Az Odu tavaszi virtuális programsorozatának második vendége Vágvölgyi B. András filmrendező, író, forgatókönyvíró, a Magyar Narancs alapító szerkesztője volt, aki elsődlegesen a Kolorádó Kid c. filmjéről beszélgetett dr. Sághy Miklós filmtörténésszel, a Vizuális Kultúra és Irodalomtudományi Tanszék docensével, miközben a közönség kérdéseire, megjegyzéseire is válaszolt. Vágvölgyi egyrészt kiváló mesélő, másrészt nagy idők tanúja is, aki a film keletkezéstörténete kapcsán mesélt az Eörsi Istvánhoz és fiához, Lászlóhoz fűződő szoros barátságáról, valamint a film forgatókönyvének a megszületésében szerepet játszó forrásokról, így pl. Noel Barber 1956-ban Magyarországon tartózkodó amerikai újságíró A Handful of Ashes c. könyvéről, Eörsi István először szamizdatban megjelent börtönmemoárjáról (Emlékezés a régi szép időkre), Eörsi László levéltári, az 56-os fegyveres csoportok történetét feltérképező kutatásairól és periratokat is tartalmazó, monografikus munkáiról. Eörsi István a Magyar Narancs kiemelt publicistája volt Vágvölgyi főszerkesztésének idején, kapcsolatuk 1988-ban kezdődött, 2003-ban pedig Vágvölgyi írt is Eörsiről kismonográfiát a Kalligram Kiadó Tegnap és Ma c. sorozatában. Eörsi László a kétezres évek elején egyik levéltári kutatása során egy olyan börtönspicli-jelentéssel kereste meg Vágvölgyit, aminek vanzer írója irodalmi stílusban, az ötvenes évek utcaszlengjét alkalmazó nyelven jegyezte le cellatársa gyanútlan kitárulkozását. Ez adta a Kolorádó Kid forgatókönyvének ötletét, jóllehet a film világa a börtönnarratíván túl azt a miliőt is bemutatja, amibe 59-ben a rendező beleszületett. A utca- és börtönszleng kapcsán felmerült kérdésként, hogy ez a nyelvhasználat mennyire nehezíti meg a megértést: a rendező szerint a filmben nem zavaró az argó, sőt korfestő, még ha sokan kifogásolták is. Hogy a szókincs, a nyelvhasználat terén is alapos kutatások előzték meg a forgatókönyv és a film elkészültét, azt az is bizonyítja, hogy Vágvölgyi kiemelt még két meghatározó forrásanyagot: a Szabad Európa archívumával foglalkozó Mink András történész által talált 1951-es iratot, ami híven tükrözi, hogy a kőbányai proletár fiatalok milyen szlenges nyelvet beszéltek, valamint egy 1961-es, rendőrtisztek számára íródott kézikönyvet, mely a nyomozóknak szolgált segédanyagul, hogy megértsék az alvilági emberek nyelvét. Utóbbi megszerzésében a rendezőnek Kenyeres Zoltán szlengszakértő segített. A gazdag forrás, intertextus között a Herminamező c. filmből Halász Péter versbetéte (Bús Vaker) is szerepel, és persze a Kolorádó Kid tele van még más filmes (pl. Szomjas György: Falfúró, Kubrick: Killing) vagy zenei allúziókkal is (pl. kungfu-filmes, kínai tradíciós zenei szólamnak DJ Krush-os átirata).

Sághy Miklós hangsúlyozta, hogy a sokféle forrás mellett sokféle regiszter szerepel a filmben (pl. film noir, akciófilmes elemek, minimalista kamaradráma, vígjáték-jelenetek, bosszúfilm), ennek kapcsán kérdezett rá, honnan jött a film eklektikus stílusa. Vágvölgyi mesélt azokról a képzőművészeti hatásokról (pl. a nyolcvanas évek új szenzibilitásáról), amiknek kifejezési formája a radikális eklektika volt, a gondolkodásmódjára pedig manapság is jellemző egyfajta szintetizációs igény. A Kolorádó Kid számára Eörsi István és Tarantino (akiről Müller Péter Sziámi kiadójának írt monográfiát Tarantino mozija címmel) találkozása a boncasztalon. A film emlékezetes nyelvhasználatának elemzése mellett a beszélgetésen Vágvölgyi az erős zenei témákról, motívumokról, átiratokról és ötletekről is sztorzigatott. Nemcsak DJ Krush vagy DJ Palotai neve hangzott el, hanem Boros Idáé (Honvágydal) és Breitner Jánosé is, utóbbi egy 1953-as nyugatnémet énekes dalát dolgozta át: ez a vadromantikus, vadnyugati, elvágyódó szám a film címét is adó, visszatérő betétdal. Ez a zene Vágvölgyinél nemcsak a történelmi 56-tal vagy az 59-es lumpenproletár Budapesttel kapcsolódik össze, hanem a Susan Sontag-i camp fogalmával is. Az izgalmas, újabb és újabb kulturális allúziókat és anekdotákat feltáró, valóban műhelytitkokba is betekintést nyújtó beszélgetésen a szerzői jogdíjak miatt kihagyásra került zenékről is szót ejtettek, de Vágvölgyi beszélt a film és a később megjelent regénye kapcsolatáról, sőt egy tervezett Kolorádó Kid rendezői változatról is. Sághy kérésére a film nemzetközi forgalmazásával kapcsolatos lehetőségekre is kitértek, ehhez kötődően a Kolorádó Kid többnézőpontúságáról (az amerikai és magyar perspektíváról), a külföldi fogadtatásáról, a castingról és a sztárértékről, nem utolsó sorban pedig arról, hogy a rendező bár jó viszonyban volt a gonzó újságírás atyjával, Hunter S. Thompsonnal, sőt fordította is, végül mégsem Johnny Depp játszotta el a Noel Barberről mintázott Noel Free szerepét. A szereplőválogatásról persze a magyar szereplők szempontjából is érdekes információkat, adalékokat osztott meg az érdeklődőkkel Vágvölgyi, főleg, hogy a Kolorádó Kidben nemcsak hivatásos, professzionális színészek, hanem ikonikus arcok, a budapesti underground és politika alakjai (pl. Dr. Máriás, Menyhárt Jenő, Bárdos Deák Ági, Legát Tibor, Karafiáth Orsolya, Kemény István, Király Tamás, Molnár Papesz vízilabdázó stb.) is szerepeltek.

A beszélgetésen még sok minden másra is kitért a rendező és a filmtörténész, aki lemaradt volna róla és kíváncsi rá, az Az Odu Facebook-csoportjában elérheti az erről készült videót: https://www.facebook.com/miklos.saghy.9/videos/10217189039103585/