A képzés célja olyan elméletileg és gyakorlatilag egyaránt felkészült munkaerőpiac-képes szakemberek képzése, akiknek áttekintése van a társadalmat működtető kulturális rendszerek kommunikációs és mediális meghatározottságairól, a kommunikáció és a média fontosabb színtereiről és intézményeiről, s akik ennek alapján felkészültek a fenti intézmények működtetésére, illetőleg működésük értékelő elemzésére. A képzés specializációi keretében ipari partnereink vezetésével a megismert elméleti anyag gyakorlati alkalmazását sajátítják el a hallgatók. A képzés gyakorlati partnerei helyi és országos televíziók és rádiók, kommunikációs és kreatív ügynökségek, helyi és országos nyomtatott és online sajtóorgánumok.

A mesterképzés első, bevezető féléve végén egy specializáció választása kötelező. A másik két specializáció bizonyos kurzusai szabadon választható tárgyakként vehetőek fel.

A specializációk:

Humán kommunikációkutatás

A humán kommunikációkutatás specializáció elsősorban olyan interperszonális helyzetek megfigyelésébe és értelmező elemzésébe vezeti be a hallgatókat, melyek a hétköznapi jelhasználatban és nyelvhasználatban jönnek létre. Az adekvát szituatív jel- és nyelvhasználat kialakító tényezői, a működésükben szerepet játszó szabályok és bemeneti elemek éppúgy a vizsgálatok tárgyát képezik tehát, mint a patológiás előfordulások és egyéb eltérő formák interdiszciplináris vizsgálata. Az alábbi tematikus pontok köré szervezetten halad a specializáció a hallgatók önálló kutatói munkáját is inspirálva: A megnyilatkozások jelentése és a nem kódolt jelentés. Kísérleti pragmatika; újabb pragmatikaelméletek. A vizuális és auditív kommunikáció vizsgálata kortárs interdiszciplináris kontextusban. Nyelvváltozatok és nyelvi variabilitás. A nyelvelsajátítás társadalmi meghatározottsága. A humán nyelvhasználat működtetéséért felelős kompetenciák. Jelelsajátítási jellegzetességek a gyermekkorban. Patológiás nyelvhasználat okai és típusai. Nem patológiás eredetű kommunikációs zavarok: jellegzetes félreértések, megértési és kódolási problémák.

Imázs- és identitásmenedzsment

A specializáció elsősorban az identitás és imázs kommunikációs előkészítésének, kialakításának, és fenntartásának elméleti alapjait, illetve gyakorlati fogásait adja át a hallgatóknak. A képzés kurzusai olyan kulcsfogalmak köré szervezhetők, mint az identitás – önreprezentáció – imázs összefüggései, a lokalitás, az online közösségek, a szubkultúrák és önreprezentációjuk, a kulturális trendek, az identitásépítés és a márka, az imázs és az arculat összefüggései. A gyakorlati kurzusok elsősorban a szervezetek, intézmények, egyének és helyek identitásának elemzésére és tervezésére alkalmas módszerek átadására, illetve a szervezeti kommunikációban ezek fenntartása terén kulcsfontosságú készségek (például íráskészség, prezentációs készség) fejlesztésére fókuszálnak ipari partnereink vezetésével.

Kortárs média

A specializáció során a médiatartalmaknak nagyon különböző előállítási, terjesztési és befogadási gyakorlatait elemezzük és ezek ismeretében médiatartalmakat gyártunk. A kurzusok a hagyományos tömegmédia (alapvetően a televízió) társadalmi intézményszerű működéséből levezethető viszonyrendszereket tárják fel, ahogyan a kortárs hálózati, digitális, közösségi média mindezekhez képest definiálható eltéréseit és újdonságait is. Az elméleti áttekintések mellett a specializáció hallgatói gyakorlatot szereznek mindkét médiatípus (hagyományos elektronikus média, illetve hálózati digitális média) tartalom-előállító eljárásaiban is. Ipari partnereink vezetésével a kortárs média gyakorlatáról, média és gazdaság összefonódásáról, napjaink újságírási praxisáról szereznek ismereteket. Jelentős óraszámban mozgókép-technikai és mozgókép-művészeti gyakorlatokat végezhetnek a tanszéki stúdióban és az új Mac alapú laborunkban.