MA Záróvizsga kérdések
2022. november 21.
- A mongol nyelvtörténet korszakai. Az ómongol korszak jellemzői.
- A középmongol korszak emlékei.
- Hosszú magánhangzók a modern mongol nyelvekben.
- A török és mongol történeti szövegek olvasati problémái.
- A jövevényszavak szerepe a nyelvtörténeti rekonstrukcióban (török, mongol, tunguz, magyar példákon bemutatva).
- A török–mongol nyelvviszony. Az érintkezések kronológiai rétegei, ezek jellemzői.
- A magyar nyelv török jövevényszavai (történeti háttér, kronológiai rétegek, hangtani kritériumok, művelődéstörténeti tanulságok).
- Az őstörök magánhangzórendszer vitatott kérdései (palatális és veláris i; az e-féle hangok kérdése; a labiálisok; a hosszúságok és a tővéghangzók problémája stb.).
- A török magánhangzó-hosszúság: hol, mely nyelvekben őrződött meg, milyen nyomai vannak. A másodlagos magánhangzó-hosszúság okai, példák.
- Az ótörök szókezdő y- lehetséges előzményei, ennek bizonyítása a török–mongol összehasonlító módszer segítségével.
- Az ótörök szókezdő y- hang képviselete a mai török nyelvekben.
- Rotacizmus és lambdacizmus: köztörök, csuvas, mongol és magyar megfelelések, példák; a vitával kapcsolatos nézetek; a probléma jelentősége a nyelvtörténet számára.
- Az ún. altáji szókezdő p- kérdése: mongol és török megfelelések.
- A kódmásolás elméleti megközelítése (mi okozhatja két nyelv között a hasonlóságot; a nyelvi részrendszerek kölcsönözhetősége; teljes-, részleges-, vegyes másolatok stb. példákkal).
- A hódoltságkor periodizációja és a hódoltsági társadalom változásai a 16–17. században.
- A török irodalom története és műfajai (a középtörök kortól napjainkig).
AZ ÁLLAMVIZSGA RÉSZE MÉG:
• Török (rovás/ujgur/csagatáj/oszmán) vagy klasszikus mongol történeti szöveg nyelvi elemzése.
• Egy rövidebb törökországi török és egy kazak vagy burját szöveg értelmezése.
Kövess minket
Friss hírek
Szeged ad otthont a XIII. Nemzetközi Altaj Közösségek Szimpóziumának
A 2025/2026-os tanév őszi félévének óramegbeszéléseit szeptember 9-én tartjuk a tanszéken.
Az MTA rendes tagja az elismeréssel egyúttal a Török Tudományos Akadémia (TÜBA) tiszteleti tagja is lett.
Róna-Tas András, tanszékünk alapítója kapta idén a Magyar Tudományos Akadémia szegedi bizottságának Pro Scientia életműdíját.
Prof. Dr. Hendrik Erik Boeschoten (Hilversum, 1950. 09.15.), a mainzi egyetem emeritus professzora 2024. február 18-án elhunyt.
Tanszékünknek a 90-es évektől kezdődően szoros kapcsolata volt vele, személyében kitűnő kollégát, jó barátot veszítettünk el.
Emlékét megőrizzük, nyugodjék békében!