A jogszerűség számos megítélése – Perjogi kérdések a nagy Szegedi boszorkányper (1728-1729) esetében

Brandl GergelyBrandl Gergely


A magyarországi boszorkányság történetének kutatása jelentős hagyományra tekint vissza, és az ismert, átfogó adatbázisok utolsó adatai szerint jelenleg több mint 2300 a mágiához és a boszorkánysághoz köthető különböző típusú bírósági eljárásnak a száma. Ezen eljárások közül némileg kiemelkedik a nagy szegedi boszorkányper (1728–1729), amely nemcsak a legnagyobb hazai boszorkányper (a perbefogottak és halálra ítéltek száma alapján), hanem egyike a legjobban dokumentált eseteknek is. Ezáltal megkérdőjelezhetetlen, hogy a 18. század első felének egyik legismertebb büntetőperévé vált. Előadásom a teljes kutatási terület egy szűk kérdését mutatja be röviden, így arra koncentrál, hogyan vizsgálható egy történeti per esetében a jogszerűség és annak milyen megítélése lehet a korabeli környezetben. Így előszőr röviden felvázolom, miért fontos górcső alá venni a korabeli eljárásjogi, jogforrástani és szokásjogi kérdéseket, majd a perek korabeli visszhangjának néhány esetét vizsgálom, végül pedig igyekszem magyarázattal szolgálni a „nagy per” jogszerűségének ellentmondásos megítélésére.




A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szereztem történész diplomát, és ösztöndíjakkal a Bécsi Tudományegyetemen (Universität Wien) valamint a Közép-Európai Egyetemen (Central European University) tanultam. Kutatási érdeklődésem számos területre terjed ki, amelyeket a koraújkori forráskiadás és levéltári kutatás kapcsol össze. Fő kutatási területem a koraújkori város- társadalom- és jogtörténet, amely során a Szeged Szabad Királyi Város boszorkánypereire koncentrálok. Ezen kívül az MTA SZTE Oszmán-kori Kutatócsoportban jelenleg a 18. századi békeszerződések kiadásával és fordításával foglalkozom külső-tagként illetve szintén külső-tagként a Kelet-Nyugat Népi Vallásosság kutatócsoportban a szegedi boszorkányperek kiadásával foglalkoztam.

Friss Hírek

Friss Hírek RSS

MKN3

Élettörténet és emlékezet címmel harmadik alkalommal rendezi meg a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudányi Kara az SZTE Klebelsberg Könyvtárral közösen a Magyar Könyvkiadók Napját. A kétnapos eseménynek 2019. október 1-jén a BTK épülete, míg október 2-án a könyvtár ad otthont. Az esti könyvbemutatókra, beszélgetésekre, illetve az Esterházy Péter emlékére szervezett, filozófusok és írók közös felolvasására pedig mindkét nap a Grand Caféba várják az érdeklődőeket.