Képzési forma, tagozat: Alapképzés, nappali tagozat

Képzési idő:

A félévek, valamint az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma 6 félév, 180 kredit, az összóraszámon (összes hallgatói tanulmányi munkaidőn) belül a tanórák (kontaktórák) száma 1500 kontaktóra.

A képzés célja:

Olyan szakemberek képzése, akik a törökországi török nyelvet középfokon, egy másik altáji nép nyelvét (ez aktuálisan a kazak vagy a burját) pedig legalább alapfokon elsajátítva, az altáji nyelvcsaládhoz tartozó nyelveken beszélő népek történetéről, kultúrájáról alapos ismeretekkel rendelkeznek. Ennek érdekében a szak átfogó nyelvi, történeti és művelődéstörténeti kurzusokat kínál. Olyan kompetenciák elsajátíttatása a cél, melyek alkalmassá teszik a végzetteket tanulmányaik mesterszakon történőfolytatására, ill. gyakorlati ismereteik révén megfelelőnek mutatkoznak arra, hogy alapszakos képzésük lezárta után elhelyezkedjenek olyan területeken, mint pl. a kulturális és gazdasági élet, idegenforgalom, közigazgatás stb.

A diploma megnevezése: Keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész (altajisztika szakirány)

Az ideális jelentkező:

Azok jelentkezzenek erre a szakra,

– akik érdeklődnek a török és mongol nyelvek, e nyelvek története és az e nyelveket beszélő népek története, kultúrája iránt
– akik érdeklődnek a török-magyar történeti kapcsolatok nyelvi háttere iránt
– akiket érdekelnek a nyelvi változások
– akiknek jó nyelvérzékük és nagy szorgalmuk van.

Főbb tárgyak:

– Filozófiatörténet, Könyvtár- és informatikai alapismeretek, Társadalomismeret, A nyelvtudomány alapjai
– Bevezetés az orientalisztikába, A keleti kultúrák nyelvei, A kelet írásai, A keleti kultúrák vallásai,- A keleti népek történelme, Bevezetés a filológiai műhelymunkába
– Második keleti nyelv, A keleti népek kultúrtörténete előadás + Orientalisztikai szeminárium
*Török nyelv, *Török leíró nyelvtan, *Török beszédgyakorlat, *Török stílusgyakorlat, *Második altáji nyelv, *Második altáji nyelv leíró nyelvtana, *Országismeret, *Fordítási gyakorlat, *Stílusgyakorlat, *Bevezetés az altajisztikába, A magyar nyelv török elemei előadás + gyakorlat, Szakdolgozati szeminárium, *Az altáji népek története.

*Kötelezően választandó kurzusok a képzési ágból ill. gyakorlati területekről.

Minor képzés egy másik BA-alapszakból.

Továbbtanulási lehetőségek, doktori képzés:

A keleti nyelvek és kultúrák alapszak altajisztika szakirányú alapképzése több mesterképzés keretében is folytatható. Kézenfekvőnek tűnik az altajisztika mesterképzés (SZTE), de ugyanígy a török ill. mongol mesterképzés (mindkettő ELTE) felé is vezethet út. Lehetőségként számos további mesterképzés kínálkozik: történelem, néprajz, régészet, folklorisztika, elméleti nyelvészet, különféle orientális szakterületek.

A Szegedi Tudományegyetem főként altajisztika mesterképzés (turkológia szakirány) keretében tudja a továbbképzést biztosítani.

A keleti nyelvek és kultúrák alapszak altajisztika szakirányú képzése nyitott mindkét lehetséges irányban: a gyakorlati ismeretek és nyelvtudás biztosításával a “nem-tudós” képzés felé, de a mesterképzés lehetőségei felé is. A kiemelkedő képességű hallgatókkal kapcsolatos céljaink egyszerűen megfogalmazhatók: nem csak az a cél vezérel minket, hogy a mesterképzés felé irányítsuk őket, hanem az is, hogy minden, lehetőségeinkhez mért segítséget megadjunk nekik tehetségük kibontakoztatásához. Fontos a diákköri tevékenységbe való bekapcsolásuk, az, hogy pályakezdő dolgozataik számára publikációs lehetőséget találjunk, érdeklődésüknek megfelelő ismereteket nyújtsunk nekik, külföldi ösztöndíjas-részképzéses tartózkodáshoz segítsük őket, vendégelőadók bevonásával bővítjük és színesítjük képzésüket. Diákjaink az alábbi nemzetközi lehetősegek közül választhatnak: TÖMER – nyári egyetem Törökországban, Erasmus Program keretein belül európai (Georg-August-Universität Göttingen, Uppsala Universitet, Johannes Gutenberg-Universität Mainz) vagy törökországi (Hacettepe Üniversitesi, Başkent Üniversitesi, Anadolu Üniversitesi) egyetemek, Campus Hungary Program keretein belül részképzés Kazahsztánban vagy állami ösztöndíj Mongóliában.

A szakon végzett hallgatók tanulmányaikat a Nyelvtudományi Doktori Iskola – Altajisztika doktori képzési programján folytathatják.

A szakma szépségei:

Szépsége sokféleségében rejlik: művelése során nemcsak nyelvészeti, de történeti, kultúrtörténeti, néprajzi, irodalomtörténeti stb. kérdésekkel is foglalkozunk. A szak elvégzésével a hallgatók az orientalisztika egyik legdinamikusabban fejlődő tudományágával ismerkedhetnek meg. Az altajisztika szakos bölcsész diploma eszközt jelent ahhoz, hogy az Eurázsiában élő sokféle török (és mongol) nép nyelvével, történetével, kultúrájával behatóbban foglalkozhassunk.

Elhelyezkedési esélyek és lehetőségek:

A keleti nyelvek és kultúrák alapszak altajisztika szakirányán végzett hallgatók — amennyiben nem a mesterképzés felé orientálódnak — mindenek előtt a gyakorlati ismereteket és keleti (török, kazak és mongol) nyelvtudást igénylő következő lehetőségek ill. életpályák közül választhatnak: üzleti élet, idegenforgalom, vám- és pénzügy, közigazgatás, rendészet, belbiztonság. Külön kiemelendő tény, hogy az elkövetkező évtized(ek) során a Török Köztársaság tervezett csatlakozása az Európai Unióhoz számos olyan munkavégzési lehetőséget kínálhat Magyarországon, mely főként hazánk földrajzi elhelyezkedése miatt teheti szükségessé a jólképzett altajisztika szakirányú végzettek iránti igény növekedését. Kiemelendő továbbá, hogy a Török Köztársaság tervezett európai uniós csatlakozása nem csak olyan szakemberek tevékenységét igényli, akik megfelelő törökországi török nyelvismerettel rendelkeznek, hanem főként olyanokét, akik a nyelvismeret mellett jól ismerik a török ill. tágabb értelemben az altáji nyelven beszélők kultúráját is. Tekintettel arra, hogy Magyarországon az altajisztika, illetve ezen belül a turkológia a 19. század vége óta a honfoglalást megelőző és a középkorig követő időszak meg-megújuló magyar-török kapcsolatai miatt nemzeti tudománynak számít, az alapszakos hallgatók elhelyezkedési lehetőségei szakreferensi munkakörben tudományos ismeretterjesztéssel foglalkozó szervezeteknél (kultúrházak, múzeumok, sajtószerkesztőségek, könyvkiadók) is várható.

Ismereteink szerint az elmúlt évtizedben végzett hallgatóink szaktudásuknak megfelelő területeken helyezkedtek el.