A Tudományos Diákköri mozgalom a magyarországi felsőoktatásban kutató hallgatók öntevékeny tudományos munkájának támogatására indult az 1950-es évek elején, alulról jövő kezdeményezésként. 1955-ben már az első Országos Tudományos Diákköri Konferencián (OTDK-n) vehettek részt a tehetséges főiskolai és egyetemi hallgatók. Ebben az időszakban jellemzően a politikailag kevésbé érzékeny természet- és élettudományok területén születtek dolgozatok, ám 1956-ban, a II. OTDK-n már önálló társadalomtudományi szakkonferenciát rendeztek a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen, ahol szegedi hallgatók is részt vettek, köztük a később neves irodalomtudóssá váló Grezsa Ferenccel. 1963-ban Szegeden tudományegyetemi konferenciát rendeztek, a természettudományi mellett bölcsészettudományi szekcióban. Ugyanakkor, a mai formájában az 1970. évi pécsi (IX.) OTDK-n jelent meg a humántudományi szekció, ahol a 154 résztvevő közül 32 dolgozat a szegedi József Attila Tudományegyetem (az SZTE egyik jogelődje) színeiben indult és elsősorban a régészet és történettudomány területén szerepeltek eredményesen hallgatóink.

Az 1979. évi OTDK-n szereplő dolgozatok közül pedig a régi magyar irodalom és a régészet témájúak tekintetében bizonyultak kiemelkedőnek a József Attila Tudományegyetem hallgatói.

Az 1980-as és 1990-es években megélénkülő kari diákköri mozgalmat olyan személyiségek fémjelezték akik közül számosan dolgoznak még a Karon. Így pl. Sándor Klára, aki hallgatói diákköri titkárként segítette az akkori diákköri elnök, Szajbély Mihály munkáját. Ma mindketten a Kar professzorai. Fried István jelenleg professzor emeritus munkássága jelentette az 1990-es években a

diákköri mozgalom újabb felívelő szakaszát. A növekvő hallgatói létszám a diákköri mozgalom fellendüléséhez is hozzájárult a rendszerváltást követő időszakban.

Az 1990-es évek végén már a 20. századi irodalom, irodalomelmélet és komparatisztika témájú dolgozatok domináltak a JATE Humán Tudományi Szekcióban nevezett pályamunkák között, de az anglisztika-amerikanisztika, régészet, néprajz is jelentős arányban képviseltette magát.

A 2001. évi OTDK-n már a Szegedi Tudományegyetem részeként szerepelt az akkori nevén Bölcsészettudományi Kar, 64 dolgozattal. A 2007. évi XXVIII. OTDK-n a kar hallgatói 70 dolgozatot mutattak be, 18 díjat nyertek. 2009-ben pedig 73-at, melyek közül 37 kapott díjat.

Tendenciaként megállapítható, hogy az 1990-es és 2000-es években a dolgozatok száma elsősorban az irodalom- és történelemtudomány, illetve a néprajz területén növekedett látványosan. Az 1980-as és 1990-es években a JATE/SZTE BTK professzorai közül többen az Országos Tudományos Diákköri Tanács alatti második szervezeti szinten működő Humántudományi Szakmai Bizottság elnökeként is sokat tettek a TDK mozgalomért. Így Róna-Tas András, Fried István vagy Anderle Ádám, aki a 2009-

ben Szegeden rendezett OTDK ügyvezető elnökeként is dolgozott.

A BTK Tudományos Diákköri Tanácsának elnökei az 1990-es évektől: Fried István és Penke Olga professzorok, Vajda Zoltán. A TDT titkáraiként ugyanebben az időszakban Szántó Richárd, Deák Ágnes, Vajda Zoltán, Katona Tünde és Zentainé dr. Kollár Andrea láttak el fontos szerezési feladatokat.

A Kar hallgatói a Humántudományi Szekción kívül még a következő szekciókban vettek részt az utóbbi évtizedben: Pedagógia, Pszichológia, Könyvtártudomány, Andragógia; Társadalomtudományi és Hadés Rendészettudományi szekció. A Pedagógia, Pszichológia, Könyvtártudomány, Andragógia szekcióban 2003-tól érzékelhető a kari jelenlét. (2001-ben 10 dolgozat, 2009-ben pedig már 24 vett részt az OTDK ezen szekciójában.) E robbanásszerű növekedés két tényezőnek is betudható volt: egyrészt a pedagogikum és a tanárképzés az SZTE létrejötte után nem sokkal a BTK-ra került, így a neveléstudományi kutatások itteni koncentrálódása a diákköri dolgozatok számában is megmutatkozott. Másrészt erre az időszakra tehető a pszichológia szak felfutása, ami szintén erősítette a kari tudományos diákköri munkát.

A kari diákkörök a társadalomtudomány területén is aktív tevékenységet folytatnak, amit jól mutat a filozófia, szociológia, vizuális kultúra, kommunikáció és médiatudomány, valamint a vallástudomány szakos/szakirányos hallgatók OTDK szereplése. Az első OTDK-kon a szűkebb értelemben vett társadalomtudományi dolgozatok a közgazdaságtan és a jogtudomány területet leszámítva, a

bölcsészettudomány alszekciókban szerepeltek. Így például 1963-ban a szegedi JATE-n szervezett társadalomtudományi OTDK-n a bölcsész alszekcióban a néprajz, valamint a történelem mellett már helyet kaptak a marxizmus-leninizmus témájú munkák. Az 1970-ben, Debrecenben megrendezett, IX. OTDK-n a „Marxizmus-Leninizmus” elnevezésű szekcióban szerepeltek először a filozófia, politológia, tudományos szocializmus és a szociológia területén született dolgozatok. 1991-től (XX. OTDK) vette fel a Társadalomtudományi Szekció nevet, jelezvén az új kezdetet.

A 21. század második évtizedére kialakuló tendenciaként megállapítható, hogy jelentősen megcsappant az érdeklődés a tudományos diákköri munka iránt mindazon erőfeszítések ellenére, amelyek a diákkörök és a kari vezetés részéről történnek az aktivitás növelése érdekében. Ugyanakkor örvendetes tény, hogy azok közül, akik eredményes tudományos munkát végeznek a TDK

mozgalom égisze alatt, számosan vállalkoznak kutatásaik folytatására doktori program keretein belül. Mi több, többüket kollégaként is üdvözölhetjük a BTK-n.

Forrás: Anderle Ádám (szerk.), A magyar tudományos diákköri konferenciák fél évszázada (1951-2001). Országos Tudományos Diákköri Tanács, 2001

Frissítve: 2022.június