Az új pápa legyen bölcs pásztor

Friss kutatási eredmények az új pápával kapcsolatos igényekről

A megkérdezettek két harmada európai, egy ötöde pedig afrikai pápát vár XVI. Benedek utódjaként a pápa trónra. A SZTE Vallástudományi tanszéke által végzett friss kutatás eredményei szerint olyan új pápát látnának szívesen, aki elsősorban lelkipásztori tapasztalatokkal rendelkezik és járatos a világi ügyekben. Személyes tulajdonságait tekintve azt szeretnék, hogy mindenek előtt bölcs legyen. Az új pápa mindenképpen büszkeséget jelent annak az országnak, amelyikből származik. Megerősítené a katolikus egyház helyzetét és általában fellendítené a vallási életet. Legfontosabb feladatai a szegények és az elnyomottak mellé állni, megértőnek lenni a nem-katolikusokkal szemben és szorgalmazni a világ vallásai közötti párbeszédet.
A vallásukat aktívan gyakorló katolikusok még inkább pasztorális irányultságú pápát szeretnének, aki járatos a teológiában. Legkevésbé az egyházjogi jártasságát tartják fontosnak. Személyes tulajdonságai közül a katolikusok a bölcsesség mellett azt kívánják, hogy imádságos lelkületű legyen a pápa. Legkevésbé fontos számukra, hogy Mária-tisztelő legyen vagy kiemelkedő tudós. A pápa szülőhazájában nem csak a vallási, hanem általánosságban a spirituális életet is fellendítené a gyakorló katolikusok véleménye szerint. Feladataként pedig a szegények melletti kiálláson kívül elsősorban a keresztények közötti egység és a tévtanításokkal szembeni fellépés szerepel az elkötelezett katolikusok válaszaiban.

A felmérés az internetezők körében készült, internetes mérőeszköz segítségével. Szakértői hólabda mintavétellel kezdtük el a válaszadók felkeresését, közösségi oldalakon keresztül. A kapott mintában a nemek aránya kiegyensúlyozott (~50-50%). A felsőfokú végzettségűek aránya ~80%, a katolikusoké ~65%, a települések közül Budapest és a megyeszékhelyek lakossága kissé felülreprezentált.

A kutatást végezték: Prof. Dr. Dr. Máté-Tóth András és Dr. Nagy Gábor Dániel.

Az elvégzett vizsgálat alátámasztja azokat a korábbi kutatási eredményeket, melyek szerint az emberek Európában elsősorban azt várják el az egyháztól, hogy a szegényeknek fogja pártját és az egyházi képviselőitől pedig megértő és bölcs magatartást.

A magyarországi kutatás eredményei hasonlóak a más módszerekkel végzett nemzetközi eredményekhez. A német nyelvterület teológusprofesszorai elsősorban a globális látásmódot, az internet által meghatározott kommunikációra és a pluralizmus kezelésére vonatkozó érettséget, valamint az egyház belső reformja iránti nyitott bátorságot várják el az új pápától, valamint új lendületet a II. Vatikáni zsinat szellemiségének képviselésében és megvalósításában.

A magyar katolikusok véleménymegoszlásával egybevágóan nyilatkozott Walter Kasper bíboros 2013. március 3.-án adott interjújában. A bíboros kiemelte, hogy a pápa feladata elsősorban lelki természetű. Az élet értelmébe vetett hitében megingott modern világ számára a hit kínálatát hitelesen képviselő emberre van szükség, aki megérti ezt a világot és kész párbeszédre vele. Az egyház globális küldetésének legfontosabb feladata az igazságosság elszánt és következetes képviselete. A más keresztény egyházakkal és a világ vallásaival való párbeszédnek és együttműködésnek újra fel kell erősödnie. Az egyház belső reformjához mentalitásváltásra van szükség, csak így mozdítható elő a nagyobb nyitottság és átláthatóság. A Vatikán hivatalainak (kúria) ugyan központi szerepe van, de a részegyházak önállóságának nagyobb teret kell biztosítani. A túlságosan önmagába zárt egyházvezetésnek jobban meg kell hallania az emberek hangját.