AE_apr_4_plak

A nemzet emlékei

Gyáni Gáborral Sándor Klára beszélget


gyániGyáni Gábor (1950) történészprofesszor a társadalomtörténet és mentalitástörténet magyarországi meghonosításának úttörője, az MTA rendes tagja.

Több mint húsz magyar és idegen nyelvű könyv szerzője.

Ránki György-díjas.

A következő folyóiratok, könyvsorozatok szerkesztője, szerkesztőbizottsági tagja: Budapesti Könyvszemle, Történelmi Szemle, Tanulmányok Budapest Múltjából, Korall, Austrian History Yearbook (USA), A múlt ösvényein c. könyvsorozat (L’Harmattan Kiadó).



könyv_gyáni

 

A nemzeti vagy transznacionális történelem (Pesti Kalligram, 2018) c. könyv bemutatja, hogy milyen út vezet a nemzeti történelem tudományától a nemzetfeletti, a nemzetek-közötti történelem fogalma felé. A történelem nemzeti szempontú elbeszélése fontos hozzájárulás volt annak idején a modern nemzet és nemzet-állam létrejöttéhez. Égető probléma, hogy milyen hatással van napjainkban világunk globalizálódása a történeti gondolkodásra. Erre az elodázhatatlan kérdésre keresi a választ Gyáni Gábor legújabb könyvében. Tudományos irányzatokról, egyéni, olykor csoportos szellemi kezdeményezésekről esik a munkában szó, amelyek nem helyettesíthetik a nemzeti történetírást, ugyanakkor mérsékelhetik, olykor kiküszöbölhetik annak bizonyos egyoldalúságait. A tárgyalt gondolati áramlatok némelyike már korábban is hatott valamiképpen a történészekre, arra késztetve őket, hogy átgondolják saját nemzeti horizontjukat. Újabban viszont megnyílt az út a transznacionális történetírás előtt is, amely tudatosan szakít az egyedül a nemzeti látószög alapján tudakozódó történetírással. A transznacionális történetírás teljes értékű tudományos törekvés, amely - ígérete szerint - feltárja azt a múltat, melyet többnyire elfed előlünk a tisztán nemzeti történeti hagyomány. Nem vitás, a nemzeti történetírás ma is élénk olvasói igényt elégít ki azzal, hogy beszámol egy adott ország önmagában vett múltjáról. A transznacionális történetírás, ezzel szemben, tényleges (térbeli) összefüggéseiben kívánja láttatni a valaha megtörtént eseményeket, és a múltbeli világ mélyén ható szerkezeti adottságokat. Ennek a megújulóban lévő történetírásnak a mához szóló üzenete szerint a történelem jóval gazdagabb annál, hogy kizárólag azt értékeljük benne, ami - látszólag - a nemzet modern kori fejlődését vetíti előre. A transznacionális történeti vizsgálódások mind gyakrabban folynak ma már az úgynevezett elsődleges (a levéltári) források bevonásával, ami pedig a nemzeti történetírásokkal egyenértékű tudományos teljesítményre képesíti a bennük elmélyülő történészeket. (www.libri.hu)

 

sándor_kláraSándor Klára (1965) nyelvész, művelődéstörténész, az SZTE BTK általános dékánhelyettese, a Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszék vezetője.

Széchenyi Professzori és Bolyai Kutatási ösztöndíjas.

Több nagy nemzetközi és magyar projekt kutatásvezetője.

Kutatási területe: az evolúciós nyelvészet, a nyelvszociológia, az identitás és a nyelv kapcsolata, a székely írás története, emlékei és identitásjelölő szerepének változásai.

Friss Hírek

Friss Hírek RSS

Beszélgetés Schirm Anitával, a 2019-es SZTE Év Fiatal Oktatójával