Trianon nyelvi következményei

Időpont: 2020. november 25., 18 óra

 

„Tabut feszeget és méhkasba nyúl, aki a kisebbségben élő magyarok nyelvét kutatja a XX. század utolsó évtizedében (…), mert a magyar nyelvtudomány a Trianont követő hét évtizedben a kétnyelvűségbe került kisebbségi magyarok nyelvhasználatát nemigen vizsgálta tudományos objektivitással” – írta Kontra Miklós A magyar nyelv a Kárpát-medencében a XX. század végén című könyvsorozat első kötetének sorozatszerkesztői előszavában 1998-ban. Azóta sok víz lefolyt a Kárpát-medence folyóin, és – részben épp az említett könyvsorozat kötetei révén – ma már sokkal többet tudunk Trianon nyelvi következményeiről.


Ma már nem lepődünk meg nagyon azon, hogy Magyarország határon kívül nem teljesen úgy beszélnek és írnak magyarul, mint a határokon belül. Szilágyi N. Sándor kolozsvári magyar nyelvész az MTA 2002. évi közgyűlésén tartott előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy „a Kárpát-medencében a magyar nyelv nem egyetlen országban változik, hanem a történelem jelenlegi állása szerint most éppen nyolcban egyszerre, a nyelvi változást pedig minden országban más-más tényezők befolyásolják”. Ennek következményei a nyelv minden változatában és valamennyi szintjén jelentkeznek.

 

Ez nem meglepő. Meghúzásuk/kialakulásuk után a politikai határok elkezdik befolyásolni a határon belül és azok másik oldalán beszélt nyelvváltozatokat. Mivel ezek az adminisztratív határok meghatározzák a nyelvet beszélők szociális hálóit, természetes, hogy a határon belüli kapcsolatok felerősödnek, a határon átnyúló kapcsolatok pedig ilyen-olyan akadályokba ütköznek. Így az államhatárok kettős természetűek: egyszerre idéznek elő konvergenciát és divergenciát. A határon belüli változatok fokozatosan elkezdenek egymáshoz közeledni és a kiegyenlítődés irányába fejlődni, míg a határ másik oldalán rekedt változatokban lassan és fokozatosan jelentkezik a különfejlődés.

 

Annak ellenére, hogy az 1920-ban, Trianonnal kezdetét vett időszakot ma már sokan új nyelvtörténeti korszakhatárként kezelik, és az utóbbi három évtizedben nagyon sok tény, adat és ismeret halmozódott föl a magyar nyelv határon belüli és kívüli változatairól, az elmúlt évszázad nyelvi folyamatairól – ha úgy tetszik: Trianon nyelvi következményeiről – még nem rendelkezünk rendszerezett, szintetizált tudásanyaggal.

 

Azzal sem néztünk még szembe, hogy az 1990-es évek eleje óta egyre átjárhatóbbá váló határok, a határon túli magyarok Magyarországon tanuló és dolgozó tömegei, a szomszédos országokból Magyarországra költözött sok tízezer magyar, az internetes kommunikáció széles tömegek számára való elérhetősége, továbbá Magyarország és több szomszédos állam csatlakozása az Európai Unióhoz milyen hatással volt a magyar nyelvhasználatra, hogy a politikai határok állította akadályok csökkenése eredményezett-e újabb nyelvi kiegyenlítődést.

 

Az előadás arra tesz kísérletet, hogy vázlatos képet nyújtson arról, milyen nyelvi következményei vannak Trianonnak, vagyis annak, hogy a magyar nyelvet használó emberek az elmúlt száz évben több különböző állam polgárai. Az előadás során olyan kérdések kerülnek szóba, mint például:

  • Milyen nyelvi következményei vannak a magyar nyelvterület több államba szakadásának?
  • Hol lehet és hol nem szabad használni a magyar nyelvet Magyarországon kívül?
  • Miként lehetséges az, hogy száz évvel Trianon után és a Kárpát-medence államainak sikeres európai integrációja ellenére a nyelvi jogi konfliktusok és a magyar anyanyelvűek nyelvi jogi problémái máig konfliktusokat okoznak?

 

 

 

Csernicsko_IstvanCsernicskó István (1973) Bolyai-plakett díjas kárpátaljai nyelvész az egykor nagy Szovjetunió legnyugatibb városában, Csapon született. Ukrajnában (Kárpátalján) él. Az Ungvári Állami Egyetem elvégzése (1995) után az ELTE BTK-n szerzett PhD-fokozatot (2001), majd ugyanitt habilitált (2012). 1997 óta a Beregszászon működő II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola oktatója, alapításától (2001) a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont vezetője. Emellett 2014-től a Pannon Egyetem docense, 2018 óta egyetemi tanára. MTA doktora címet 2019-ben szerzett. Fő kutatási témái: nyelvpolitika, két- és többnyelvűség, nyelv és oktatás összefüggései.