Tanulás az élethosszig tartó tanulás szemléletében - kvalitatív kutatási eredményekóvodapedagógusok és tanítók tanulásképéről

Takács NikolettTakács Nikolett


A globalizáció okozta új oktatási kihívások következményeképp az élethosszig tartó tanulás fogalma alapjaiban reformálta meg a 21. századi oktatási rendszereket. Az új paradigma megjelenésével számos nemzetközi és hazai dokumentum született a gyakorlati megvalósítás segítésére az új szemléletben (United Nations, 2015; European Commission, 2001; NAT, 2012; ONOAP, 2012; EMMI, 2012). A gyermekek élethosszig tartó tanulását megalapozó időszakban a pedagógusnak mint példaképnek is fontos szerepe van a gyermekek későbbi tanulási motivációjának alakulásában. Ebben pedig nemcsak az általuk közvetített tudás, de saját attitűdjeik, motivációik is meghatározóak (Lerkkanen, 2012; Sági, 2011). Érdemes szemügyre venni, hogy hogyan gondolkodnak a pedagógusok az óvodai és általános iskolai tanulásról.

Hogy feltérképezzem az óvodapedagógusok és tanítók (N=98) tanulásról alkotott nézeteit, egy kvalitatív asszociációs módszert hívtam segítségül. Egy online kérdőíves felmérés keretében a résztvevőknek két nyitott mondatot kellett 3-3 szóasszociációval befejezniük a témában: (1) Szerintem a tanulás az óvodában…, (2) Szerintem a tanulás az 1-2. osztályban… Az adatok elemzéséhez a Verges-féle asszociációs módszert alkalmaztam (Sándor, 2009; Verges, 1994). Induktív kvalitatív kutatási stratégiámat a következő kutatási kérdésekre építettem fel: Melyek a (A) különbségek és (B) azonosságok az óvodai és általános iskolai tanulásról alkotott nézetek között a válaszadók alapján?

A válaszokat következő kritériumok szerint elemeztem: diverzitás (D), ritkasági index (Ri), rang-átlag (Ar) és gyakoriság (f). Az eredmények rámutattak, hogy a pedagógusok általános vélekedése a tanulásról óvodában és iskolában több ponton is különbségeket mutat. Diverzitás tekintetében az általános iskolai tanulásról alkotott vélemények emelkedtek ki (D=0,55) szemben az óvodával kapcsolatos asszociációkkal (D=0,367). Hasonló különbségek érzékelhetőek a ritkasági index alakulásában is (Rik=0,05, Rip=0,18). A Verges-féle asszociációs mátrix elkészítését követően megfigyelhető, hogy a négy kialakult negyedben számos azonosság található a két asszociációs területen. Ilyen a „játék” mint tanulási forma, a „megtapasztaláson keresztül történő tanulás” a központi magban, illetve számos egyéb kifejezés a perifériákon (összesen 14

egyező item a teljes mintán).

Az asszociációkat (36 az óvodai és 54 az általános iskolai tanulással kapcsolatban) három dimenzió mentén csoportosítottam: a) érzelmi t öltet: pozitív, negatív; b) pedagógiai: módszertani, t artalmi; c) attitűdök: affektív, kognitív, konatív. Az eredmények alapján láthatjuk, hogy az iskolai tanulással kapcsolatban általánosan több a negatív tartalmú asszociáció (f=45, Ar=2,8) mint az óvodai tanulással kapcsolatban (f=6, Ar=2,35). Ez utóbbi esetében ugyanakkor a pedagógusok inkább tartalmi elemeket emeltek ki, magasabb rangátlaggal, (1,99), míg az iskolai tanulásról inkább a tanulás kognitív elemei kerültek előtérbe (1,8).

Összességében tehát látható, hogy az óvodai és 1-2. osztályos tanulással kapcsolatban számos ponton található egyezés a megkérdezettek alapján (pl.: a játék, megtapasztaltatás élménye, valamint a gyermeki kíváncsiságra építés fontossága), a formális tanulási formákban megjelenő néhány jelentős különbség azonban arra enged következtetni, hogy érdemes foglalkozni az óvodai és általános iskolai tanulás értelmezéseivel a pedagógusok körében.




Kutatási területemhez híven magam is az élethosszig tartó tanulás híve vagyok. A tanító és óvodapedagógus végzettségeim megszerzését követően három év tanítási gyakorlattal és egy Szegeden elvégzett neveléstudományi mesterszakkal kezdhettem meg 2017-ben tanulmányaimat a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskolájában. Főiskolai és egyetemi tanulmányaim során számos hazai és nemzetközi konferencián volt már lehetőségem részt venni, a tanításban szerzett tapasztalataim pedig a 2018/2019-es tanévtől oktatói szemszögből is új kapukat nyitottak számomra az élethosszig tartó tanulás területén, miután lehetőségem adódott az ELTE – Tanító-, és Óvóképző Karán oktatni. Jövőbeli célom, hogy kidolgozzak egy mérőeszközt, amellyel a kisgyermekek élethosszig tartó tanulásának lehetséges megalapozását ismerhetjük meg, erre építve pedig olyan tanulás-, és tanításmódszertani gyakorlatokat szeretnék összegyűjteni, amelyek ebben nyújtanak segítséget óvodapedagógusok és tanítók számára.

Friss Hírek

Friss Hírek RSS

MKN3

Élettörténet és emlékezet címmel harmadik alkalommal rendezi meg a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudányi Kara az SZTE Klebelsberg Könyvtárral közösen a Magyar Könyvkiadók Napját. A kétnapos eseménynek 2019. október 1-jén a BTK épülete, míg október 2-án a könyvtár ad otthont. Az esti könyvbemutatókra, beszélgetésekre, illetve az Esterházy Péter emlékére szervezett, filozófusok és írók közös felolvasására pedig mindkét nap a Grand Caféba várják az érdeklődőeket.