Friss Hírek

Friss Hírek RSS

borito

Idén, immáron huszonkettedik alkalommal, újra jelenléti formában szervezi meg karunk Hungarológia Központja a Nyári Egyetemet. A program keretében július 18-tól a világ különböző országaiból érkeznek a karra külföldi diákok, hogy a négyhetes itt-tartózkodásuk alatt közelebb kerülhessenek a magyar nyelvhez és kultúrához. Az idei év különlegessége, hogy a Nyári Egyetemmel párhuzamosan egy másik, hasonló célú program is elindul, július 26-án. A Manitobai Egyetemmel való új megállapodás alapján tíz kanadai diák tölt majd el három hetet Budapesten és Szegeden – a kulcsfogalom itt a köztéri emlékezet lesz.

Kerüld a plágiumot!

Kedves pszichológus hallgatók!

A plagizálás az akadémiai tevékenység régóta fennálló, de napjainkban egyre inkább előtérbe kerülő problémája. Ma, amikor technikailag nem okoz gondot szövegrészek elektronikus másolása, különösen nagy gondot kell fordítanunk arra, hogy ne csússzunk bele – jóhiszeműen sem – a plagizálás vétségébe.


MI A PLÁGIUM?


Intézeti Etikai Kódexünk I/2.5.-ös pontja leszögezi, hogy a csalás egyik formája a plagizálás, és a következő definíciót adja: „Plágiumot követ el az, aki másoktól vett gondolatokat, megfogalmazásokat, idézeteket, vagy valaki más munkájának eredményeit a forrás megjelölése nélkül sajátjaként tüntet fel, és ezzel szándékosan vagy szándéktalanul (akár jóhiszeműen) azt a benyomást kelti, hogy a dolgozatában szereplő szöveg vagy eredmény eredeti forrása ő maga.”


A helyes hivatkozási szabályok ismerete egyúttal a szakmai ismeretek része is. Alapvető elvárás tehát, hogy minden hallgató ismerje és kivétel nélkül minden beadott dolgozatában alkalmazza a helyes, a pszichológia tudományában bevett elvárásoknak megfelelő hivatkozási formákat. Ebben a dokumentumban kiemelten összefoglaljuk az ide vonatkozó normákat és szabályokat annak érdekében, hogy segítsük hallgatóinkat ezek betartásában. Az alábbi rövid összefoglalás Szokolszky Ágnes: Kutatómunka a pszichológiában c. munkájának 8. fejezetén alapul (2000, Osiris, 566-568.o.), és a nemzetközileg elfogadott és a hazai rendszerben is általánosan követett „Publication Manual of the American Psychological Association” konvencióit követi (APA, 2007). Részletes hivatkozási útmutató található honlapunk „Segédanyagok” c. menüpontja alatt!


Tudnunk kell, hogy plágiumot nem csak a végső formában leadott dolgozatban lehet elkövetni, hanem akkor is, ha az a nem végleges dolgozatban fordul elő!


LÉTEZIK-E „ÖN-PLÁGIUM”?


„Ön-plágium” annyiban létezik, hogy a tanulmányi rend szabályait sérti az, aki egy korábbi, már benyújtott munkáját egy másik oktatónak úgy adja le, mintha az az új kurzusra készült munka volna. Ez nem jelenti azt, hogy valaki ne folytathatná egy adott témában már elkezdett munkáját. A fontos szabály az, hogy egy korábban már leadott és értékelt dolgozat témájában írandó újabb dolgozatnak eltérőnek kell lennie, új gondolatokat, adatokat és hivatkozásokat kell tartalmaznia. A korábbi dolgozatból önhivatkozással világossá téve vehetőek át gondolatok, adatok, hivatkozások és konklúziók, ami azt jelenti, hogy a szövegben jelezni kell, hogy ezen átvételek forrása egy pontosan megjelölt, hivatkozásként kezelt korábbi dolgozat. Idézőjel nélküli szó szerinti szövegátvétel ebben az esetben sem fogadható el! Ha valamilyen okból indokolt egy korábbi megfogalmazásunk szó szerinti átvétele, akkor ezt idézőjelbe kell tenni és szabályosan meg kell hivatkozni a szöveg közben (saját vezetéknév, év) és a felhasznált szakirodalomban ( saját vezetéknév, év, dolgozat címe, megjelölve azt, hogy melyik kurzus követelményeként készült a dolgozat). Az ilyen esetekben a legcélszerűbb részletesen megbeszélni az adott oktatóval, hogy hogyan viszonyuljon az újabb munka a korábbiakhoz, és hogyan kezeljük a korábbi munkánkra való hivatkozást.


A TDK dolgozat nem tanulmányi kötelezettség alá eső dolgozat, ennyiben más szabályozás vonatkozik rá: 1. Bármilyen korábban megírt dolgozat szerepelhet TDK dolgozatként, amennyiben a két dolgozat nem egyezik meg teljes egészében. Ebben az esetben nem kell meghivatkozni, sem feltüntetni forrásként az előző formában elkészült dolgozatot, a szerző tehát szabadon, önhivatkozás nélkül használhatja saját korábban megírt szövegét (amit valamilyen mértékben átdolgoz vagy kiegészít a TDK céljára). 2. Egy TDK céljára írt dolgozat később beadható tanulmányi kötelezettség alá eső dolgozatként, amennyiben ezt az adott kurzus oktatója elfogadja (átdolgozással vagy anélkül), de csak egy alkalommal (azaz ha pl. műhelymunkaként kerül beadásra, akkor egy további kurzus beadandójaként már nem lehet beadni). OTDK első helyezett dolgozatot az Intézet változatlan formában elfogad szakdolgozatként (azonban ebben az esetben is meg kell védeni a szakdolgozatot).


MIKOR KELL HIVATKOZNI SZAKIRODALMI FORRÁSOKRA?


Hivatkozni mindig kell, ha mások korábban már megfogalmazott gondolataira, eredményeire támaszkodunk (vagy, mint az „ön-plágium” címszó alatt láttuk, saját korábbi munkánkat használjuk fel). Mivel az akadémiai munka lényege szerint olyan kooperatív tevékenység, amelyben a szerzők egymás munkájára építenek, ezért a hivatkozás szerves és gyakori része saját gondolataink kifejtésének.


Tartsuk szem előtt, hogy a hivatkozás funkciója hármas: 1. elismerjük a gondolatok tulajdonjogát; 2. követhetővé tesszük saját gondolatvezetésünk szakirodalmi összefüggéseit; 3. lehetővé tesszük hogy más is el tudja érni, adott esetben el tudja olvasni azokat a forrásokat amelyekre építettünk. Úgy kell hivatkozásainkat megtennünk, hogy ezek a funkciók megvalósuljanak.


Konkrétan, milyen esetekben kell megadni dolgozatunkban a felhasznált forrást?


A felhasznált forrást meg kell jelölni, ha:

– egy írott vagy szóbeli közleményből akár csak egy rövid részt is szó szerint idézünk;

– egy írott vagy szóbeli közleményéből szabadon összefoglalva, azaz parafrazálva idézünk;

– gondolatokat, véleményt, elmélet, modellt ismertetünk;

– egy más által megállapított tényt, statisztikai adatot vagy ábrát, illusztrációt felhasználunk;

ha saját, korábban már leadott és értékelt munkánkat használjuk fel.

 

Tartsuk szem előtt, hogy a tudományos szakirodalom műfajában szó szerinti idézetet csak ritkán, indokolt esetben használunk (pl. amikor illusztrálni szeretnénk egy pontot egy idézett definícióval, vagy élményszerű leírást idézünk szó szerint). Mások eredményeinek, gondolatainak ismertetésekor szó szerinti idézet helyett inkább saját szavainkkal, tömören foglaljuk össze a lényeget, meghivatkozva a forrást.


MIRE KELL HIVATKOZNI?


Ø Lehetőleg elsődleges forrásra. Elsődleges forrásnak számítanak az eredeti empirikus kutatásokat vagy elméleti tanulmányokat közlő cikkek és szakkönyvek. A másodlagos források olyan publikációk, amelyek részletesebb formában ismertetnek és/vagy értékelnek eredeti publikációkat. Ilyenek például az ismertető, u.n. review cikkek, amelyek igen hasznos forrásul szolgálhatnak egy-egy terület átfogó megismeréséhez. A tankönyvek is másodlagos forrásnak számítanak. A tankönyvek elsősorban a klasszikus szakirodalom áttekintésére alkalmasak, nem pedig a legfrissebb irodalom felkutatására. A harmadlagos források (enciklopédiák, szótárak, kézikönyvek) nagy mennyiségű elsődleges és másodlagos forrást foglalnak össze. A harmadlagos források a kutatási folyamat első szakaszában lehetnek hasznosak, amikor az adott terület általános, széleskörű áttekintésére van szükség.


Ø Arra, amit ténylegesen elolvastunk. Ma már szinte minden cikk elérhető interneten keresztül, ezért mindig törekedni kell az eredeti források megkeresésére! A legfontosabb kritérium, hogy ismerni kell a hivatkozott forrásoknak azt a részét, amelyet beleírsz a dolgozatodba! Ha azonban mégis olyan forrásra kell hivatkoznod, ami teljesen elérhetetlen (pl. 1800-as évekből származik), akkor megengedett a másodlagos forrás lehivatkozása. Ilyen esetben meg kell jelölni mindkét irodalmat a következő formában: … (Geremund, 1851; idézi Koch, 2004, 23. o.) – itt pl. Geremundra hivatkozol, de nem őt, hanem Koch összefoglalóját olvastad). Törekedjünk azonban arra, hogy megtaláljuk az eredeti hivatkozásokat, amikor csak lehetséges! A dolgozatod minőségét rontja, ha sok benne a másodlagos forrás!


Ø Ha mindent felkutattunk, és mégsem sikerült megszerezni az eredeti publikációt, megengedett az absztraktra történő hivatkozás. Fontos azonban, hogy nem lehet az egész dolgozatot absztraktokra építeni, mert ez rontja a dolgozat színvonalát!Ezért törekedjünk mindig az eredeti publikáció megkeresésére! Ha mégis absztraktra kell hivatkoznod, akkor ez a megfelelő forma:

Meyer, A.S., & Bock, K. (1992). The tip-of-the-tongue phenomenon: Blocking or partial activation? /online/ Memory and Cognition, 20, 715-726. Absztrakt forrása: PsychINFO Item: 80-16351.

 


HOGYAN KELL HIVATKOZNI?


A megfelelő hivatkozás nehezebb feladat, mint ahogy elsőre tűnhet.Részletes hivatkozási útmutató található honlapunk „Segédanyagok” c. menüpontja alatt.

 


Melléklet(-ek):

Fájlnév Leírás Fájl mérete Utolsó módosítás
Kerüld a plágiumot! copy.doc
51 Kb 04/02/15 11:12