Történetek a Balkánról. Szerbia és Trianon 2018. október 24.

Sajti Enikő és Vukman Péter közös előadása az AudMax Estéken


A.Sajti Enikő


Sajti_E._kepA. Sajti Enikő aranydiplomás történész, az SZTE professzor emeritája, az Újkori Egyetemes Történeti és Mediterrán Tanszék korábbi vezetője, a BTK volt oktatási dékánhelyettese, a Magyar Történelmi Társulat alelnöke, a Századok c. folyóirat szerkesztőbizottságának tagja. 1998-2001 között Széchenyi Professzori Ösztöndíjas, 2008-ban Szent- Györgyi Albert- díjjal tüntették ki.

Kutatási területe a Balkán és Jugoszlávia 19-20. századi története, a magyar- délszláv kapcsolatok, a nemzeti kérdés Jugoszláviában és Szerbiában , valamint a délvidéki magyarok története. E tárgykörökben 12 monográfiája és másfél száz tanulmánya jelent meg magyarul, angolul és szerbül.

 


Az előadás tartalma:

 

Két történet a Balkánról: 1. Szerbia és Trianon

Az előadás Nikola Pasics (1845–1926), az egyik legnagyobb formátumú szerb politikus és diplomata, a szerb békedelegátus vezetője , szerb majd jugoszláv miniszterelnök és külügyminiszter tevékenységén keresztül mutatja be, hogyan formálódott a “kis győztes” Szerbia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság első világháborút lezáró békével, és különösen Magyarországgal szembeni álláspontja. Hogyan hatott területi követeléseikre a dinamikus szerb nacionalizmus, az antant hatalmak Monarchiával szembeni álláspontjának formálódása, Nagy-Szerbia gondolata és a jugoszláv eszme, miért és mikor döntött Nagy Szerbia helyett Jugoszlávia mellett, melyet élete végén “végzetes tévedésnek” nevezett.


Vukman Péter


VukmanPeter_AudMaxEstek_fotoVukman Péter (1980., Nagyatád) történész, egyetemi tanulmányait a Szegedi Tudományegyetemen folytatta, történelem és angol szakon 2005-ben szerzett bölcsész és tanár diplomákat. 2017-ben a Pécsi Tudományegyetemen habilitált történelemtudományból. Az Újkori Egyetemes Történeti és Mediterrán Tanulmányok Tanszéken oktat és kutat, jelenlegi beosztása egyetemi docens. Szűkebb kutatási területe a titói Jugoszlávia története, a jugoszláv külpolitika és a magyar–jugoszláv kapcsolatok alakulása, tágabb érdeklődési körébe a Balkán-félsziget új- és jelenkori története és a hidegháború története tartozik. Rendszeresen publikál magyar és külföldi szakfolyóiratokban, kötetekben magyar és idegen nyelven egyaránt. Tudományos eredményeiről hazai és nemzetközi konferenciákon is rendre beszámol. 2013–2016 között OTKA posztdoktori ösztöndíjasként a magyarországi jugoszláv kominformista emigráció történetét dolgozta fel. Fő művei: Moszkvától Londonig. Nagy-Britannia és Jugoszlávia a szovjet–jugoszláv konfliktus idején (1948–1953). Szeged, 2011. és „Harcban Tito és Rankovics klikkje ellen.” Jugoszláv politikai emigránsok Magyarországon (1948–1980). Budapest–Pécs, 2017.

Az előadás tartalma:
Josip Broz Tito neve leginkább az „imperializmus láncos kutyája” fogalomtársítással rögzült a hazai történeti emlékezetben. A délszláv népek egyik legjelentősebb, nemzetközileg talán legismertebb politikusa volt, korszakának megkérdőjelezhetetlen vezéregyénisége, aki közel 40 évig állt Jugoszlávia élén. Előadásomban ezen hosszú és fordulatokban bővelkedő életpálya egy apró szeletét, a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 közti alakulását vizsgálom meg részletesebben. Röviden bemutatom Tito származását, a hatalomba vezető utat, majd részletesen megvizsgálom, miként alakult Magyarország és Jugoszlávia 1945 utáni kapcsolata, hogyan vált az 1948-as szovjet–jugoszláv konfliktus hatására Titóból, a „békéért és a szabadságért folytatott harc legendás hőséből” első számú közellenség, az „imperializmus láncos kutyája”. Előadásom végén röviden arra is kitérek, miként viszonyul délszláv államok történetírása Tito személyéhez és politikai örökségéhez.

Friss Hírek

Friss Hírek RSS

MKN3

Élettörténet és emlékezet címmel harmadik alkalommal rendezi meg a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudányi Kara az SZTE Klebelsberg Könyvtárral közösen a Magyar Könyvkiadók Napját. A kétnapos eseménynek 2019. október 1-jén a BTK épülete, míg október 2-án a könyvtár ad otthont. Az esti könyvbemutatókra, beszélgetésekre, illetve az Esterházy Péter emlékére szervezett, filozófusok és írók közös felolvasására pedig mindkét nap a Grand Caféba várják az érdeklődőeket.