A tér és idő a természettudományok körébe tartozik – véli mindenki. Ez igaz, de a filozófia sokkal korábban foglalkozott vele, mint a tudományok. Bizonyos felvetései pedig (pl. Kant) meg is előzték a tudósokat. Az idő /és tér a filozófia egyik legfontosabb kérdése volt és maradt. Ugyanakkor érdekes Martin Heidegger megjegyzése, miszerint az idő a „metafizikai rendszerek rossz lelkiismerete”. Mit jelent vajon? Vagy mennyiben más a fizika tér és idő fogalma, mint a filozófiáé vagy művészeteké? Egy biztos: a tudományok mellett a képzőművészet idő és a tér ábrázolása mögött mindig ott van háttérben e kettő filozófiai fogalma.
Az előadás áttekintést kíván nyújtani az „idő” filozófiai értelmezéséről, a görögök idő-fogalmából (Platón) kiindulva és összevetve a metafizika „múlt”-ra történő irányultságával. A gondolatmenet a nagy metafizikai gondolkodók közül legkiérleltebb formában Szent Ágostonnál a következő kérdésekben körvonalazódik:
- hogyan lesz a pillanat az idő atomja?
Valamint az ezzel összefüggő kérdésekkel:
- mit tett a teremtő a teremtés előtt? Volt-e idő a világ keletkezése előtt? Mit jelent az egyidejűség?
Ez utóbbi kérdések jelenléte remekül kimutatható a reneszánsz festészetben.
A modern idő- és tér felfogás Kanttól számítható, amelyet Hegel és Schelling helyez ismét új kontextusba. Azonban az idő radikális átértelmezése, és az egzisztenciához kapcsolása Søren Kierkegaard nevéhez köthető, mivel nála váltja fel a „múlt” orientációját (vö. an-amnézisz) a „jövő”-re irányuló létezés (vö. ismétlés, Gjentagelsen), amely utóbbi a modern művészet megváltozott ábrázolásával van összefüggésben. A tér- és időszemlélet a reneszánsz és barokk, de különösen a szürrealista festészetben festészetében alapkérdés, a tér bizonytalansága az idő felbomlását is magával hozza. Ezt a folyamatot mutatjuk be olyan festők alkotásain keresztül, mint például Cranach, Tiziano vagy René Magritte.
Nyolcadik alkalommal szervezi meg az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara a Magyar Könyvkiadók Napját, 2024. október 8-9-én a Café Radnótiban (Szeged, Egyetem u. 2.). A délutáni programokon ismert szerzők mutatják be frissen megjelent köteteiket, az első estén híres írók és filozófusok olvassák fel külön erre az alkalomra írt szövegeiket, a rendezvény pedig Lovasi András és Heidl György közös koncertjével zárul. A programok minden érdeklődő számára díjmentesen látogathatók, a zárórendezvény azonban regisztrációhoz kötött.
A rendezvényhez két pályázat is kapcsolódik: egy irodalmi a BTK-s hallgatóknak, valamint egy fotópályázat a kari hallgatóknak, oktatóknak és dolgozóknak. A pályamunkák benyújtási határideje október 3-a, csütörtök. A részletekről itt írtunk bővebben.
