A jogszerűség számos megítélése – Perjogi kérdések a nagy Szegedi boszorkányper (1728-1729) esetében
Brandl Gergely
A magyarországi boszorkányság történetének kutatása jelentős hagyományra tekint vissza, és az ismert, átfogó adatbázisok utolsó adatai szerint jelenleg több mint 2300 a mágiához és a boszorkánysághoz köthető különböző típusú bírósági eljárásnak a száma. Ezen eljárások közül némileg kiemelkedik a nagy szegedi boszorkányper (1728–1729), amely nemcsak a legnagyobb hazai boszorkányper (a perbefogottak és halálra ítéltek száma alapján), hanem egyike a legjobban dokumentált eseteknek is. Ezáltal megkérdőjelezhetetlen, hogy a 18. század első felének egyik legismertebb büntetőperévé vált. Előadásom a teljes kutatási terület egy szűk kérdését mutatja be röviden, így arra koncentrál, hogyan vizsgálható egy történeti per esetében a jogszerűség és annak milyen megítélése lehet a korabeli környezetben. Így előszőr röviden felvázolom, miért fontos górcső alá venni a korabeli eljárásjogi, jogforrástani és szokásjogi kérdéseket, majd a perek korabeli visszhangjának néhány esetét vizsgálom, végül pedig igyekszem magyarázattal szolgálni a „nagy per” jogszerűségének ellentmondásos megítélésére.
A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szereztem történész diplomát, és ösztöndíjakkal a Bécsi Tudományegyetemen (Universität Wien) valamint a Közép-Európai Egyetemen (Central European University) tanultam. Kutatási érdeklődésem számos területre terjed ki, amelyeket a koraújkori forráskiadás és levéltári kutatás kapcsol össze. Fő kutatási területem a koraújkori város- társadalom- és jogtörténet, amely során a Szeged Szabad Királyi Város boszorkánypereire koncentrálok. Ezen kívül az MTA SZTE Oszmán-kori Kutatócsoportban jelenleg a 18. századi békeszerződések kiadásával és fordításával foglalkozom külső-tagként illetve szintén külső-tagként a Kelet-Nyugat Népi Vallásosság kutatócsoportban a szegedi boszorkányperek kiadásával foglalkoztam.
Friss Hírek
Tavasszal is meghirdette az SZTE NKI Kulturális Irodája a Hallgatói Művészeti Versenyét, amelyre több kategóriában jelentkezhettek a tehetséges hallgatók: az eredményhirdetésen kiderült, a meghirdetettek közül majdnem minden kategóriában értek el helyezést BTK-s hallgatók is, nem egy esetben első helyen végeztek.
Néhány nappal később az ugyancsak az SZTE NKI által szervezett „A Szegedi Tudományegyetem és a Nobel-díj” alkotói pályázat díjkiosztójára is sor került, ahol az egyik első díjat szintén egy BTK-s hallgató kapta meg, személyesen Karikó Katalintól.