MA Záróvizsga kérdések

  1. A mongol nyelvtörténet korszakai. Az ómongol korszak jellemzői.
  2. A közép-mongol korszak emlékei. A klasszikus mongol nyelv kialakulása, korszakai, jellemzői.
  3. A modern mongol nyelveket beszélő népek által használt írásrendszerek.
  4. A modern mongol nyelvek felosztása.
  5. A modern török nyelvek felosztása
  6. Hosszú magánhangzók a modern mongol nyelvekben.
  7. A török és mongol történeti szövegek olvasati problémái
  8. A jövevényszavak szerepe a nyelvtörténeti rekonstrukcióban (török, mongol, tunguz, magyar példákon bemutatva)
  9. A török-mongol nyelvviszony. Az érintkezések kronológiai rétegei, ezek jellemzői
  10. A magyar nyelv török jövevényszavai (történeti háttér, kronológiai rétegek, hangtani kritériumok, művelődéstörténeti tanulságok)
  11. Az őstörök magánhangzórendszer vitatott kérdései (palatális és veláris i ; az e féle hangok kérdése; a labiálisok; a hosszúságok és a tővéghangzók problémája etc.)
  12. A török magánhangzó hosszúság: hol, mely nyelvekben őrződött meg, milyen nyomai vannak. A másodlagos magánhangzó hosszúság okai, példák
  13. Az ótörök szókezdő y– lehetséges előzményei, ennek bizonyítása a török-mongol összehasonlító módszer segítségével
  14. Az ótörök szókezdő y– hang képviselete a mai török nyelvekben
  15. Rotacizmus, lambdacizmus: köztörök, csuvas, mongol, magyar megfelelések, példák; a vitával kapcsolatos nézetek; a probléma jelentősége a nyelvtörténet számára
  16. Az ú.n. altáji szókezdő p– kérdése: mongol és török megfelelések
  17. A kódmásolás elméleti megközelítése (mi okozhatja két nyelv között a hasonlóságot; a nyelvi részrendszerek kölcsönözhetősége; teljes-, részleges-, vegyes másolatok etc. példákkal)
  18. A hódoltságkor periodizációja és a hódoltsági társadalom változásai a 16-17. században.
  19. A Türk Kaganátusok története.
  20. Török népek vallásai, hitvilága.
  21. Iszlám a török népek körében.
  22. A Török Köztársaság története az első katonai puccsig (1960).
  23. Politikai irányzatok és társadalmi problémák napjaink Törökországában.
  24. A török irodalomtörténet korszakai és legfontosabb emlékei (a középtörök korszaktól máig).
  25. A kortárs török regény fejlődése.

Az államvizsga része még:

  • török (rovás / ujgur / csagatáj) vagy klasszikus mongol történeti szöveg nyelvi elemzése;
  • egy rövidebb törökországi török és egy kazak vagy burját szöveg értelmezése





Kövess minket



instagram-altajisztika 1200px-Facebook_icon.svg


Friss hírek

Róna-Tas András, tanszékünk alapítója kapta idén a Magyar Tudományos Akadémia szegedi bizottságának Pro Scientia életműdíját.




Prof. Dr. Hendrik Erik Boeschoten (Hilversum, 1950. 09.15.), a mainzi egyetem emeritus professzora 2024. február 18-án elhunyt.

Tanszékünknek a 90-es évektől kezdődően szoros kapcsolata volt vele, személyében kitűnő kollégát, jó barátot veszítettünk el.

Emlékét megőrizzük, nyugodjék békében!

p1010865
Az SZTE BTK Kari Tanácstermében fogadta január 15-én Prof. Dr. Gyenge Zoltán dékán és Prof. Dr. Papp Sándor László, az Altajisztika Tanszék vezetője Otaka Masato, Japán magyarországi nagykövetét, Ozaki Takeshi I. osztályú, Saito Takumi III. osztályú titkárt, valamint Nikolényi Gergelyt, a Japán Alapítvány budapesti irodájának programszervezőjét. A találkozó témája a BTK és a japán nagykövetség közötti, jövőbeni együttműködések voltak.

WhatsApp_Gorsel_2023-06-13_saat_15.41.35

345435334_188401814130386_2910158183180109510_n