Számomra a tanítás nem oktatás, sokkal inkább kísérlet, lassú és kitartó alkotó folyamat, amelynek résztvevői egymással szüntelenül dialogizálnak, végső soron érteni tanulnak. Nézni, látni, olvasni, gondolkodni, hogy a világról és annak szövegeiről alkotott benyomásaink, tapasztalataink, érzelmeink, ismereteink értelmes narratívába rendeződjenek. A tanítás igazi tanulsága az, hogy maga a tudás és a megértés is csak elrendeződésként létezik, s mint sajátos emberi gesztus legfőbb erénye, hogy képes kimozdítani az oktatás és hallgatás rögzült módjait. Egy ilyen találkozás lehetőségének megteremtése a tanári és kutatói munka legnagyobb kihívása.

20. századi és kortárs francia nyelvű irodalmak (regény, önéletírás, önfikció, esszé); irodalomelmélet és -kritika; látás- és képelméletek; szemiotika; modern és posztmodern művészetfilozófia.