A program időtartama: 2010 április 1. – 2012. március 31.

A program résztvevői:
Magyarország
Gécseg Zsuzsanna egyetemi docens, SZTE (a kutatócsoport vezetője)
Prof. Kiefer Ferenc akadémikus, MTA Nyelvtudományi Intézet
Gazdik Anna, ELTE, Université Paris 7
Franciaország
Marie-Josephe Gouesse egyetemi docens, Université Paris 7 (a kutatócsoport vezetője)
Prof. Catherine Fuchs, CNRS
Balogh Péter egyetemi docens, Université Paris 3, CIEH

A kétoldalú együttműködés tudományterülete: nyelvtudomány

A kutatási téma megnevezése: A magyar és a francia nyelv szintaxisának néhány alapvető kontrasztív problémája
A kétoldalú együttműködés keretében olyan szintaktikai jelenségek kontrasztív vizsgálatát tűztük ki célul, amelyek a predikátum, illetve a predikáció fogalmához köthetők. A két nyelv közti tipológiai különbségek egy sor alapkérdést vetnek fel a predikátum, illetve a predikatív viszony kifejezésének formális eszközeit illetően, amelyeket az alábbi szerkezettípusokban vizsgálunk:

1) Másodlagos predikáció: az ún. deskriptív és rezultatív predikációval kapcsolatos szintaktikai és szemantikai kényszereket kívánjuk feltérképezni a két nyelvben. A vizsgálat részét képezi továbbá azon szintaktikai tesztek elemzése, amelyek révén a szórendhez köthető kétértelműségek feloldhatók ezekben a szerkezetekben.

2) Névszói predikátum: a kutatás az alany és az állítmány fogalmának problematikus voltára kíván rávilágítani a két nyelv névszói predikátumot tartalmazó mondatainak vizsgálata révén. Mivel a franciával ellentétben a magyarban az ilyen mondatokban nem jelenik mindig meg igei elem (kopula), további megoldandó kérdéseket vetnek fel az alany és az állítmány elkülönítésének kritériumai, valamint a két nyelv információs szerkezetének eltérései.

3) Többszörös kérdések: egy formális elméleti keret, a Lexikai-Funkcionális Grammatika alkalmazásával arra kívánunk rávilágítani, hogy miként reprezentálható a több kérdőszót tartalmazó mondatokban a kérdőszavak szintaktikai, szemantikai és információs státusza, tekintettel a francia és a magyar többször kérdések szintaktikai különbségeire.

4) Hasonlító szerkezetek: a kutatás keretében az ún. „hiányos” és az „episztemikus” hasonlító szerkezetek nyelvi eszközeit vizsgáljuk a két nyelvben. A „hiányos” hasonlító szerkezetekben a hasonlítás egyik paramétere (pl. a predikatív elem) nem jelenik meg explicit módon a mondatban, az „episztémikus” hasonlítás sajátsága pedig az, hogy nem egy, hanem két predikációt tartalmaz.

A projektum keretében két kontrasztív nyelvészeti rendezvényt szervezünk:
– 2011. április 14. Szeged
– 2011. november 7. Párizs