Az iskolán kívüli tanulás (out-of-school learning) tanulói teljesítményekre gyakorolt hatásának vizsgálata

Fűz NóraFűz Nóra


Az iskolán kívüli tanulás (out-of-school learning) és oktatás (education outside the classroom) hazánkban egy kevéssé ismert és kutatott terület. Számos más országban (pl. skandináv államok, Egyesült Királyság, Új-Zéland, Kanada stb.) azonban azt tapasztaljuk, hogy a tantermen kívüli tanulási formára egyre nagyobb kutatói figyelem irányul, és a közoktatási gyakorlatban is mind szélesebb körben terjed. A fokozódó érdeklődés oka az, hogy az iskolán kívüli nem formális tanulási színterek (pl. gyűjteményes kertek, múzeumok, laboratóriumok, könyvtárak, bemutatóhelyek) számos ponton segíthetik a napjainkban sok nehézséggel és problémával küzdő formális oktatást. A tanteremhez képest új, információ- és ingergazdag környezetük révén képesek felkelteni és fenntartani a tanulók érdeklődését és tanulási motivációját, miközben az élményekre épülő, tapasztalati tanulás által a kognitív ismeretszerzés mélyebbé, tartósabbá válik. Ahhoz, hogy a pedagógusok megfelelően élni tudjanak az iskolán kívüli tanulási színterek adta lehetőségekkel, és a tanulási folyamat eredményességét optimalizálják, szükség van a valid empirikus kutatásokra. Nyolc szegedi, iskolán kívül megvalósuló, tanulási célzatú foglalkozást nyomon követő kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy milyen kimutatható hatással bírnak az iskolán kívüli tanórák a résztvevő 2–7. évfolyamos tanulók (Nteljes=188) kognitív és nem kognitív tanulási folyamataira, teljesítményére. A papíralapú, kvalitatív és kvantitatív adatfelvételt követő statisztikai elemzések eredményei igazolták, hogy a tantermitől eltérő, sok esetben látványos és ingergazdag környezet stimulálólag hat a tanulókra, akik a szociális élmények és autentikus tapasztalás mellett hasznos és tartós ismeretekkel is gazdagodtak a foglalkozások által. A kutatás legfőbb konklúziója, hogy még az egyszeri, egy-két órás iskolán kívüli tanórák hatására is szignifikáns növekedés tapasztalható a tanulók kognitív teljesítményében, akik a tantermi tanulással szemben igen pozitívak, nyitottak az iskolán kívüli tanulási forma felé.




Fűz Nóra egyetemi tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végezte, ahol magyar nyelv és irodalom bölcsész és tanári diplomát 2008-ban szerzett. 2011-ben ösztöndíjas hallgatóként felvételt nyert a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskolájába, Korom Erzsébet témavezetettjeként. 2014 és 2016 között a Szegedi Tudományegyetem Oktatáselméleti Kutatócsoportjában dolgozott tudományos segédmunkatársként, majd 2017 őszétől egyetemi tanársegéd a Neveléstudományi Intézet Oktatáselmélet Tanszékén.

2015-ben részt vett az Oktatáselméleti Kutatócsoport Diagnosztikus mérések fejlesztése című projektjében, ahol a munkacsoport az olvasás-szövegértés diszciplináris dimenziójának online diagnosztikus értékelésének tartalmi kereteit dolgozta ki. 2017-től tagja az MTA-SZTE Természettudomány Tanítása Kutatócsoportnak. Fő kutatási területe az iskolán kívüli tanulás (Out-Of-School Learning) és oktatás (Education Outside The Classroom). A témával kapcsolatban 2015 és 2017 között Dániában, Németországban és Svédországban nemzetközi PhD kurzusokon vett részt. Az iskolán kívüli tanulás körében végzett hazai kutatásaival 2014-ben Campus Hungary ösztöndíjban, a 2016/17-es tanévben az Új Nemzeti Kiválóság Program Doktorjelölti Kutatói Ösztöndíjában, a 2017/18-as tanévben pedig az Új Nemzeti Tehetség Program Nemzet Fiatal Tehetségeiért Ösztöndíjában részesült. 2017-ben az MTA SZAB és "A Tudomány Támogatásáért A Dél-Alföldön" Alapítvány publikációs pályázatán pályamunkájával a társadalomtudományi szekció első díjazottja lett. 2019-ben elnyerte a Roska Tamás Tudományos Előadói díjat Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai szekcióban.

Tudományos publikációinak száma 30, Hirsch-indexe 2.

Friss Hírek

Friss Hírek RSS

MKN3

Élettörténet és emlékezet címmel harmadik alkalommal rendezi meg a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudányi Kara az SZTE Klebelsberg Könyvtárral közösen a Magyar Könyvkiadók Napját. A kétnapos eseménynek 2019. október 1-jén a BTK épülete, míg október 2-án a könyvtár ad otthont. Az esti könyvbemutatókra, beszélgetésekre, illetve az Esterházy Péter emlékére szervezett, filozófusok és írók közös felolvasására pedig mindkét nap a Grand Caféba várják az érdeklődőeket.