A Kredites, BA és az MA szakdolgozati követelmények

A BA, Kredites SZAKDOLGOZAT SPECIÁLIS FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI



A szakdolgozatra vonatkozó általános tudnivalókat ld. Az SZTE TVSZ 18. pontjában, valamint az SZTE BTK speciális követelményeiben.
A Filozófia Tanszék további speciális követelményei filozófia, etika és esztétika szakirányos hallgatók számára a következők:


Formai követelmények

- A szakdolgozatnak a maga szerkezeti felépítését, kifejtését, nyelvezetét, stílusát, az idézetek, utalások, jegyzetapparátus és bibliográfia használatát stb. illetően meg kell felelnie a tudományos tanulmányírás általános formai követelményeinek.

A dolgozatnak a következő formális szerkezeti részeket kell tartalmaznia:

1. Címlap
2. Tartalomjegyzék
3. Fő szöveg
4. Hivatkozások (jegyzetek a lap alján v. a dolgozat végén, sorszámozva)

5. Irodalomjegyzék.

A dolgozat fő szövegének tartalmi szerkezetét a dolgozat elején szereplő Tartalomjegyzékben, valamint a dolgozat fő szövegének rövid címekkel ellátott, áttekinthető fő- illetve alfejezetekre való tagolásával világossá kell tenni. A fő szövegnek tartalmaznia kell egy Bevezetést (1-2 oldal), melyben a dolgozatíró felvezeti dolgozata témáját és legfőbb célkitűzését, valamint összefoglalóan ismerteti vizsgálódásai menetét és módszereit. A tárgyalást követően pedig tartalmaznia kell egy befejező, összefoglaló fejezetet (Konklúzió, vagy Összegzés, 1-2 oldal), melyben a dolgozatíró összefoglalja eredményeit, következtetéseit, esetleg további, az eredményeiből következő vizsgálódási lehetőségeket vázol fel a választott témában. A fő- illetve alfejezeteknek arányos hosszúságúaknak kell lenniük.
- A stílus a tudományos értekező próza, melyre világos és explicit megfogalmazás, argumentatív, a megállapításokat adatokkal, tényekkel, idézetekkel stb. alátámasztó kifejtés jellemző. (Tartózkodjunk pl. a többszörösen összetett mondatoktól, a bonyolult megfogalmazásoktól, a szubjektív megjegyzésektől, a képzavartól, a halmozott metaforáktól és az idegen szavak túlzott alkalmazásától. Tartózkodjunk olyan megállapításoktól, amelyeket adatokkal, elsődleges vagy másodlagos filozófiatörténeti szövegekkel vagy tényekkel nem támasztunk alá. )
- Be kell tartani az idézés és az utalás általános szabályait. Idézeteket idézőjelek közé téve, lábjegyzettel ellátva (az idézet pontos helyét megadva: szerző, cím, kiadó, hely, megjelenés éve, oldalszám) kell közölni. Ha egy gondolatot nem szó szerint idézünk, hanem csak utalunk rá (összefoglaló átfogalmazással), lábjegyzetben akkor is meg kell adni a forrást (Id. "Szabályzat a hallgatói plágiumról" III. pont, SZTE BTK). Hosszabb idézeteket a főszövegtől elkülönítve (pl. kisebb betűkkel szedve, szűkebb margóval) kell közölni, rövidebb (egy-két mondatos) idézeteket a főszövegben. A jegyzetapparátus, bibliográfia, rövidítések, idegen szavak használata stb. konvencióira vonatkozóan iránymutató Gyurgyák János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve (Osiris Kiadó, Budapest 2000) c. műve.

Tartalmi követelmények

- A témaválasztásnak a vizsgált területen relevánsnak és lehetőleg (de nem feltétlenül) új megközelítést nyújtó vizsgálódásnak kell lennie. Meg kell felelnie a dolgozatíró tanulmányai alapján elvárható felkészültségének, nyelvtudásának. A dolgozat tartalmának összhangban kell lennie a cím- illetve témaválasztással.
- A vizsgálódást nem feltétlenül eredeti megközelítést prezentálva, de önállóan megfogalmazott kérdésfelvetések keretében kell lefolytatni.
- A felhasznált forrásokat a kijelölt vizsgálódásnak megfelelő módon kell kiválasztani és kezelni. A témához kapcsolódó szakirodalom tekintetében (a téma eredetiségétől függően) be kell vonni a mértékadó és releváns magyar nyelvű publikációkat. Ezek kiválasztása is a hallgató feladata, hozzátartozik felkészültsége bemutatásához. Ha a téma megengedi, felhasználandó ezen felül legalább 1 idegen nyelvű, könyv terjedelmű szakirodalom és legalább 1 idegen nyelvű tanulmány. Az idegen nyelvű publikációk tartalmilag érdemi felhasználásának a dolgozatból világosan ki kell derülnie (azaz, nem elég ezeket egyszerűen felsorolni az Irodalomjegyzékben, hanem a főszövegben v. lábjegyzetekben ki kell derülnie, hogy a dolgozatíró elolvasta és megértette az adott munka legfőbb téziseit, és ezeket vagy egyéb kapcsolódó megállapításokat felhasznált dolgozata kifejtésében vagy gondolatmenetében).
- A vizsgálódást az adatok és források helyes értelmezésének keretében kell lefolytatni, az érvelésnek és a gondolatmenetnek logikailag világosnak és következetesnek kell lennie. A szakirodalom megállapításait helyesen értelmezve, korrekt módon kell felhasználni, a rájuk vonatkozó kritikai reflexiókat világosan kell megfogalmazni. Világossá kell tenni, melyek az elemző saját szempontjai és megállapításai, melyek a szakirodaloméi (a főszövegben megfogalmazva vagy a lábjegyzetekkel jelezve). Törekedni kell az alternatív magyarázatok minél szélesebb körű bemutatására illetve bevonására. A következtetéseknek összhangban kell lenniük a lefolytatott vizsgálódással, valamint egymással.
- A dolgozatban alkalmazott terminológiának meg kell felelnie a tudományos értekező próza nyelvi konvencióinak: ki kell derülnie, hogy a dolgozatíró ismeri és világosan képes alkalmazni alapvető filozófiai, etikai, esztétikai fogalmakat; a fogalmi apparátusnak következetesnek kell lennie és relevánsnak a szóban forgó vizsgálódáshoz illetve elemzéshez. Nem cél a fogalmak "halmozása", ezekből csupán annyit és úgy kell felhasználni, amennyit az adott témakör természetszerűleg megkövetel.
- Filozófiai témájú dolgozatok esetében fontos követelmény, hogy a dolgozat alapvetően problémacentrikus és ne monografikus jellegű legyen. Azaz, célkitűzése ne az legyen, hogy valamely tárgyalt gondolkodót vagy filozófiatörténeti korszakot kézikönyv-szerűen bemutasson (mintegy a témakörben teljesen járatlan olvasó számára), hanem az, hogy egy-egy filozófia- etika- vagy eszétika-történeti szempontból releváns problémát - akár egy-egy gondolkodó életművén belül, akár egy adott történeti korszakban, több gondolkodó művében vizsgálva - elemző módon felvessen, és argumentálva, elsődleges szövegekkel alátámasztva - azokat idézve - kifejtsen, a probléma megoldási lehetőségeire saját javaslatokat tegyen, vagy bemutassa a megoldási javaslatok egy olyan körét - a szakirodalomból -, amelyekhez kritikai reflexiókat képes fűzni. A dolgozat írása során tehát egy olyan olvasót kell szem előtt tartani, akinek megvan a megfelelő filozófiatörténeti illetve kultúrtörténeti előképzettsége ahhoz, hogy bonyolultabb történeti problémák felvetését és elemzését megértse, azaz a dolgozat a szakmának, ne pedig a laikusoknak szóljon.
- A problémacentrikus értekezés mellett - különösen etika és esztétika szakirányos hallgatók részéről - elfogadható egy részben eltérő típusú dolgozat is, amit tematikusnak nevezhetnénk. Ez egyetlen olyan témát vagy kérdéskört dolgoz fel, melyre több gondolkodó is reflektált vagy több különböző korszakban is felvethető - pl. filozófusoknak a nómosz-phüszisz vita az ókorban, a nominalizmus-realizmus vita a középkorban, a szubsztancia fogalma az újkorban, a történetiség problémája a XX. században, etika szakirányosoknak különféle etikai fogalmak és problémák (pl. szabadság, felelősség, boldogság stb.) különféle korszakokban, esztétika szakosoknak műelemzések -, és az egyes gondolkodók eltérő megoldásait mutatja be. Végső soron azonban ennek az összehasonlításnak is problémacentrikus tárgyalásmódban kell megfogalmazódnia, ugyanis célja nem (pusztán) az, hogy lexikon-szerűen egymás mellé állítsa ugyanazon témakör különböző megközelítéseit, hanem az, hogy megvizsgálja e megközelítések különbségeinek okait, és megpróbáljon magyarázatot adni rájuk. Esztétika szakirányos hallgatók a problémacentrikus illetve tematikus értekezésen kívül műelemzéseket is végezhetnek, ahol a bemutatásmód nem feltétlenül problémacentrikus. - A fentiek értelmében alapvető elvárás, hogy a dolgozat centrális célkitűzése egy - vagy több, de egymással összefüggő - jól megfogalmazott, megfelelő módon felvezetett kérdés felvetése és vizsgálata legyen. A „megfelelő felvezetés" azt jelenti, hogy a kérdés(ek) megfogalmazása előtt be kell mutatni, miért és mennyiben vethető fel releváns módon a megfogalmazott kérdés vagy probléma az ismert történeti tények, széles körben elfogadott értelmezések, vagy akár egy-egy kiemelkedő értelmezés megállapításainak fényében.
 

 

Szakdolgozat értékelő lapja

Szakdolgozat opponensi bírálati lap

Igazolás