|
Törzsképzés
|
A képzés célja olyan elméletileg és gyakorlatilag egyaránt felkészült munkaerőpiac-képes szakemberek képzése, akiknek áttekintése van a társadalmat működtető kulturális rendszerek kommunikációs és mediális meghatározottságairól, a kommunikáció és a média fontosabb színtereiről és intézményeiről, s akik ennek alapján felkészültek a fenti intézmények működtetésére, illetőleg működésük értékelő elemzésére. A képzés specializációi keretében ipari partnereink vezetésével a megismert elméleti anyag gyakorlati alkalmazását sajátítják el a hallgatók. A képzés gyakorlati partnerei helyi és országos televíziók és rádiók, kommunikációs és kreatív ügynökségek, helyi és országos nyomtatott és online sajtóorgánumok.
|
|
Humán kommunikációkutatás
|
A humán kommunikációkutatás specializáció az azt választó hallgatók számára az elméleti alapozó és szakmai alapozó tárgyak, valamint a humán orientáció tárgyait követően kezd diszciplinárisan kirajzolódni. Ez a specializáció elsősorban olyan interperszonális helyzetek megfigyelésébe és értelmező elemzésébe vezeti be a hallgatókat, melyek a hétköznapi jelhasználatban és nyelvhasználatban jönnek létre. Az adekvát szituatív jel- és nyelvhasználat kialakító tényezői, a működésükben szerepet játszó szabályok és bemeneti elemek éppúgy a vizsgálatok tárgyát képezik tehát, mint a patológiás előfordulások és egyéb eltérő formák interdiszciplináris vizsgálata.
|
|
Imázs- és identitásmenedzsment
|
A specializáció célja, hogy az identitás és imázs kommunikációs előkészítésének, kialakításának és fenntartásának elméleti alapjait, illetve gyakorlati fogásait adja át a hallgatóknak esettanulmányokon és gyakorlati munkákon keresztül. Kulcsfogalmaink: identitás – önreprezentáció – imázs, lokalitás, online közösségek, szubkultúrák és önreprezentációjuk, kulturális trendek, identitásépítés és márka, branding, kommunikáció-menedzsment, Corporate Identity, Corporate Design, imázs, arculat, prezentációtechnika, tárgyalástechnika.
|
|
Kortárs média
|
A specializáció célja, hogy a kortárs média működéséről és tartalom-előállítási gyakorlatairól mind elméleti, mind pedig gyakorlati tekintetben átfogó és jól hasznosítható ismereteket közvetítsen a hallgatók számára. A tömegmédia társadalmi összefüggésrendszerei, az analóg és a digitális médiumok hasonlóságai és különbségei a kultúra mediatizálódásának (digitalizálódásának) perspektívájába helyezve nyerik el jelentésüket; ebben a kontextusban merülnek fel olyan alapkérdések, mint például milyen megváltozó szakmai, etikai és technikai normák alapján kell dolgoznia az újságírónak, mit jelent és hogyan változik meg a közönség és a nyilvánosság fogalma, és mindehhez milyen konkrét új tartalomtípusok és azok előállításának milyen új gyakorlatai tartoznak. A specializáció kurzusainak oktatásában a médiakutatás szakemberei, meghatározó újságíró-személyiségek és vezető médiumok munkatársai egyaránt részt vesznek.
|
