Néprajz BA; táncfolklorisztika/táncantropológia szakirány

Tánc és térhasználat


Időpont: 12:00–12:20

Terem: konferenciaterem (földszint, főbejárattól balra)

Előadó: dr. Varga Sándor


Ezeket a szakokat/specializációkat ismerheted meg itt jobban: néprajz/kulturális antropológia – táncfolklorisztika/táncantropológia


Előadásomban néprajzi-antropológiai megfigyeléseim alapján megkíséreltem bemutatni, hogy a kisközösségi táncos térhasználat egyfajta kommunikációs rendszerként működik, melyben fontos társadalmi (etnikai, gazdasági, nemi- és státusz-) pozíciók és kapcsolatok jelennek meg szimbolikusan. A különböző tánctípusok térformái és proxemikája befolyásolja formai, strukturális jellemzőiket, ezen keresztül pedig a táncosok alkotási folyamatait. A kutatásaimból ezen kívül kiderül, hogy a tánc helyszíne az ott táncolók független területének tekinthető, ahol a térhatárok, illetve a tér használatára vonatkozó szabályok szimbolizálják és erősítik a lokális közösség szuverenitását, önállóságát és társadalmi kohézióját.

 


A cigányzenétől a roma turbofolkig


Időpont: 12:30–12:50

Terem: konferenciaterem (földszint, főbejárattól balra)

Előadó: dr. Povedák Kinga


Ezeket a szakokat/specializációkat ismerheted meg itt jobban: néprajz/kulturális antropológia


Az előadáson a cigányzenével, a roma kultúra egyik olyan területével foglalkozunk, amelyet különböző okoknál fogva nem sújtanak a negatív társadalmi előítéletek. A cigányzene a polgárosodás kezdeteitől fogva a társadalmi integráció egyik lehetőségét nyújtotta a romák számára. A kávéházban játszó cigányzenekarok a 20. század közepéig jelentős megbecsültségnek örvendtek, és egy-egy híresebb zenészt sztárként kezeltek. Ez a stílus, és vele kapcsolatban a kávéházi cigányzenekarok is, azonban szinte teljes egészében eltűntek napjainkra. Megjelent ugyanakkor több újabb, népies (vagy népiesnek tűnő) cigányzenei stílus a Kaly Jagtól kezdve a balkáni eredetű turbofolkig. Ebben az előadásban ennek a gazdag, népi(es) zenei jelenségkörnek a megismerésére teszünk kísérletet.

 


A néprajzi tárgyak útja a mindennapokból a múzeumi gyűjteményekig


Időpont: 13:00–13:20

Terem: konferenciaterem (földszint, főbejárattól balra)

Előadó: dr. Mód László


Ezeket a szakokat/specializációkat ismerheted meg itt jobban: néprajz/kulturális antropológia


Az előadás a néprajzi tárgyak vonatkozásában próbálja bemutatni azt a folyamatot, ahogyan kiemeljük azokat a mindennapi használatból és valamilyen értéket tulajdonítva nekik múzeumi műtárgy válik belőlük. A hallgatók megismerkedhetnek azokkal a beavatkozásokkal is, amelyek e változások során a tárgyakat érik.

 


Interaktívan a múltról


Időpont: 13:30–13:50

Terem: konferenciaterem (földszint, főbejárattól balra)

Előadó: dr. Glässer Norbert


Ezeket a szakokat/specializációkat ismerheted meg itt jobban: néprajz/kulturális antropológia


A 19. század második fele válságok, megoldáskeresések, formálódó új polgári elitek, modernizálódó államalakulatok, a haladásba és a technikai fejlődésbe vetett töretlen hit kora. Az előadásban megismerhetjük, hogyan adhatunk figyelemfelkeltő, újszerű interaktív keretet a győri zsidó polgárság város életébe történő belépésének. Hogyan tehető ez középiskolások számára vonzóvá. A néprajz, a kulturális antropológia és a mindennapok történetének hasznosulását követhetjük nyomon a HDKE Vágyott Világok – Győri zsidó polgári életvilágok 1867 és 1944 között című időszaki kiállításán.

Friss Hírek

Friss Hírek RSS

cikk_boritokepek_13

Grecsó Krisztiánnal zárult a Radnóti-estek sorozat ötödik évadja. Az egykori szegedi egyetemista mára már országos népszerűségű író. Május 8-án a Café Radnótiban a Vágyálmok netovábbja: Szeged című beszélgetésen Szilágyi Zsófia, az SZTE BTK Magyar Irodalmi Tanszék oktatója kérdezte az írói forrásairól.