely Melinda: Szerzetesek, remeték

olvasmányok, kiegészítő anyagok

kötelező olvasmányok (ha vannak)

Kákosy László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Budapest 1998, 350–367.

J. Baines és J. Málek: Az ókori Egyiptom atlasza. Budapest 1992, 217–221.

Kákosy László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Budapest 1998, 310–349.

J. Baines és J. Málek: Az ókori Egyiptom atlasza. Budapest 1992, 212–217.

R. H. Wilkinson: Az ókori Egyiptom templomai. Pécs 2006.

 

Kötelező irodalom az órán elhangzottak mellett:

Komoróczy Géza: Az ókori Mezopotámia (Keleti vallások 2; Budapest: Kőrösi Csoma Társaság, 1988).

Mircea Eliade: A szent és a profán (Budapest: Európa, több kiadás), 3. fejezet.

Kötelező irodalom az órán elhangzottak mellett:

J. Maxwell Miller – John H. Hayes: Az ókori Izrael és Júda története (Piliscsaba: PPKE – BTK, 2003), 103-114, 192-194, 257-260.

John Rogerson: A bibliai világ atlasza (Budapest: Helikon, 1994), vonatkozó fejezetek.

Kötelező irodalom az órán elhangzottak mellett:

Günter Stenberger: A zsidó irodalom története (Budaest: Oiris, 2001), 27-61.

Philip R. Davies – George J. Brooke – Phillip R. Callaway: A holt-tengeri tekercsek világa (Budapest: Alexandra, 2003), 38-62

 

Kötelező irod.: elsősorban az órán elhangzottak

Betegh Gábor: A magos, a halandók és az istenek. Mágia és a mágus az archaikus és a klasszikus kori görög kultúrában. In: Nagy Árpád Miklós (szerk.): Az Olympos mellett. Mágikus hagyományok az ókori Mediterraneumban II. Budapest 2013, 477-489.

Németh György: Hulladémon, ne légy engedetlen! Ókor 8/3-4, 2009, 55-59.

Németh György – Ritoók Zsigmond – Sarkady János – Szilágyi János György: Görög művelődéstörténet. Budapest 2006, 391-398, 400-403.

Hegyi Dolores: Polis és vallás. Bevezetés a görög vallástörténetbe. Budapest 2002, 44-71, 126-130

Bengtson, H.: A hellenisztikus világkultúra. Szeged 2010, 45-51.

Hegyi Dolores: Hellénizmus Keleten. Pécs 2013, 140-171.

Sarkady János (szerk.): Görög vallás – görög istenek. Budapest 1974, 239-265.

 

Gesztelyi Tamás: A római vallás története.

Firmicus Maternus: A pogány vallások tévelygéséről. Ford. Bollók János. Helikon 1984.

Chadwick. H.: A korai egyház. Bp. 1999. Az aszkéta mozgalom. 163-171.

 

 

ajánlott olvasmányok (ha vannak)

Ajánlott irodalom, források:

R. David: Vallás és mágia az ókori Egyiptomban. Debrecen 2002.

B. Kemp: Az egyiptomi Halottak Könyve. Budapest 2007.

R. David: Vallás és mágia az ókori Egyiptomban. Debrecen 2002.

J. Baines és J. Málek: Az ókori Egyiptom atlasza. Budapest 1992, 70–188.

 

Ókori keleti történeti chrestomathia (ÓKTCh; Szerk. Harmatta János; Budapest: Osiris, 2003) kapcsolódó forrásai.

Komoróczy Géza: Fénylő ölednek édes örömében. A sumer irodalom kistükre. (Budapest: Európa Kiadó, 1970).

Amélie Kuhrt: Az ókori Közel-Kelet (Piliscsaba: PPKE-BTK, 2005).

Michael Roaf: Az ókori Mezopotámia atéasza (Budapest: Helikon, 1998).

Biblia. Ószövetség (különböző kiadások).

Kőszeghy Miklós: Föld alatti Izrael. Az Ószövetség világának anyagi kultúrája (Budapest: L’Harmattan, 2014).

Philip R. Davies – George J. Brooke – Phillip R. Callaway: A holt-tengeri tekercsek világa (Budapest: Alexandra, 2003).

John Rogerson: A bibliai világ atlasza (Budapest: Helikon, 1994).

 

Graf, F.: A mágia a görög-római világban. Budapest 2009

Hahn István (szerk.): Róma istenei. Budapest 1975, 197-200, 203-211.

Nagy Árpád Miklós (szerk.): Az Olympos mellett. Mágikus hagyományok az ókori Mediterraneumban I-II. Budapest 2013 (különösen: 337-432; 707-984)

Németh György (szerk.): Ércnél maradóbb... A görög és római történelem forrásai. Budapest 1998, 313-314.

Sarkady János (szerk.): Görög vallás – görög istenek. Budapest 1974, 207-211

 

Hegyi Dolores: Görög vallástörténeti chrestomathia. Budapest 2003, 45-47, 66-81

Sarkady János (szerk.): Görög vallás, görög istenek. Budapest 1974, 183-204

Eliade, M.: Vallási hiedelmek és eszmék története. Budapest 2006, 229-237, 276-287.

Hahn István: Istenek és népek. Budapest 1980, 173-210.

Bosworth, A. B.: Nagy Sándor. A hódító és birodalma. Budapest 2002, 393-410.

Eliade, M.: Vallási hiedelmek és eszmék története. Budapest 2006, 421-424, 471-487.

 

Plutarkhosz: Izisz és Ozirisz. Ford.: W. Salgó Ágnes. Bp. 1986.

Mithras és misztériumai. I-II. Szerk. László Levente. Kairosz Kiadó 2005.

Köves-Zulauf Th.: Bevezetés a római vallás és monda történetébe. Budapest 1995.

Késő római szöveggyűjtemény. Szeged 2013. 13-39. 101-126. 337-346.

Ókeresztény írók sorozat kötetei (Szent István Társulat)

Friss Hírek

Friss Hírek RSS

Boritokep_36

Hetvenhét kutató, köztük az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi kar öt munkatársa vette át 2024 áprilisában az MTA doktora címért járó oklevelet. Az Országos Széchényi Könyvtárban szervezett ünnepélyes átadón várták azon kutatókat, akik kiemelkedő tudományos munkásságukat egy doktori műben összegezték, eredményeik egy kiemelt részét pedig sikeresen megvédték.