Az európai préteritumok néhány tipológiai sajátossága


kovacs-balazsKovács Balázs

Mit fejez ki egy múlt idejű forma? Hogy lehet az, hogy svédül azt mondjuk, hogy Det smakte bra! – ‘Ez ízlett!‘, mikor még mindig eszünk? Milyen különlegességei vannak az európai múlt idejű formáknak és mennyire egységes vajon Európa nyelveinek múlt-idő-rendszere? Vajon hasonlóak vagy inkább különbözőek?

Az előadás során bemutatásra kerülnek egy olyan kutatás eredményei, amelyek Európa préteritumait vizsgálják. A préteritumok olyan szintetikus múlt idők, amelyek sok nyelvben az ún. perfectumokkal állnak oppozíciókban, és általában elbeszélő vagy leíró jelleget öltenek. Ide tartozik többek között az angol past simple, a német Präteritum vagy a svéd preterite.

A módszer egyfajta jegyanalízis, melynek során jegyek kerülnek megfogalmazásra, pl. tiltások, „képességleírások“. Ezek mindig a vizsgált préteritumra vonatkoznak és privatív oppozícióként jelennek meg. Például a „Kifejezhet-e a préteritum az adott nyelvben udvariasságot?“ kérdésre az mondható, hogy a németben igen, a litvánban pedig nem. Ez pedig azt eredményezni, hogy a németben a jegy kifejeződése pozitív (+), míg a litvánban negatív (−). Ezekből létrejön egy táblázat, amely a Jaccard-index mentén végeztt kereszttábla-elemzéssel pontos adatokat ad az egyes nyelvek préteritumainak hasonlóságáról, és így objektívan mérhetővé teszi az eredményeket.