A szakdolgozat és a tanári záróvizsga az osztatlan tanárképzésben

I. A közismereti (kétszakos) tanárképzésre vonatkozó rendelkezések

• 1. A tanári szakdolgozat és záróvizsga jogszabályi háttere

A 8/2013. (I.30.) EMMI rendelet (Rendelet) 3. § (1) pontja előírja, hogy az osztatlan, kétszakos tanárképzésben a tanulmányokat a két tanárszakon egyszerre kell megkezdeni és befejezni. A záróvizsgára bocsátás feltétele mindkét tanárszakon a tanulmányok lezárása, beleértve a szakdolgozat elkészítését és az összefüggő egyéni iskolai gyakorlat teljesítését is.

A Rendelet 1. melléklet 9.2. pontja szerint két tanárszakon egyidejűleg folyó tanárképzésben – a szakterületi tanulmányok részeként egy szakdolgozatot kell benyújtani és a záróvizsga részeként megvédeni.

A Rendelet 1. melléklet 1.a) pontja szerint a szakdolgozat (diplomamunka) elkészítéséhez rendelt kreditérték: 4 kredit.

2. A záróvizsga és részei

• 2.1. A hallgató tanulmányait az osztatlan tanárképzésben záróvizsgával fejezi be. A záróvizsga az oklevél megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek és képességek ellenőrzése és értékelése, amelynek során a hallgatónak arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja (vö. 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról 50. § (4)).

Az osztatlan tanárképzésben a záróvizsga a következő részekből áll:

• a szakdolgozat bemutatása és védése,
• a portfólió bemutatása és védése, ebbe integrálva számadás a pedagógiai-pszichológiai modulhoz tartozó ismeretekről,
• szóbeli felelet a két tanári szakhoz kapcsolódó szakmai ismeretekből tételsor alapján

(5–15 tétel/szak),

• szóbeli felelet a két tanári szakhoz kapcsolódó szakmódszertani ismeretekből tételsor alapján (5–15 tétel/szak).

A szakmai és a módszertani tételsorokat a záróvizsga időpontja előtt legalább 3 hónappal az érintett tanszékeknek/intézeteknek közzé kell tenniük, hogy a hallgatóknak legyen idejük alaposan felkészülni. A záróvizsgán a szakmai tételek kidolgozásához semmilyen szak- vagy tankönyv nem használható, a szakmódszertani tételek kidolgozásához azonban a szakot gondozó intézetek vagy tanszékek lehetővé tehetik általános vagy középiskolai tankönyvek, esetleg térképek vagy forráskiadványok használatát, ám ezek minden esetben csakis az intézet/tanszék által előzetesen bekészített munkák lehetnek, a hallgatók saját példányainak használatára nincs mód.

• 2.2. A záróvizsgára bocsátás feltétele a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése. Végbizonyítványt a felsőoktatási intézmény annak a hallgatónak állít ki, aki a tantervben előírt

tanulmányi és vizsgakövetelményeket és az előírt szakmai gyakorlatot – a szakdolgozat, diplomamunka elkészítése kivételével - teljesítette, és az előírt krediteket megszerezte. A hallgató a végbizonyítvány megszerzését követően bocsátható záróvizsgára.

A záróvizsga a végbizonyítvány megszerzését követő vizsgaidőszakban a hallgatói jogviszony keretében, majd a hallgatói jogviszony megszűnése után, két éven belül, bármelyik vizsgaidőszakban, az érvényes képzési követelmények szerint letehető. A karok a záróvizsga letételét a végbizonyítvány kiállításától számított második év eltelte után feltételhez köthetik. A hallgatói jogviszony megszűnését követő ötödik év eltelte után záróvizsga nem tehető. (vö. 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról 50. §)

• 2.3. A záróvizsgát két részletben, de egyazon vizsgaidőszakban kell lebonyolítani:
• A szakdolgozat bemutatása és védése annak a vizsgaidőszaknak az első felében zajlik, amelyben a későbbiekben a záróvizsga további részei is sorra kerülnek;
• A záróvizsga további részei (a portfólió bemutatása és védése, ebbe integrálva – a kompetenciákhoz megadott szakirodalom alapján – számadás a pedagógiai- pszichológiai modulhoz tartozó felkészültségből, valamint a szakmai és módszertani vizsgakérdésekről való feleletek) ennek a vizsgaidőszaknak későbbi szakaszában, a Tanárképző Központ és a kari Tanulmányi Osztályok által együttesen kijelölt időszakban kerülnek sorra.

A szakdolgozat védése bizottság előtt zajlik, melynek tagjai az elnök mellett a szakdolgozat témavezetője és opponense mint bírálók, valamint egy külső tag, aki nincs közalkalmazotti jogviszonyban a szak oktatásában érintett karral (pl. mentortanár).

A tanári záróvizsga további részét két – a hallgató szakjai szerinti – záróvizsga-bizottság előtt kell letenni, ezek összetétele a következő:

• elnök (az adott szak vezető oktatója),
• az érintett szak oktatója/oktatói,
• az érintett szak módszertanos oktatója/oktatói,
• külső tag (pl. gyakorlóiskolai vezetőtanár).
• A bizottságok tagja még – a portfólió védéséhez kapcsolódóan – egy minősített oktató a pedagógia és pszichológia területéről.

A záróvizsgák nyelve a magyar, de idegen nyelv szakokon – a szakmai és módszertani kérdéssor tekintetében – ettől eltérő is lehet. Az idegen nyelven folyó záróvizsgákra az érintett tanszékeknek/intézeteknek legkésőbb a vizsgák megkezdése előtt három hónappal (a szakmai és módszertani tételek közzétételével együtt) hirdetményben fel kell hívniuk a hallgatók figyelmét.

A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni.

• 2.4. A karok, a hallgatók számára legalább félévente egy lehetőséget kötelesek biztosítani a záróvizsga letételére. A végbizonyítványt szerzett hallgatókat hirdetményben kell értesíteni az adott év eljárási rendjéről.
• 2.5. A záróvizsgára jelentkezés a MODULO-ban erre a célra rendszeresített űrlapon történik a hallgató anyakarán. A záróvizsga letételéhez szükséges, hogy a hallgató a végzés félévében, a félév negyedik hetének végéig (tavaszi félévben február, őszi félévben szeptember végéig) bejelentkezzen záróvizsgára. A jelentkezés feltétele a végbizonyítvány megléte, vagy az utolsó tanulmányi félévben a végbizonyítvány megszerzésének lehetősége. A záróvizsgára jelentkezett hallgatók záróvizsga-beosztását, valamint az abszolutórium feltételeinek ellenőrzését a hallgató szakjainak oktatásában érintett karok végzik. A feltételek hiánya esetén, vagy a hallgató ilyen irányú kérelmére a záróvizsga-beosztásból a hallgató törlésre kerül. Törlésre csak a záróvizsga megkezdését megelőzően kerülhet sor. Ha a hallgatóról utólag derül ki, hogy nem felelt meg a záróvizsgára bocsátás feltételeinek, a záróvizsga-eredmény megsemmisítésre kerül.

• 2.6. A karok, valamint a Tanárképző Központ hirdetményben teszik közzé:
• a záróvizsga-időszakokat (időpontokat),
• a vizsgáztató bizottságok összetételét.

3. A szakdolgozat

• 3.1. Az osztatlan tanárképzésben a tanulmányok lezárásához szakdolgozatot kell készíteni, ennek kreditértéke 4 kredit. A két tanárszakon egyidejűleg folyó képzésben egy szakdolgozatot kell készíteni, amely kapcsolódhat bármelyik (akár egyidejűleg mindkét) szak szaktudományi, tantárgy-pedagógiai (szakmódszertani) vagy az adott szak(ok) neveléstudományi aspektusaihoz.
• 3.2. A javasolt szakdolgozati témákat és a hozzájuk tartozó témavezetőket a szaktanszékek, illetve intézetek a tavaszi félévben, legkésőbb március 31-ig kötelesek honlapjukon, illetve a tanszéki hirdetőtáblákon nyilvánosságra hozni és a Tanárképző Központnak is elküldeni, amely a témákat karonként és szakonként összesítve külön is közzéteszi a honlapján. (Ugyanitt adhatják meg a szaktanszékek azt is, ha a szakdolgozatot a magyartól eltérő nyelven lehet vagy kell elkészíteni.)

Az osztatlan tanári szakon a szakdolgozat témáját és témavezetőjét a mintatanterv szerint haladó hallgató legkésőbb a 7. aktív félév elején, szeptember 30-ig választja.

A szakdolgozat témáját a jelen szabályzat mellékletében is szereplő Szakdolgozati témaválasztó lapon a témában illetékes tanszéknek/intézetnek be kell jelenteni, és azt annak vezetőjével jóváhagyólag alá kell íratni. Az aláírással a tanszék/intézet vezetője kifejezésre juttatja, hogy a választott témát alkalmasnak találja a szakdolgozat elkészítésére, és egyetért a témavezető személyével is.

A hallgatónak egy ízben, az érintett témavezető(k) írásos hozzájárulásával lehetősége van a szakdolgozati témája megváltoztatására. Témát változtatni a 10 féléves osztatlan tanárképzésben legkésőbb a 8., a 6 féléves osztatlan tanárképzésben legkésőbb a 4., a 12 féléves osztatlan zeneművésztanár képzésben legkésőbb a 10. félévben lehet.

• 3.3. A hallgatóknak a szakdolgozat elkészítéséhez két féléven keresztül szakdolgozati szemináriumokon (konzultációkon) kell részt venni. Ezeket a konzultációs órákat a szakdolgozat témavezetőjénél kell felvenni, kreditértékük 2-2 (azaz összesen 4) kredit.

A témavezetők a második szakdolgozati szeminárium teljesítéséért járó 2 kreditet az elektronikus tanulmányi rendszerben csak akkor írhatják jóvá, ha a hallgató a dolgozatot legalább 75%-os készültségi fokban bemutatja.

• 3.4. A hallgató a szakdolgozatot elvben teljesen elkészíti a második szakdolgozati szeminárium végére, de ekkor még nem köteles a végleges változatot benyújtani, hanem az összefüggő egyéni tanítási gyakorlat egy éve alatt még alakíthat rajta, esetleg – szakmódszertani téma esetén – bizonyos vizsgálatokat még az összefüggő egyéni tanítási gyakorlat során is végezhet.
• 3.5. A szakdolgozatok megvédése annak a vizsgaidőszaknak az első felében zajlik, amelyben a hallgató tanári záróvizsgára jelentkezett: a szakdolgozat megvédése a tanári záróvizsga része, de attól időben némileg elkülönülve, az illető vizsgaidőszak elején zajlik (ld. 2.3. pont).

A szakdolgozatvédésre a témavezetőt oktatóként foglalkoztató tanszéken, illetve a szakot gondozó intézetben kerül sor. (Ha a dolgozatnak két eltérő szakról jövő konzulense van, akkor ők megállapodnak, hogy melyik tanszéken történjen a védés, és arra meghívják a másik témavezetőt is.)

A szakdolgozati bírálatok és a szakdolgozatvédés nyelve a magyar, de idegen nyelv szakokon ettől eltérő is lehet.

• 3.6. Miután a hallgató bejelentkezett záróvizsgára, a szakdolgozatát az aktuális anyakari hirdetmény szerinti határidőig fel kell töltenie a MODULO-n keresztül a Klebelsberg Könyvtár repozitóriumába, illetve le kell adnia a témát gondozó egységben az adott intézetben/tanszéken elvárt módon. Ezután a tanszékeknek/intézeteknek három hetük van arra, hogy elkészítsék a szakdolgozati bírálatokat. A témavezető véleménye és javasolt érdemjegye mellett minden esetben szükség van egy opponensi véleményre is. Az opponens a tanszék/intézet valamely munkatársa, de lehet megfelelő szakmai hozzáértéssel rendelkező külső tag is. A szakdolgozati bírálatok nyelve a magyar.

Ha esetleg a két vélemény eltér a szakdolgozat elfogadhatóságát illetően (azaz az egyik bíráló a szakdolgozatot elégtelenre, a másik legalább elégségesre minősíti, a tanszék vagy intézet köteles egy harmadik szakértővel is véleményeztetni a dolgozatot. Ha az ő véleménye pozitív, akkor van lehetőség a szakdolgozat megvédésére, ha az is negatív, akkor a szakdolgozat minősítése elégtelen. (Ezzel a záróvizsga is, hiszen annak egyetlen részeleme sem lehet elégtelen.)

A szakdolgozati bírálatokat a két elsődleges bírálónak a beadási határidőt követően legkésőbb három héten belül el kell készítenie, hogy az esetleges harmadik bíráló véleménye is még egy

héten belül elkészülhessen. A hallgatóknak az összes bírálatot – nyomtatva vagy e-mailben – meg kell kapniuk legkésőbb a szakdolgozatvédés napja előtt 7 naptári nappal.

A bírálóknak a szakdolgozatról alkotott véleményük és a javasolt – öt fokozatú – érdemjegy mellett még legalább egy a szakdolgozat témájával összefüggő elméleti kérdést is meg kell fogalmazniuk a bírálatuk szövegében.

• 3.7. A szakdolgozattal összefüggő formai elvárásokat ld. e szabályzat függelékében.
• 3.8. Az OTDK-ra továbbjutott dolgozatot a hallgató beadhatja szakdolgozatként, amennyiben a szakdolgozat megfelel a tanári mesterszakos szakdolgozatoktól elvárt formai minimumkövetelményeknek, de fel kell azt töltenie a MODULO-ba és be kell kerüljön a dolgozat az SZTE repozitóriumába. Az engedélyezéshez a hallgatónak dékáni kérelmet kell beadnia. Az elfogadás nem automatikus, és az illetékes tanszék/intézet hozzájárulása is szükséges hozzá. Elfogadott kérvény esetén a szakdolgozat témavezetői és opponensi bírálata, valamint a védés jegye is jeles. A záróvizsga további részeit természetesen az engedélyt kapott hallgatóknak is teljesíteniük kell.

4. A portfólió

• 4.1. A 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet 1. mellékletének 9.3. pontja szerint az osztatlan tanárképzés hallgatóinak portfóliót kell készíteniük. Ennek kreditértéke 2 kredit. A portfólió a szakmai gyakorlatokat is bemutató és feldolgozó, a tanárjelölt felkészülését, saját fejlődését értékelő dokumentumgyűjtemény, amely a tapasztalatok neveléstudományi szempontú, tudományos alaposságú bemutatása, elemzése és értékelése. A tanárjelölt a portfóliót az iskolai tanítási gyakorlatok, valamint tanításon és iskolán kívüli gyakorlatok/tevékenységek elemző megjegyzésekkel kísért (= reflektált) anyagából állítja össze. A portfólió konkrét tartalmát a Neveléstudományi Intézetnek e szabályzat mellékletében olvasható tájékoztatója (Segédanyag a portfólió készítéséhez) írja elő.

Bizonyítja, hogy a hallgató képes önreflexióra, a képzés különböző területein elsajátított tudását integrálni és alkalmazni, a munkája szempontjából meghatározó tudományos, szakirodalmi eredményeket, továbbá a tanítás vagy a pedagógiai feladat eredményességét értékelni. A portfólió elbírálásáról az illető szak módszertanos oktatói gondoskodnak.

4.2 Tekintettel arra, hogy a portfólió a záróvizsga eleme, ám elkészítése az abszolutórium feltétele (lásd erről: 8/2013. I. 30. EMMI-rendelet a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről), ezért a portfóliót az egyéni, összefüggő tanítási gyakorlat alatt, annak befejezéséig a hallgatónak el kell készítenie – függetlenül attól, hogy tesz-e záróvizsgát az adott félévben, vagy sem.

• Az abszolutórium megszerzése érdekében a módszertanosokhoz rendelve a tanszékeknek Portfóliókészítés címmel a képzés utolsó félévében meg kell hirdetniük a Neptunban kurzusokat, amelyeket a hallgatóknak egyénileg fel kell venniük, az értékelést pedig a módszertanos rögzíti a tanulmányi rendszerben. Ennek érdemjegye magának a portfóliónak a készítési folyamatán és annak megfelelő előrehaladottságán alapul, nem a kész portfóliót értékeli. A végleges portfólió tartalmi és formai értékelése a záróvizsga részét képezi.

• A portfóliót az aktuális anyakari hirdetmény szerinti határidőig fel kell tölteni a MODULO- ba, illetve le kell adnia a portfóliót gondozó egységben az adott intézetben/tanszéken elvárt módon.

5. A tanári záróvizsga

• 5.1. A záróvizsgára bocsátás szakos feltételei:

Az abszolutórium megszerzése, amihez szükséges a szak elvégzéséhez előírt összes szakmai, szakmódszertani és pedagógiai-pszichológiai kredit megszerzése, beleértve a csoportos, illetve összefüggő egyéni tanítási gyakorlat kreditjeit is.

A szakdolgozat benyújtása, és feltöltése a MODULO-ba, ill. a könyvtári repozitóriumba.

Az összefüggő egyéni gyakorlat során elkészített portfólió benyújtása és feltöltése a MODULO-ba.

Az adott félévben záróvizsgára jelentkezni az anyakar szabályzatában meghatározott ha- táridőig lehet. A jelentkezésekkel párhuzamosan a Karok a Tanárképző Központot is értesítik a jelentkezésekről.

Nem bocsátható záróvizsgára a hallgató,

• ha nem jelentkezett záróvizsgára,
• ha nincs abszolutóriuma,
• ha nem töltötte fel a MODULO-ba a szakdolgozatát és a portfólióját,
• ha díjtartozása, könyvtári vagy eszköztartozása van.

5.2. A záróvizsga eredményessége:

A záróvizsga akkor eredményes, ha minden részjegye legalább elégséges, különben a záróvizsga érdemjegye elégtelen. Az elégtelen záróvizsga leghamarabb a következő félév záróvizsga- időszakában ismételhető. Ismételt záróvizsga során csak az elégtelennel minősített vizsgarész(eke)t kell megismételni.

5.3. A tanári záróvizsga eredményének kiszámítása:

A hat vizsgarész (a szakdolgozat bemutatása és védése, a portfólió bemutatása és védése, a két szakhoz kapcsolódó szakmai és a szakmódszertanokból való szóbeli feleletek) külön-külön kap érdemjegyet. A tanári záróvizsga összesített érdemjegyét az alábbi részérdemjegyek egyenlő súllyal való átlagolásával számítjuk ki (a részjegyeket két tizedes pontossággal számolva, kerekíteni csak az összegzés és osztás után kell):

1. a szakdolgozat érdemjegye és a szakdolgozat bemutatására és védésére kapott egy-egy jegy átlaga,
2. a portfólió érdemjegye és a portfólió bemutatására és védésére (értékelője a tanári záróvizsga bizottságban helyet foglaló szakmódszertanos és a pedagógiai-pszichológiai modulért felelős vizsgáztató) kapott egy-egy jegy átlaga,
3. az egyik tanári szak szakmai szóbeli vizsgájának érdemjegye,
4. a másik tanári szak szakmai szóbeli vizsgájának érdemjegye,
5. az egyik tanári szak szakmódszertani szóbeli vizsgájának érdemjegye,
6. a másik tanári szak szakmódszertani szóbeli vizsgájának érdemjegye.

II. Az osztatlan (egy-, illetve kétszakos) 10 féléves zenetanárképzésre vonatkozó rendelkezések

• 1. A záróvizsga jogszabályi háttere

• 1.1 A záróvizsga az oklevél megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek és képességek ellenőrzése és értékelése, amelynek során a hallgatónak arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja.

1.2. A hallgató a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzését követően bocsátható záróvizsgára. Végbizonyítványt a felsőoktatási intézmény annak a hallgatónak állít ki, aki a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelményeknek – a szakdolgozat elkészítése kivételével

• eleget tett, az előírt 300 krediteket megszerezte valamint a diplomamunkáját (diplomakoncertjét) teljesítette.

1.3 A záróvizsga a végbizonyítvány megszerzését követő vizsgaidőszakban a hallgatói jogviszony keretében, majd a hallgatói jogviszony megszűnése után, két éven belül, bármelyik vizsgaidőszakban, az érvényes képzési követelmények szerint letehető. A Kar a záróvizsga letételét a végbizonyítvány kiállításától számított második év eltelte után feltételhez kötheti. A hallgatói jogviszony megszűnését követő ötödik év eltelte után záróvizsga nem tehető.

2. Jelentkezés a záróvizsgára

A záróvizsgára jelentkezés a MODULO-ban erre a célra rendszeresített űrlapon történik. A záróvizsga letételéhez szükséges, hogy a végzős hallgató az aktuális kari hirdetményben foglaltak szerint bejelentkezzen záróvizsgára. A jelentkezés feltétele a végbizonyítvány megléte, vagy az utolsó tanulmányi félévben a végbizonyítvány megszerzésének lehetősége. Az abszolutórium feltételeinek ellenőrzését a Tanulmányi Osztály végzi. A feltételek hiánya esetén, vagy a hallgató ilyen irányú kérelmére a záróvizsga beosztásból a hallgató törlésre kerül. Törlésre csak a záróvizsga megkezdését megelőzően kerülhet sor. Ha a hallgatóról utólag derül ki, hogy nem felelt meg a záróvizsgára bocsátás feltételeinek, a záróvizsga eredmény megsemmisítésre kerül.

Nem bocsátható záróvizsgára a hallgató,

• ha nem jelentkezett záróvizsgára,
• ha nincs abszolutóriuma,
• ha nem töltötte fel a MODULO-ba a szakdolgozatát és a portfólióját,
• ha díjtartozása, könyvtári vagy eszköztartozása van.

3. A diplomamunka, illetve szakdolgozat

• Az egyszakos zenetanárképzésben a diplomamunka (diplomakoncert) teljesítése során a hallgató bizonyítja, hogy kiművelt hangszeres technikával és szereplési rutinnal rendelkezik, hogy képes a zeneművek értő és igényes megszólaltatására, valamint jól megalapozott elméleti tudását, stílusismeretét képes a hangszerjáték gyakorlatában alkalmazni.
• A hallgatóknak a 7. és 8. szemeszterben diplomamunka konzultációkon kell részt venni. Ezeket a konzultációs órákat a főtárgy oktatónál kell felvenni, kreditértékük 2-2 (azaz összesen 4) kredit. A diplomamunka (diplomakoncert) műsorát a 9. szemeszterben legkésőbb április 30- ig fel kell tölteni a MODULO-ban. A szakterületi képzést lezáró diplomamunka (diplomakoncert) követelményének a 9. szemeszter végén kell eleget tenni.
• A diplomamunka (diplomakoncert) értékelésének szempontjai:
• a hangszerjáték általános technikai színvonala – tiszta intonáció, pontos játék, ritmikai precizitás, kulturált, kifejező hang, folyamatos, magabiztos előadásmód
• a zeneművek megszólaltatása során megnyilvánuló igényesség, stílusismeret, zenei ízlés, kifejező előadásmód, a formálás színvonala

• A kétszakos zenetanárképzésben a tanulmányok lezárásához csak az egyik szakon kell a szakterületi tanulmányokhoz, illetve vagy annak szakmódszertanához, esetleg neveléstudományi aspektusaihoz kapcsolódó szakdolgozatot készíteni.
• A javasolt szakdolgozati témákat és a hozzájuk tartozó témavezetőket a Zeneelmélet Tanszék minden évben legkésőbb március 31-ig köteles a BBMK honlapján nyilvánosságra hozni, és a Tanárképző Központnak is elküldeni, amely a témákat karonként és szakonként összesítve külön is közzéteszi a honlapján.
• A szakdolgozat témáját a jelen szabályzat mellékletében is szereplő szakdolgozati témaválasztó lapon a Zeneelmélet Tanszéknek be kell jelenteni, s azt annak vezetőjével jóváhagyólag alá kell íratni. Az aláírással a tanszék vezetője kifejezésre juttatja, hogy a választott témát alkalmasnak találja a szakdolgozat elkészítésére, s egyetért a témavezető személyével is. A Szakdolgozati témaválasztó lapot a mintatanterv szerinti 7. félév elején, szeptember 30-ig kell a Tanulmányi Osztályon leadni.

A hallgatónak egy ízben – legkésőbb a 8. félév kurzusfelvételi időszakának végéig – az érintett témavezető írásos hozzájárulásával – lehetősége van a szakdolgozati téma megváltoztatására.

• A hallgatóknak a mintatanterv szerinti 7. és 8. félévben diplomamunka konzultáción kell részt venni. Ezeket a konzultációs órákat a szakdolgozat témavezetőjénél kell felvenni, kreditértékük 2-2 (azaz összesen 4) kredit.
• A témavezetők a második szakdolgozati szeminárium teljesítéséért járó 2 kreditet az elektronikus tanulmányi rendszerben csak akkor írhatják jóvá, ha a hallgató a dolgozatot legalább 75%-os készültségi fokban bemutatja.

• A hallgató a szakdolgozatot elvben teljesen elkészíti a második szakdolgozati szeminárium végére, de ekkor még nem köteles a végleges változatot benyújtani, hanem az összefüggő egyéni tanítási gyakorlat egy éve alatt még alakíthat rajta, esetleg – szakmódszertani téma esetén – bizonyos vizsgálatokat még az összefüggő egyéni tanítási gyakorlat során is végezhet.
• A záróvizsgára bejelentkezett hallgatónak tavaszi félévben április 15-ig (őszi félévben november 15-ig) le kell adnia szakdolgozatát elektronikus adathordozón (Word- és PDF- formátumban) a Kar Tanulmányi Osztályának illetve fel kell töltenie a MODULO-n keresztül a Klebelsberg Könyvtár repozitóriumába.
• Ezután a témát gondozó Zeneelmélet Tanszéknek három hete van arra, hogy elkészítse a szakdolgozati bírálatokat. A témavezető véleménye és javasolt érdemjegye mellett minden esetben szükség van egy opponensi véleményre is. Az opponens a tanszék valamely munkatársa, de lehet megfelelő szakmai hozzáértéssel rendelkező külső tag is. A szakdolgozati bírálatok nyelve a magyar.

Ha esetleg a két vélemény eltér a szakdolgozat elfogadhatóságát illetően (azaz az egyik bíráló a szakdolgozatot elégtelenre, a másik legalább elégségesre minősíti, a tanszék vagy intézet köteles egy harmadik szakértővel is véleményeztetni a dolgozatot. Ha az ő véleménye pozitív, akkor van lehetőség a szakdolgozat megvédésre, ha az is negatív, akkor szakdolgozat minősítése elégtelen. (Ezzel a záróvizsga is, hiszen annak egyetlen részeleme sem lehet elégtelen.)

A szakdolgozati bírálatokat legkésőbb három héten belül el kell készíteni, hogy az esetleges harmadik bíráló véleménye is még egy héten belül elkészülhessen. A hallgatóknak az összes bírálatot – nyomtatva vagy e-mailben – meg kell kapniuk legkésőbb a szakdolgozatvédés napja előtt 7 naptári nappal.

A bírálóknak a szakdolgozatról alkotott véleményük és a javasolt – öt fokozatú – érdemjegy mellett még legalább egy a szakdolgozat témájával összefüggő elméleti kérdést is meg kell fogalmazniuk a bírálatuk szövegében. A szakdolgozat bemutatása és megvédése a tanári záróvizsga része.

• A szakdolgozattal összefüggő formai elvárásokat ld. e szabályzat függelékében.

3.2.10. Az OTDK-ra továbbjutott dolgozatot a hallgató beadhatja szakdolgozatként, amennyiben a szakdolgozat megfelel a tanári mesterszakos szakdolgozatoktól elvárt formai minimumkövetelményeknek, de fel kell azt töltenie a MODULO-ba és be kell kerüljön a dolgozat az SZTE repozitóriumába. Az engedélyezéshez a hallgatónak dékáni kérelmet kell beadnia. Az elfogadás nem automatikus, és az illetékes tanszék/intézet hozzájárulása is szükséges hozzá. Elfogadott kérvény esetén a szakdolgozat témavezetői és opponensi bírálata, valamint a védés jegye is jeles. A záróvizsga további részeit természetesen az engedélyt kapott hallgatóknak is teljesíteniük kell.

4. A portfólió

4.1. A 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet 1. mellékletének 9.3. pontja szerint az osztatlan tanárképzés hallgatóinak portfóliót kell készíteniük. Ennek kreditértéke 2 kredit. A portfólió a szakmai gyakorlatokat is bemutató és feldolgozó, a tanárjelölt felkészülését, saját fejlődését értékelő dokumentumgyűjtemény, amely a tapasztalatok neveléstudományi szempontú, tudományos alaposságú bemutatása, elemzése és értékelése. A tanárjelölt a portfóliót az iskolai tanítási gyakorlatok, valamint tanításon és iskolán kívüli gyakorlatok/tevékenységek elemző megjegyzésekkel kísért (= reflektált) anyagából állítja össze. A portfólió konkrét tartalmát a Neveléstudományi Intézetnek e szabályzat mellékletében olvasható tájékoztatója (Segédanyag a portfólió készítéséhez) írja elő.

Bizonyítja, hogy a hallgató képes önreflexióra, a képzés különböző területein elsajátított tudását integrálni és alkalmazni, a munkája szempontjából meghatározó tudományos, szakirodalmi eredményeket, továbbá a tanítás vagy a pedagógiai feladat eredményességét értékelni. A portfólió elbírálásáról az illető szak módszertanos oktatói gondoskodnak.

4.2 Tekintettel arra, hogy a portfólió a záróvizsga eleme, ám elkészítése az abszolutórium feltétele (lásd erről: 8/2013. I. 30. EMMI-rendelet a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről), ezért a portfóliót az egyéni, összefüggő tanítási gyakorlat alatt, annak befejezéséig a hallgatónak el kell készítenie – függetlenül attól, hogy tesz-e záróvizsgát az adott félévben, vagy sem.

• Az abszolutórium megszerzése érdekében a módszertanosokhoz rendelve a tanszékeknek Portfóliókészítés címmel a képzés utolsó félévében meg kell hirdetniük a Neptunban kurzusokat, amelyeket a hallgatóknak egyénileg fel kell venniük, az értékelést pedig a módszertanos rögzíti a tanulmányi rendszerben. Ennek érdemjegye magának a portfóliónak a készítési folyamatán és annak megfelelő előrehaladottságán alapul, nem a kész portfóliót értékeli. A végleges portfólió tartalmi és formai értékelése a záróvizsga részét képezi.
• 4.4. A elkészült portfóliót egyrészt fel kell tölteni a MODULO-ba másrészt elektronikus adathordozón (Word- és PDF-formátumban) le kell adni a Tanulmányi Osztályon tavaszi félévben május 20-ig (őszi félévben december 20-ig). A portfóliót a szak szakmódszertanos oktatója bírálja el.

5. A záróvizsga részei

• Az egyszakos zenetanárképzésben:
• a diplomamunka (diplomakoncert) bemutatása,
• a portfólió bemutatása és védése, ebbe integrálva számadás a pedagógiai-pszichológiai modulhoz tartozó ismeretekről,

• szóbeli felelet a tanári szakhoz kapcsolódó szakmódszertani ismeretekből tételsor alapján (10 tétel)

• A kétszakos zenetanárképzésben (ének-zenetanár; zeneismeret-tanár):
• a szakdolgozat bemutatása és védése,
• a portfólió bemutatása és védése, ebbe integrálva számadás a pedagógiai-pszichológiai modulhoz tartozó ismeretekről,
• szóbeli felelet a két tanári szakhoz kapcsolódó szakmai ismeretekből tételsor alapján (5–15 tétel/szak),
• szóbeli felelet a két tanári szakhoz kapcsolódó szakmódszertani ismeretekből tételsor alapján (5–15 tétel/szak),

6. A záróvizsga lebonyolítása a zenetanárképzésben

• Az egyszakos zenetanárképzésben a diplomamunka (diplomakoncert) bemutatását, védését a szakterületi képzést lezáró 9. félév végén kell teljesíteni az adott zenetanár szakirányt gondozó tanszék oktatóiból álló vizsgabizottság előtt, melynek elnöke a tanszék vezetője. A zenetanári záróvizsgát a 10. szemesztert követő záróvizsga-időszakban kell teljesíteni.
• A kétszakos zenetanárképzésben (ének-zene tanár; zeneismeret-tanár) a záróvizsga valamennyi elemét (szakdolgozat bemutatása, védése, a portfólió bemutatása, védése, tételes szóbeli számonkérés) a 10. szemesztert követő záróvizsga-időszakban kell teljesíteni.
• A zenetanári záróvizsgát bizottság előtt kell letenni. A záróvizsga-bizottság összetétele: elnök: a zenetanár szak vezető oktatója

tagok: az érintett szak szakmódszertan oktatója,

a portfólió védéséhez kapcsolódóan a pedagógiai-pszichológiai modulért felelős oktató

külső tag (pl. gyakorlóiskolai vezetőtanár). az érintett szak oktatója/oktatói

• A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni.
• A BBMK a végzős hallgatók számára évente legalább egy lehetőséget köteles biztosítani a záróvizsga letételére.

7. A zenetanári záróvizsga eredménye

• 7.1.1 Az egyszakos zenetanári záróvizsga eredményének kiszámítása

A zenetanári záróvizsga összesített érdemjegyét az alábbi részérdemjegyek egyenlő súllyal való átlagolásával számítjuk ki (a részjegyeket két tizedes pontossággal számolva, kerekíteni csak az összegzés és osztás után kell):

1. a diplomamunka (diplomakoncert) érdemjegye,
2. a portfólió érdemjegye (a portfólió elkészítésére, valamint bemutatására és védésére kapott egy-egy jegy átlaga)
3. a szakmódszertani szóbeli vizsga érdemjegye,

7.1.2. A kétszakos zenetanári záróvizsga eredményének kiszámítása

Az összesített érdemjegyet az alábbi hat záróvizsgarész érdemjegyének egyenlő súllyal való átlagolásával számítjuk ki (a részjegyeket két tizedes pontossággal számolva, kerekíteni csak az összegzés és osztás után kell):

1. a szakdolgozat érdemjegyének (a konzulens és az opponens által adott érdemjegyek átlaga) és a szakdolgozat bemutatása és védésére kapott jegy átlaga,
2. a portfólió érdemjegye és a portfólió bemutatása és védésére (értékelője a tanári záróvizsga bizottságban helyet foglaló szakmódszertanos és a pedagógiai-pszichológiai modulért felelős vizsgáztató) kapott egy-egy jegy átlaga,
3. az ének-zene tanár szak szakmai szóbeli vizsgájának érdemjegye,
4. a zeneismeret-tanár szak szakmai szóbeli vizsgájának érdemjegye,
5. az ének-zene tanár szak szakmódszertani szóbeli vizsgájának érdemjegye,
6. a zeneismeret-tanár szak szakmódszertani szóbeli vizsgájának érdemjegye.

7.2 A záróvizsga akkor eredményes, ha minden részjegye legalább elégséges, különben a záróvizsga érdemjegye elégtelen. Az elégtelen záróvizsga leghamarabb a következő félév záróvizsga-időszakában ismételhető. Ismételt záróvizsga során csak az elégtelennel minősített vizsgarész(eke)t kell megismételni.

III. Az osztatlan (kétszakos) 12 féléves zeneművésztanár képzésre vonatkozó rendelkezések

• 1. A záróvizsga jogszabályi háttere

• A záróvizsga az oklevél megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek és képességek ellenőrzése és értékelése, amelynek során a hallgatónak arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja.
• A hallgató a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzését követően bocsátható záróvizsgára. Végbizonyítványt a felsőoktatási intézmény annak a hallgatónak állít ki, aki a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelményeknek – a szakdolgozat elkészítése kivételével
  • eleget tett, az előírt 360 kreditet megszerezte valamint a diplomamunkáját (diplomakoncertjét) teljesítette.
• A záróvizsga a végbizonyítvány megszerzését követő vizsgaidőszakban a hallgatói jogviszony keretében, majd a hallgatói jogviszony megszűnése után, két éven belül, bármelyik vizsgaidőszakban, az érvényes képzési követelmények szerint letehető. A Kar a záróvizsga letételét a végbizonyítvány kiállításától számított második év eltelte után feltételhez kötheti. A hallgatói jogviszony megszűnését követő ötödik év eltelte után záróvizsga nem tehető.

2. Jelentkezés a záróvizsgára

A záróvizsgára jelentkezés a MODULO-ban erre a célra rendszeresített űrlapon történik. A záróvizsga letételéhez szükséges, hogy a végzős hallgató az aktuális kari hirdetményben foglaltak szerint bejelentkezzen záróvizsgára. A jelentkezés feltétele a végbizonyítvány megléte, vagy az utolsó tanulmányi félévben a végbizonyítvány megszerzésének lehetősége. Az abszolutórium feltételeinek ellenőrzését a Tanulmányi Osztály végzi. A feltételek hiánya esetén, vagy a hallgató ilyen irányú kérelmére a záróvizsga beosztásból a hallgató törlésre kerül. Törlésre csak a záróvizsga megkezdését megelőzően kerülhet sor. Ha a hallgatóról utólag derül ki, hogy nem felelt meg a záróvizsgára bocsátás feltételeinek, a záróvizsga eredmény megsemmisítésre kerül.

Nem bocsátható záróvizsgára a hallgató,

• ha nem jelentkezett záróvizsgára,
• ha nincs abszolutóriuma,
• ha nem töltötte fel a MODULO-ba a szakdolgozatát és a portfólióját,
• ha díjtartozása, könyvtári vagy eszköztartozása van.

3. A diplomamunka, illetve szakdolgozat

• A kétszakos 12 féléves zeneművésztanár képzésben a diplomamunka (diplomakoncert) teljesítése során a hallgató bizonyítja, hogy kiművelt kórusvezetői technikával és szereplési rutinnal rendelkezik, hogy képes a zeneművek értő és igényes megszólaltatására, valamint jól megalapozott elméleti tudását, stílusismeretét képes a kórusmunka gyakorlatában alkalmazni.
• A diplomamunka (diplomakoncert) műsorát a 12. szemeszterben legkésőbb a szorgalmi időszak első hetének végéig fel kell tölteni a MODULO-ban. A szakterületi képzést lezáró diplomamunka (diplomakoncert) követelményének a 12. szemeszter szorgalmi időszakában kell eleget tenni.
• A diplomamunka (diplomakoncert) értékelésének szempontjai:

• a kórushangverseny általános technikai színvonala – tiszta intonáció, pontos megszólaltatás, ritmikai precizitás, kulturált, kifejező hang, folyamatos, magabiztos előadásmód
• a zeneművek megszólaltatása során megnyilvánuló igényesség, stílusismeret, zenei ízlés, kifejező előadásmód, a formálás színvonala

• A kétszakos zeneművésztanár képzésben a tanulmányok lezárásához csak az egyik szakon kell a szakterületi tanulmányokhoz, illetve vagy annak szakmódszertanához, esetleg neveléstudományi aspektusaihoz kapcsolódó szakdolgozatot készíteni.
• A javasolt szakdolgozati témákat és a hozzájuk tartozó témavezetőket a Zeneelmélet Tanszék minden évben legkésőbb március 31-ig köteles a BBMK honlapján nyilvánosságra hozni, és a Tanárképző Központnak is elküldeni, amely a témákat karonként és szakonként összesítve külön is közzéteszi a honlapján.
• A szakdolgozat témáját a jelen szabályzat mellékletében is szereplő szakdolgozati témaválasztó lapon a Zeneelmélet Tanszéknek be kell jelenteni, s azt annak vezetőjével jóváhagyólag alá kell íratni. Az aláírással a tanszék vezetője kifejezésre juttatja, hogy a választott témát alkalmasnak találja a szakdolgozat elkészítésére, s egyetért a témavezető személyével is. A Szakdolgozati témaválasztó lapot a mintatanterv szerinti 10. félév elején, február 28-ig kell a Tanulmányi Osztályon leadni.

A hallgatónak egy ízben – legkésőbb a 10. félév szorgalmi időszakának végéig – az érintett témavezető írásos hozzájárulásával – lehetősége van a szakdolgozati téma megváltoztatására.

• A hallgatóknak a mintatanterv szerinti 10. és 11. félévben diplomamunka konzultáción kell részt venni. Ezeket a konzultációs órákat a szakdolgozat témavezetőjénél kell felvenni, kreditértékük 2-2 (azaz összesen 4) kredit.

• A témavezetők a második szakdolgozati szeminárium teljesítéséért járó 2 kreditet az elektronikus tanulmányi rendszerben csak akkor írhatják jóvá, ha a hallgató a dolgozatot legalább 75%-os készültségi fokban bemutatja.
• A hallgató a szakdolgozatot elvben teljesen elkészíti a második szakdolgozati szeminárium végére, de ekkor még nem köteles a végleges változatot benyújtani, az összefüggő egyéni tanítási gyakorlat egy éve alatt még alakíthat rajta, esetleg – szakmódszertani téma esetén – bizonyos vizsgálatokat még az összefüggő egyéni tanítási gyakorlat során is végezhet.
• A záróvizsgára bejelentkezett hallgatónak tavaszi félévben április 15-ig (őszi félévben november 15-ig) le kell adnia szakdolgozatát elektronikus adathordozón (Word- és PDF- formátumban) a Kar Tanulmányi Osztályának illetve fel kell töltenie a MODULO-n keresztül a Klebelsberg Könyvtár repozitóriumába.
• Ezután a témát gondozó Zeneelmélet Tanszéknek három hete van arra, hogy elkészítse a szakdolgozati bírálatokat. A témavezető véleménye és javasolt érdemjegye mellett minden esetben szükség van egy opponensi véleményre is. Az opponens a tanszék valamely munkatársa, de lehet megfelelő szakmai hozzáértéssel rendelkező külső tag is. A szakdolgozati bírálatok nyelve a magyar.

Ha esetleg a két vélemény eltér a szakdolgozat elfogadhatóságát illetően (azaz az egyik bíráló a szakdolgozatot elégtelenre, a másik legalább elégségesre minősíti, a tanszék vagy intézet köteles egy harmadik szakértővel is véleményeztetni a dolgozatot. Ha az ő véleménye pozitív, akkor van lehetőség a szakdolgozat megvédésre, ha az is negatív, akkor szakdolgozat minősítése elégtelen. (Ezzel a záróvizsga is, hiszen annak egyetlen részeleme sem lehet elégtelen.)

A szakdolgozati bírálatokat legkésőbb három héten belül el kell készíteni, hogy az esetleges harmadik bíráló véleménye is még egy héten belül elkészülhessen. A hallgatóknak az összes bírálatot – nyomtatva vagy e-mailben – meg kell kapniuk legkésőbb a szakdolgozatvédés napja előtt 7 naptári nappal.

A bírálóknak a szakdolgozatról alkotott véleményük és a javasolt – öt fokozatú – érdemjegy mellett még legalább egy a szakdolgozat témájával összefüggő elméleti kérdést is meg kell fogalmazniuk a bírálatuk szövegében. A szakdolgozat bemutatása és megvédése a tanári záróvizsga része.

• A szakdolgozattal összefüggő formai elvárásokat ld. e szabályzat függelékében.
• Az OTDK-ra továbbjutott dolgozatot a hallgató beadhatja szakdolgozatként, amennyiben a szakdolgozat megfelel a tanári mesterszakos szakdolgozatoktól elvárt formai minimumkövetelményeknek, de fel kell azt töltenie a MODULO-ba és be kell kerüljön a dolgozat az SZTE repozitóriumába. Az engedélyezéshez a hallgatónak dékáni kérelmet kell beadnia. Az elfogadás nem automatikus, és az illetékes tanszék/intézet hozzájárulása is szükséges hozzá. Elfogadott kérvény esetén a szakdolgozat témavezetői és opponensi bírálata, valamint a védés jegye is jeles. A záróvizsga további részeit természetesen az engedélyt kapott hallgatóknak is teljesíteniük kell.

4. A portfólió

• A 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet 1. mellékletének 9.3 pontja szerint az osztatlan tanárképzés hallgatóinak portfóliót kell készíteniük. Ennek kreditértéke 2 kredit. A portfólió a szakmai gyakorlatokat is bemutató és feldolgozó, a tanárjelölt felkészülését, saját fejlődését értékelő dokumentumgyűjtemény, amely a tapasztalatok neveléstudományi szempontú, tudományos alaposságú bemutatása, elemzése és értékelése. A tanárjelölt a portfóliót az iskolai tanítási gyakorlatok, valamint tanításon és iskolán kívüli gyakorlatok/tevékenységek elemző megjegyzésekkel kísért (= reflektált) anyagából állítja össze. A portfólió konkrét tartalmát a Neveléstudományi Intézetnek e szabályzat mellékletében olvasható tájékoztatója (Segédanyag a portfólió készítéséhez) írja elő.

Bizonyítja, hogy a hallgató képes önreflexióra, a képzés különböző területein elsajátított tudását integrálni és alkalmazni, a munkája szempontjából meghatározó tudományos, szakirodalmi eredményeket, továbbá a tanítás vagy a pedagógiai feladat eredményességét értékelni.

• Tekintettel arra, hogy a portfólió a záróvizsga eleme, ám elkészítése az abszolutórium feltétele (lásd erről: 8/2013. I. 30. EMMI-rendelet a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről), ezért a portfóliót az egyéni, összefüggő tanítási gyakorlat alatt, annak befejezéséig a hallgatónak el kell készítenie – függetlenül attól, hogy tesz-e záróvizsgát az adott félévben, vagy sem.
• Az abszolutórium megszerzése érdekében a módszertanosokhoz rendelve a Karnak a képzés utolsó félévében meg kell hirdetnie a Neptun-ban a Portfóliókészítés elnevezésű kurzusokat. A hallgatóknak egyénileg kell felvenniük a kurzust. Az értékelést a szakmódszertanos oktató rögzíti a tanulmányi rendszerben. A kurzus érdemjegye magának a portfóliónak a készítési folyamatán és annak megfelelő előrehaladottságán alapul, nem a kész portfóliót értékeli. A végleges portfólió tartalmi és formai értékelése a záróvizsga részét képezi.
• 4.4. A elkészült portfóliót egyrészt fel kell tölteni a MODULO-ba másrészt elektronikus adathordozón (Word- és PDF-formátumban) le kell adni a Tanulmányi Osztályon tavaszi félévben május 20-ig (őszi félévben december 20-ig). A portfóliót a szak szakmódszertanos oktatója bírálja el.

5. A záróvizsga részei

5.1.. A kétszakos 12 féléves zeneművésztanár képzésben (zeneelmélet-tanár; kóruskarnagyművész-tanár):

• diplomakoncert bemutatása
• a szakdolgozat bemutatása és védése,
• a portfólió bemutatása és védése, a pedagógiai-pszichológiai modulhoz tartozó

ismeretek integrálásával,

• szóbeli felelet a két szakhoz kapcsolódó szakmai ismeretekből tételsor alapján (5– 15 tétel/szak),
• szóbeli felelet a két szakhoz kapcsolódó szakmódszertani ismeretekből tételsor alapján (5–15 tétel/szak).

6. A záróvizsga lebonyolítása a zeneművésztanár képzésben

• A kétszakos zeneművésztanár képzésben a diplomamunka (diplomakoncert) bemutatását a szakterületi képzést lezáró 12. félév szorgalmi időszakában kell teljesíteni az adott szakirányt gondozó tanszék oktatóiból álló vizsgabizottság előtt, melynek elnöke a tanszék vezetője.
• A zeneművésztanári záróvizsgát a 12. szemesztert követő záróvizsga-időszakban kell teljesíteni.
• A zeneművésztanári záróvizsgát bizottság előtt kell letenni. A záróvizsga-bizottság összetétele:

elnök: a zeneművésztanár szak vezető oktatója tagok: az érintett szak szakmódszertan oktatója,

a portfólió védéséhez kapcsolódóan a pedagógiai-pszichológiai modulért felelős oktató

külső tag (pl. gyakorlóiskolai vezetőtanár) az érintett szak oktatója/oktatói.

6.4 A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni.

6.5. A BBMK a végzős hallgatók számára évente legalább egy lehetőséget köteles biztosítani a záróvizsga letételére.

7. A zeneművésztanári záróvizsga eredménye

• 7.1. A kétszakos zeneművésztanári záróvizsga eredményének kiszámítása

Az összesített érdemjegyet az alábbi hét záróvizsgarész érdemjegyének egyenlő súllyal való átlagolásával számítjuk ki (a részjegyeket két tizedes pontossággal számolva, kerekíteni csak az összegzés és osztás után kell):

1. a diplomamunka (diplomakoncert) érdemjegye
2. a szakdolgozat érdemjegyének (a konzulens és az opponens által adott érdemjegyek átlaga) és a szakdolgozat bemutatása és védésére kapott jegy átlaga,
3. a portfólió érdemjegye és a portfólió bemutatása és védésére (értékelője a tanári záróvizsga bizottságban helyet foglaló szakmódszertanos és a pedagógiai-pszichológiai modulért felelős vizsgáztató) kapott egy-egy jegy átlaga,
4. a zeneelmélet-tanár szak szakmai szóbeli vizsgájának érdemjegye,
5. a kóruskarnagyművész-tanár szak szakmai szóbeli vizsgájának érdemjegye,
6. a zeneelmélet-tanár szak szakmódszertani szóbeli vizsgájának érdemjegye,
7. a kóruskarnagyművész-tanár szak szakmódszertani szóbeli vizsgájának érdemjegye.

• A záróvizsga akkor eredményes, ha minden részjegye legalább elégséges, különben a záróvizsga érdemjegye elégtelen. Az elégtelen záróvizsga leghamarabb a következő félév záróvizsga-időszakában ismételhető. Ismételt záróvizsga során csak az elégtelennel minősített vizsgarész(eke)t kell megismételni.

Függelék II.

A portfólió

A tanárképzés során fejlesztendő, illetve a portfólióban bemutatandó nyolc tanári kompetencia a Képzési és kimeneti követelményekben (8/2013 EMMI-rendelet 2. melléklete, https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1300008.emm): (1) a tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése, (2) a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése,

(3) a szakmódszertani és szaktárgyi tudás; (4) a pedagógiai folyamat tervezése, (5) a tanulás támogatása, szervezése és irányítása, (6) a pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése, (7) a kommunikáció, a szakmai együttműködés és pályaidentitás, (8) az autonómia és felelősségvállalás. Az alábbiakban ezt a részt szó szerint idézzük.

1. Egyetlen, a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kompetenciákban történt tanári fejlődést bemutató portfóliót kell készíteni.

2. A portfólió részei:

A portfólió részét képezik a tanárjelölt gyakorlatai során keletkezett dokumentumok. Ezek

összeállításában segítséget nyújt a gyakorlatokhoz készült segédanyag. A dokumentumok nyelve a jelölt szakképesítésének, illetve gyakorlati feladatainak megfelelő. A portfólió tartalomjegyzéke és a portfólió részét képező esszé és szakirodalmi tanulmány nyelve magyar.

Reflektív esszé, melyben a jelölt tapasztalatait és reflexióit rendszerezi, értékeli. Az esszé nyelve magyar. Terjedelme 15.000 karakter (szóközökkel). További formai követelmények: Times New Roman betűtípus, fekete betűszín, 12-es betűméret, 1.5-es sorköz, a margók 2.5- esek.

Módszertani jellegű szakirodalmi tanulmány, melyben egy tantárgy – vagy ezen belül adott tantervi tartalom tanításához kapcsolódó – probléma vagy lehetőség módszertani szakirodalmát dolgozhatja fel a hallgató. A tanulmány nyelve magyar. Terjedelme minimum 15.000 karakter (szóközökkel). A formai követelmények megegyeznek a reflektív esszé formai követelményeivel.

3. A portfóliót a tanárjelölt maga állítja össze úgy, hogy abban a lehető legjobban érzékeltesse a fejlődését, a tanári kompetenciákban az egyéni összefüggő gyakorlat végére elért fejlettségét.

4. A portfóliót az aktuális anyakari hirdetmény szerinti határidőig fel kell tölteni a MODULO- ba, illetve le kell adnia a portfóliót gondozó egységben az adott intézetben/tanszéken elvárt módon.

5. A portfólió bírálatáról annak az egységnek a módszertanosa/módszertanosai gondoskodik/gondoskodnak, ahová a hallgató a portfóliót benyújtotta. A bírálat nyelve magyar.

• A portfólió bírálatának szempontjai:
• A kompetenciák körének lefedése (hányat és milyen mélységben elemez, milyen kapcsolatokat mutat fel a kompetenciák között).
• A portfólió struktúrája (a dokumentumok és az esszé kapcsolata, kongruenciája; egységesség, a részek aránya)
• A dokumentumok rendszerének alkalmassága a fejlődés jellemzésére: a dokumentumok összerendezése (célnak való megfelelés, logikusság, áttekinthetőség, változatosság)
• A kiválasztott dokumentumok minősége (célnak való megfelelés, tartalmi kidolgozottság, alaposság, szakmai hitelesség, pontosság, tudományosság, a módszertani kultúra változatossága); az illusztrációk minősége (szerkesztettség, kimunkáltság, áttekinthetőség, használhatóság stb.)
• Az esszében adott összegzés áttekinthetősége, világos szerkezete; érthetősége,

logikussága, műfaji megfelelése, koherenciája

• Az esszében bemutatott elemzés, értékelés tartalmi adekvátsága, relevanciája, reflektivitása, mélysége, kidolgozottsága
• A szakirodalmi tanulmányban elemzett kérdések relevanciája, a feltárt szakirodalmak mélysége, a szintézis mélysége, validitása és koherenciája.
• Az esszé és a szakirodalmi tanulmány fogalomhasználatának megfelelősége, szakmai pontossága
• A portfólió anyagainak nyelvi és formai megformáltsága, (a megfogalmazás gördülékenysége, változatossága; nyelvhelyesség, helyesírás; kivitelezés, esztétikusság, a megjelenítés gondossága)

7. A portfólió bemutatására és védésére a tanári záróvizsga keretében kerül sor.