MTA-SZTE Oszmán-kori Kutatócsoport

Kutatócsoportok, kutatóközpontok

 

a kutatócsoport/-központ neve

MTA–SZTE Oszmán-kori Kutatócsoport

honlapjának címe

http://hist.bibl.u-szeged.hu/mta-szte/

vezetőjének neve, beosztása, ímélcíme

Prof. Dr. Papp Sándor László, tanszékvezető egyetemi tanár (SZTE BTK Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék)

papps@hist.u-szeged.hu

tagjai

Bara Péter, tudományos segédmunkatárs

Göncöl Csaba, tudományos segédmunkatárs

Dr. Hadnagy Szabolcs, tudományos segédmunkatárs

Juhász Krisztina, tudományos segédmunkatárs

Marton Gellért Ernő, tudományos segédmunkatárs

Prof. Dr. Papp Sándor László, kutatócsoport-vezető

Dr. Szabados János, tudományos segédmunkatárs

 

Külső közreműködő:

Brandl Gergely, ÚNKP ösztöndíjas

Dr. Cziráki Zsuzsanna, egyetemi adjunktus

Dr. Tóth Hajnalka, egyetemi adjunktus

Prof. Dr. Tóth Sándor László, egyetemi tanár

 

tevékenységének rövid bemutatása

A kutatócsoport megalapításának célja egy olyan szakmai műhely létrehozása az MTA és az SZTE együttműködésével, ami az Oszmán Birodalom nemzetei és vallási közösségei – ezen belül a törökség és a magyarság – történeti kapcsolatrendszerét kutatja a 15. és 18. század közötti időintervallumban.

Az oszmán-magyar történelmi együttélés jellege évszázadokon keresztül katonai jellegű volt, miközben a nagy háborúkat időről időre megszakította a két hatalom közötti fegyverszünetek és békekötések sora. Ezek diplomáciatörténeti értékét nem kell magyarázni, mégis egységes elvek szerinti forráskritikai kiadásuk teljesen hiányzik a történetírásunkból. A kutatócsoport elsősorban ezeknek az alapdokumentumoknak a feltárásával, feldolgozásával és fordításával foglalkozik. Mivel az Oszmán Birodalom vallási és etnikai tekintetben az egyik legsokszínűbb államalakulatok közé tartozott, szükséges, hogy az okmányok helyes értelmezéséhez a török, latin, német és magyar nyelvű források filológiai vizsgálata mellett az oszmán állam struktúrájával, nemzetei és vallási közösségei viszonyaival is foglalkozzunk. A fő kutatási témát a középkori magyar királyok, később a Habsburg császárok és az oszmán szultánok között létrejött békeszerződések kritikai kiadása jelenti 1739-ig, illetve 1791-ig.

mikor alakult

2017

ha kap(ott) pályázati vagy egyéb támogatást, ennek forrása (a kóddal együtt, amit a publikációkban kell föltüntetni)

MTA Támogatott Kutatócsoportok Irodája (03-218)

az egység által szervezett konferenciák

Krakkó, 2019. április 4–5: Poland and Hungary between the Habsburgs and the Ottomans (History of Poland and Hungary from the Middle Ages to the Early Modern Age) - (társszervező)

 

Szeged, 2019. szeptember 25-28: Nachwuchskonferenz. Konzepte, Methoden zur Erforschung für Frühneuzeit

 

az egységhez kötődő publikációk

Juhász Krisztina: „…gyümölcse penig semmi nem volt”. Esterházy Miklós véleménye 1642. február 28-án a szőnyi béke(tervezet) pontjairól. In: Levéltári Közlemények 89 pp. 353–366. (2020)

Szabados János; Brandl Gergely: A Janus-arcú diplomata - Marino Tudisi raguzai kalandor életútja supplicatiója tükrében. In: Levéltári Közlemények 89 pp. 85–102. (2020)

Brandl Gergely; Göncöl Csaba; Juhász Krisztina; Marton Gellért Ernő; Szabados János: Kommunikation und Nachrichtenaustausch - Verhandlungsstrategie der habsburgischen Seite bei der Friedensverhandlung von Szőny 1627. In: Chronica: Annual of the Institute of History University of Szeged 19:1 pp. 113–140. (2019)

Juhász Krisztina: Esterházy Dániel és Esterházy Miklós levelei az 1642. évi szőnyi békekötés idején. In: Lymbus – Magyarságtudományi Forrásközlemények 17 pp. 175–204. (2019)

Juhász Krisztina: Oborni Teréz: Erdélyi országgyűlések a 16-17. században. In: Hadtörténelmi Közlemények 132:4 pp. 968–973. (2019)

Juhász Krisztina: Forrás az 1605. évi korponai gyűlés történetéhez. In: Bagi Zoltán Péter (szerk.)"...ugy irhassak, mint volt..." : Ünnepi tanulmányok a 65 esztendős Tóth Sándor László tiszteletére. Szeged, Magyarország: Szegedi Tudományegyetem Középkori és Koraújkori Magyar Történeti Tanszék,(2019) 150-171.

Marton Gellért Ernő: On the Question of the Negotiations Between the Habsburgs and the Ottomans at Szécsény and Buda (1628) through Palatine Miklós Esterházy’s letter to the head of the Hungarian negotiators. In: Rocznik Przemyski Historia 55: z. 1 (22) pp. 79–91. (2019)

Papp Sándor_ Osmanische Funktionäre im Informationsnetz des kaiserlichen Residenten in Konstantinopel Simon Reniger (1649–1666). In: Chronica: Annual of the Institute of History University of Szeged 19: 1 pp. 24–41. (2019)

Papp Sándor: Amikor a nagyvezír választott fejedelmet Erdélynek: Köprülü Mehmed pasa audienciája 1658-ban. In: Nagy, Gábor; Viskolcz, Noémi (szerk.) Háborúk, alkotások, életutak: Tanulmányok a 17. század közepének európai történelméről. Miskolc, Magyarország: Miskolci Egyetemi Kiadó,(2019) 120–133.

Papp Sándor: Egy nagyvezíri beszámoló Bocskai István haláláról és a magyarországi és erdélyi hatalom örökösödéséről. In: Bagi, Zoltán Péter (szerk.)"...ugy irhassak, mint volt..." : Ünnepi tanulmányok a 65 esztendős Tóth Sándor László tiszteletére. Szeged, Magyarország: Szegedi Tudományegyetem Középkori és Koraújkori Magyar Történeti Tanszék, (2019) pp. 172–182.

Papp Sándor: Petition by Rebel Hungarian Nobles for Complete Submission to the Ottoman Porte (1672). In: Fodor, Pál; Kovács, Nándor Erik; Péri, Benedek (szerk.) Şerefe. Studies in Honour of Prof. Géza Dávid on His Seventieth Birthday. Budapest, Magyarország: Hungarian Academy of Sciences, Research Centre for the Humanities, (2019) pp. 437–457.

Szabados János: Adalékok az 1658. július 6-i pálülési csata körülményeihez. In: Lymbus – Magyarságtudományi Forrásközlemények 17 pp. 287–328. (2019)

Szabados János: Újabb javaslat a vezekényi csata értelmezéséhez. In: Hadtörténelmi Közlemények 132: 4 pp. 783–808. (2019)

Szabados János: Egy kényes végvidéki diplomáciai affér 1652 tavaszán – Mehmed csausz meghiúsított pozsonyi küldetése. In: Bagi, Zoltán Péter (szerk.) "...ugy irhassak, mint volt..." : Ünnepi tanulmányok a 65 esztendős Tóth Sándor László tiszteletére. Szeged, Magyarország: Szegedi Tudományegyetem Középkori és Koraújkori Magyar Történeti Tanszék, (2019) pp. 183–196.

Szabados János: Egy 17. századi budai renegát kém identitásai jelentéseinek tükrében. In: Bárka: Irodalmi művészeti és társadalomtudományi folyóirat 27: 2 pp. 80–85. (2019)

Szabados János: Habsburg–Ottoman Communication in the Mid-17th Century – The Death of Imperial Courier Johann Dietz. A Case Study. In: Osmanli Arastirmalari / Journal of Ottoman Studies 54: 2 pp. 119–140. (2019)

Szabados János: "Ih awer befleise mih, daß ih sie beidte zue nahbarn mahen khan." – Die Karriere des deutschen Renegaten (Hans Caspar) in Ofen (1627–1660) im politischen und kulturellen Kontext. Teil I.: Die Berichte Hans Caspars (1640-1659) - Eine Quellenedition. Teil II. 388 p. Szegedi Tudományegyetem, Történelemtudományi Doktori Iskola. Disszertáció benyújtásának éve: 2018, Védés éve: 2019 Megjelenés/Fokozatszerzés éve: 2019

Brandl Gergely; Göncöl Csaba; Juhász Krisztina; Marton Gellért Ernő; Szabados János: Kommunikáció és híráramlás. A Habsburg-oldal tárgyalási stratégiája az 1627. évi szőnyi békekötés során. In: Aetas: Történettudományi folyóirat 33: 4 pp. 108–124. (2018)

Papp Sándor: A szegedi veszedelem 1552-ben és Ali budai beglerbég jelentése. In: Papp, Sándor; Kordé, Zoltán; Tóth, Sándor László (szerk.) Urbs, civitas, universitas. Ünnepi tanulmányok Petrovics István 65. születésnapja tiszteletére. Szeged, Magyarország: Szegedi Tudományegyetem Középkori és Koraújkori Magyar Történeti Tanszék, (2018) pp. 202–213.

Papp Sándor: Stambul szövetségében. Bethlen, a diplomata. In: BBC History: A világtörténelmi magazin 8: 2 pp. 28–33. (2018)

Papp Sándor: A pozsareváci békekötés és a magyarok. In: Aetas: Történettudományi folyóirat 33: 4 pp. 5–19. (2018)

Papp Sándor: Az Oszmán Birodalom, a Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia kapcsolattörténete a békekötések tükrében. In: Aetas: Történettudományi folyóirat 4 pp. 86–99. (2018)

Szabados János: „Wollen sie mir dießes haltung, woll und guett, wo nicht, sage ich meinen dienst auff” – Johann Rudolf Schmid haditanácsos és Hans Caspar budai kém patrónus-kliensi (?) kapcsolata. In: Acta Historica (Szeged) 143 pp. 71–86. (2018)

Teiszler Éva: Hunyadi Mátyás származásáról. In: Bácsország – Vajdasági honismereti szemle 3 pp. 4–7. (2018)

Teiszler Éva: Török várak – magyar várak: Status quo a hadszíntéren a Jagelló-kori oszmán-magyar békeszerződésekben. In: Aetas: Történettudományi folyóirat 4 pp. 100–107. (2018)

Brandl Gergely; Göncöl Csaba; Juhász Krisztina; Marton Gellért Ernő; Szabados János: Válogatott források az 1627. évi szőnyi békeszerződés történetéhez. In: Lymbus – Magyarságtudományi Forrásközlemények 15 pp. 151–203. (2017)

Papp Sándor: Az ellenreformáció ellenhatása: A felkelő rendek szándéknyilatkozata az Oszmán Birodalomba való teljes behódolásra. (Erdélyi- Habsburg-Oszmán diplomácia). In: Peter Kónya (szerk.) Rekatolizáció és a magyar társadalom a XVII-XVIII. században (Rekatolizácia a Uhorská spolocnost a 17. - 18. storoci). Presov, Szlovákia:Vydavatelstvo Presovskej Univerzity, (2016) pp. 371–394.

Szabados János: Habsburg-oszmán kommunikáció a 17. század derekán: Johann Dietz császári futár halálának körülményei és következményei. In: Bodnár-Király Tibor; Hende Fanni; Pataki Katalin (szerk.) Szóra bírni az újkort: A III. KoraújkorÁSZ doktorandusz konferencia tanulmányai. Budapest, Magyarország:Doktoranduszok Országos Szövetsége, ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola, (2016) pp. 192–216.

Szabolcs Hadnagy: Köprülü Mehmed paşa’mın Eğri valiliği: bir Osmanlı devlet adamının idarecilik hayatından soru işaretleri. In: Gunes Dogu Avrupa Arastirmalari Dergisi / Journal of South-Eastern European Studies 25 pp. 25–34. (2014)

 

logó

MTA-SZTE_Oszman-kori_Kutatocsoport