Altajisztika MA

Képzési forma, tagozat: Mesterképzés, nappali tagozat


Képzési idő: 4 félév


A képzés célja: Az altajisztika mesterszakos bölcsész diploma eszközt jelent ahhoz, hogy az Eurázsiában élő sokféle török (és mongol) nép nyelvével, történetével, kultúrájával behatóbban foglalkozhassunk. Olyan szakemberek képzése a cél, akik a törökországi török nyelvet felsőfokon, egy másik altáji nép nyelvét (ez aktuálisan a kazak vagy a burját) pedig legalább középfokon elsajátítva, az altáji nyelvcsaládhoz tartozó nyelveken beszélő népek történetéről, kultúrájáról elmélyült ismeretekkel rendelkeznek. Ennek érdekében a szak átfogó nyelvi, nyelvtörténeti, történeti és művelődéstörténeti kurzusokat kínál. Olyan kompetenciák elsajátíttatása a cél, melyek alkalmassá teszik a végzetteket önálló gondolkodásra, akik képesek a hagyományos és az új kutatási irányvonalakba bekapcsolódni. Ugyanakkor, akik nem tudományos érdeklődésűek, gyakorlati készségeket igénylő feladatok és munkakörök ellátására is alkalmassá válnak a diploma megszerzésével.


Míg a budapesti egyetemen olyan török filológiai (és oszmanisztikai), valamint mongolisztikai képzés folyik, melynek középpontjában a törökországi török nyelv és a hódoltságkori török–magyar kapcsolatok, valamint a mongol népek kultúrája, néprajza és története áll, addig a szegedi altajisztikai (turkológiai) képzés nemcsak a törökországi török nyelvet, hanem a kazakot és/vagy a burját-mongol nyelvet, illetve az összehasonlító turkológiát/altajisztikát helyezi előtérbe, történeti szempontból pedig a steppetörténetre és a török-magyar kapcsolatokra összpontosít.


A szakképzettség megnevezése: altajisztika (turkológia) mesterszakos bölcsész


Főbb tárgyak:


– Török beszédgyakorlat, török fordítási- és stílusgyakorlat, országismereti nyelvgyakorlat.
– Kazak vagy burját nyelv. Bevezetés egy másik török nyelv ismeretébe.
– Elméleti- és alkalmazott nyelvészet; Összehasonlító altajisztika, török-mongol nyelvviszony, török nyelvtörténet.
– Török nyelvtörténeti szövegolvasás: rovásírásos, ujgurírásos, arabírásos emlékek; A török népek irodalomtörténete.
– Altáji nyelvű népek története, művelődéstörténete, az altáji népek vallásai.


Továbbtanulási lehetőségek:


Az altajisztika mesterszak turkológia szakirányú képzéséből a legtehetségesebbek számára a tudományos pálya nyújthat lehetőséget, melynek természetes első lépcsője a PhD képzés lehet. A képzésen belül számos olyan kurzus van, amely a hazai és a nemzetközi doktori képzéshez megadja az alapokat. Az altajisztika (turkológia) MA program elsősorban a török nyelvtudomány felé irányítja a tehetséges hallgatókat, de nem kizárólag. Az itt végzettek alkalmasak lehetnek arra, hogy egyéb doktori képzésben is részt vegyenek (oszmanisztika, történet- és néprajztudomány, folklorisztika, mongolisztika etc.).


Diákjaink az alábbi nemzetközi lehetőségek közül választhatnak:


TÖMER – nyári egyetem Törökországban, Erasmus Program keretein belül európai (Georg-August-Universität Göttingen, Uppsala Universitet, Johannes Gutenberg-Universität Mainz) vagy törökországi (Hacettepe Üniversitesi, Başkent Üniversitesi, Anadolu Üniversitesi) egyetemek, Campus Hungary Program keretein belül részképzés Kazahsztánban vagy állami ösztöndíj Mongóliában.

Elhelyezkedési esélyek és lehetőségek:


Az altajisztika mesterszakos bölcsész turkológia szakirányán végzett hallgatók — amennyiben nem a PhD képzés felé orientálódnak — mindenekelőtt a török nyelvű népekkel kapcsolatos szakterületeken tevékenykedhetnek előadóként, tudományos munkatársként, fordítóként, a kapcsolatos szakterületek szakértőiként. A kulturális és oktatási intézményeken túl elképzelhető elhelyezkedésük a gazdasági szférában is (török, kazak vagy mongol) nyelvtudást igénylő életpályák közül választhatnak: üzleti élet, idegenforgalom, vám- és pénzügy, közigazgatás, rendészet, belbiztonság. A Török Köztársaság tervezett európai uniós csatlakozása nem csak olyan szakemberek tevékenységét igényli, akik megfelelő törökországi török nyelvismerettel rendelkeznek, hanem főként olyanokét, akik a nyelvismeret mellett jól ismerik a török, ill. tágabb értelemben az altáji nyelven beszélők kultúráját is. Magyarországon az altajisztika, illetve ezen belül a turkológia nemzeti tudománynak számít, ezért a végzett hallgatók elhelyezkedési lehetőségei szakreferensi munkakörben tudományos ismeretterjesztéssel foglalkozó szervezeteknél (kultúrházak, múzeumok, sajtószerkesztőségek, könyvkiadók) is várható.


Ismereteink szerint az elmúlt évtizedben végzett hallgatóink szaktudásuknak megfelelő területeken helyezkedtek el.


Elérhetőség:


cím: 6722 Szeged, Egyetem u. 2
telefon/fax: (62)544-319
tanszéki előadó: Kiss Zoltánné
e-mail: kissne@hung.u-szeged.hu





Kövess minket



instagram-altajisztika 1200px-Facebook_icon.svg


Friss hírek

Róna-Tas András, tanszékünk alapítója kapta idén a Magyar Tudományos Akadémia szegedi bizottságának Pro Scientia életműdíját.




Prof. Dr. Hendrik Erik Boeschoten (Hilversum, 1950. 09.15.), a mainzi egyetem emeritus professzora 2024. február 18-án elhunyt.

Tanszékünknek a 90-es évektől kezdődően szoros kapcsolata volt vele, személyében kitűnő kollégát, jó barátot veszítettünk el.

Emlékét megőrizzük, nyugodjék békében!

p1010865
Az SZTE BTK Kari Tanácstermében fogadta január 15-én Prof. Dr. Gyenge Zoltán dékán és Prof. Dr. Papp Sándor László, az Altajisztika Tanszék vezetője Otaka Masato, Japán magyarországi nagykövetét, Ozaki Takeshi I. osztályú, Saito Takumi III. osztályú titkárt, valamint Nikolényi Gergelyt, a Japán Alapítvány budapesti irodájának programszervezőjét. A találkozó témája a BTK és a japán nagykövetség közötti, jövőbeni együttműködések voltak.

WhatsApp_Gorsel_2023-06-13_saat_15.41.35

345435334_188401814130386_2910158183180109510_n