Obi-ugor nyelvek

 

Az obi-ugor nyelvek – a manysi és a hanti – rendelkeznek a grammatikai (azaz igeragozásban megjelenő) evidencialitás kategóriájával. Mind a hantiban, mind a manysiban elsősorban az északi nyelvjárást jellemzi az evidenciális kategória. Az éneknyelvben keleti hanti nyelvjárásokban is előfodulhat, a beszélt nyelvre azonban nem jellemző a használata itt sem (Csepregi 2014). A manysiban a keleti és nyugati nyelvjárású folklórszövegekben akad példa a non-finit igealakok predikatív használatára, de olyan mértékű, kiterjedt használatról nem beszélhetünk, mint az északi dialektusokban. (Bíró – Sipőcz 2022)

A grammatikai leírásokban sokáig nem jelent meg ez a kategória, a nyelvtanok, tanulmányok többnyire csak az igenevek lehetséges predikatív szerepéről szóltak, annak funkcióját kevésbé vizsgálták. Az oroszországi hanti és manysi nyelvtanokban jelent meg elsőként, jellemzően mint nem-szemtanúsági igemód (неочевидное действие). Az evidencialitás iránt megnövekedett érdeklődéssel, valamint a témára irányuló formális, funkcionális és tipológiai kutatásokkal párhuzamosan a manysi és hanti nyelvek evidencialitása is újabb leírásokkal gazdagodott (Nikolaeva 1999; Bíró 2014: 116–119; Csepregi 2014; Sipőcz 2014, Skribnik – Kehayov 2018)

A manysi és hanti evidencialitás több közös sajátossággal rendelkezik. Formailag mindkét nyelvben igenévi alapú, az ige múlt és jelen idejű particípiuma, valamint passzív particípiuma (gerundiuma) és a megfelelő személyragok használatosak ebben a funkcióban. A jelöletlen forma az információforrás szempontjából neutrális. Csak egyféle evidenciális kategória használatos, azaz nincsenek külön igei formák az információszerzés különféle jellegének megkülönböztetésére. Az evidenciajelölőknek van jelen és múlt idejű, továbbá aktív és passzív igenemű alakja is. A közös vonások ellenére morfológiai és szemantikai okokból egyaránt feltételezhető, hogy a manysi és hanti evidenciálisrendszer külön utakon fejlődött, kialakulásukban areális és kulturális tényezők is szerepet játszhattak (Csepregi 2014: 106).

 

Hanti nyelv

A hanti igerendszer az alábbiakban összegezhető (1. táblázat) (Nikolaeva 1999): a kijelentő mód -l- és -s- időjelei eredeti tempusjelölők, a -t- és -m- elemek tehát eredetileg particípiumképzők voltak. Nikolaeva rendszerében a Px rövidítés egyszerűen személyragot jelent (personal agreement marker), de ezek a személyragok különbözőek a két ragozási sorban: indikatívuszban igei személyragok járulnak az igetőhöz (Vx), az evidenciálisban pedig alakilag a birtokos személyragokhoz közeli particípiumok agensjelölői (PPx). (Csepregi 2014)

 

 

Idő	Indikatív	Evidenciális
jelen aktív	-l- + Px	-t- + Px
múlt aktív	-s-+ Px	-m-+Px
jelen passzív	-l- +-a(j)+ Px	-ti
múlt passzív	-s-+-a(j)+ Px	-s-+-a(j)+ Px

• 1. táblázat: A hanti igerendszer

Az evidenciális igealakoknak négy fő funkciója van Nikolaeva szerint (1999):

a/ Hallomás (Hearsay use)

 

(1) lŭw law-ǝs jilǝp xåp wer-m-al.

he say-pst.3sg new boat make-ev.pst-3sg

’He said that he had made a new boat.’ (Nikolaeva 1999: 133)

 

b/ Eredmény (Resultative use)

 

(2) ma kese-m χărŋajet-m-al.

I knife-1sg get.rotten-ev.pst-3sg

’My knife got rotten.’ (látom, hogy rozsda van rajta). (Nikolaeva 1999a: 142)

 

c/ Következtetés (Inferential use)

 

(3) juwan jŏχǝt-m-al.

John come-ev.past-3sg

’John has come.’ (látom kabátját a fogason vagy a csónakját a parton). (Nikolaeva 1999a: 137)

 

d/ Meglepetés (Mirative use)

 

(4) ńawrem-l-al lawili-t-el.

child-pl-3sg speak-ev.prs-3pl

’(It turns out), that her children (can) speak.’ (Nikolaeva 1999a: 147)

 

 

Manysi nyelv

A manysiban az evidenciális kifejezésére szolgáló igealakok tehát homonimek a participiumokkal, ezekhez járulnak a személyre utaló végződések, melyek a tárgyas ragozás esetén a tárgyra utaló morfémát is tartalmazzák. Alanyi és tárgyas ragozási paradigma csak a múlt idejű aktív (-m képzős) alakok esetében létezik, jelen (-n képzős) paradigma esetén csak egyfajta ragozás használatos. Mindez a mondat információszerkezetével áll összefüggésben. Mivel a manysiban a tárgyas ragozás funkciója a topik tárgy jelölése, és a jelen evidenciális alakok esetén a fő olvasat a miratív használat, s mivel a mirativitás és a topikalitás egymásnak ellentmondó kategóriák, ezért a tárgyas jelen idejű evidenciális ragozás nem lehetséges.[1] A végződések a jelen idejű evidenciális esetén alakilag a birtokos személyragokkal (Px) azonosak, a múlt idejű és passzív evidenciális esetén pedig a kijelentő mód alanyi és tárgyas ragozásban használatos igei személyragokkal (Vx) mutatnak egybeesést.

 

Idő	Indikatív	Evidenciális
jelen	-(e)γ ~ i + Vx	-ne  + Cx (present participle)
múlt aktív	-s + Vx	-m + Vx (past participle)
múlt passzív		-ima  + Vx (passive participle)

• 2. táblázat: A manysi igerendszer

 

A múlt idejű aktív evidenciális formák főbb funkciói a rezultativitás, s ezzel összefüggésben az abesszivitás (nem-szemtanúság) (5) (6). Megfigyelhető régmúlt időkbeli történetek elmesélésénél, jellemzően a történet elmondásának kezdeténél (7). Miratív használatra is vannak példák, kifejezve azt, hogy valamely múltban történt váratlan esemény, történés felfedezése a beszélő számára meglepetést, csodálkozást okozott (8). A passzív evidenciális alakok ugyanilyen funkcióval bírnak, összefüggésben azzal, hogy a passzív igenem a manysiban az információstruktúra eszköze (a mondat alanyaként jelenik meg a közlés ismert része (6), vö.

 

(5)

ēkwä kwonä kwāl-əs,

nő ki megy-pst.3sg

kit liliŋ pirwä pūwmät-əm

két élő kacsa fog-ev.pst.3sg

jū tūl-s-aɣe, alǝ-s-aɣe

be hoz-pst-du.3sg öl-pst-du.3sg

’Az asszony kiment, megfogott két élő kacsát, behozta, megölte.’ (VNGY I. 29)

(6)

suns-i: nāj ta-ťem pālt-ima,

néz-3sg tűz úgy gyújt-ev.pass.3sg

por-ne joχt-əm

por_ne megjön-ev.pst.3sg

’Nézi, a tűz meggyújtva, a por-nő már megérkezett.’

(Kálmán 1976)

(7)

pēs pora-t akw ēkwa ōl-əm.

old time-loc one woman live-ev.pst.3sg

Matm-e ōrəm-t piγ ōńś-əm

old-3sg time-loc boy have-ev.pst.3sg

’Élt régen egy asszony, akinek idős korában fia lett.’ (Kálmán 1976)

(8)

Тав эрганэ насати ищхӣпыӈ утын вāрапимат, тот сунсэн, хӯнтлэн!

taw ērɣ-ane nasaťi iśxīpǝƞ ut-ǝn

ő dal-pl.3sg úgy-látszik varázs dolog-lat

wārap-ima-t, tot suns-en, xūntl-en!

csinál-ev.pass-3pl ott néz-imp hallgat-imp

Az énekeit – úgy látszik – internetre tették, nézzétek, hallgassátok ott!

(LS 2019.16)

 

A jelen idejű evidenciális alakok jellemzően a beszélő számára váratlan cselekvés kifejezésére szolgálnak. Skribnik – Kehayov (2018) szerint a fő funkció tehát a mirativitás, mely történetileg a múlt idejű paradigmákhoz hasonlóan nem-szemtanúsági alapú: a jelen idejű használatban a beszélő a váratlan eseményt, történést rögtön annak felfedezésekor közli, szemben a múlt idejű formákkal, melyek valamilyen múltban történt váratlan esemény, történés elmondására szolgálnak. A jelen evidenciális nyelvi példák valóban nem az információforrásra utalnak, hanem egyfajta szubjektivitást (mely természetszerűleg összekapcsolódik a mirativitással) fejeznek ki, s ha mégis utalnak az információ forrására, inkább a szemtanúságra, s nem pedig a nem-szemtanúságra. Ezekben a közlésekben gyakran megjelenik a nasaťi partikula (10), mely a múlt idejű alakokkal együtt is előfordulhat (8).

 

(9)

Мaaньщи кол щёвалыл вāрманыл, таве тирпащ ёт пōщгуманыл, татем тaaкыг ōлнэтэ, посым ювле ат харты.

mańśi kol śowal-ǝl wār-m-anǝl,

manysi ház tűzhely csinál-ev.pst-sg.3pl

tawe ťirpaś jot pōsɣ-um-anǝl,

ő.acc tégla pp simít-ev.pst-sg.3pl

taťem tākiɣ ōl-nē-te, posim at xart-i

úgy erős van-ev.prs-3sg füst neg húz-3sg

’A manysi házhoz tűzhelyet is készítettek, azt téglával megerősítették, nagyon masszív, a füst nem jön vissza.’

(LS 2022.1)

(10)

Нāн вāглээн ман āти, ханты ёрнколн щалтнэ порат хоты пāлэ ялпыӈыг ловиньтаве? Насати, коныл юв щалтнэ пāлэ ялпыӈыг ōлнэтэ.

naƞ wāɣ-lǝn man āťi,

te tud-sg.2sg vagy neg

xantǝ jōrnkol-n śalt-ne pora-t

hanti sátor-lat lép-nmlz idő-loc

xoti pāl-e jalpǝƞ-ǝɣ lowińt-aw-e?

melyik oldal-3sg szent-transl olvas-pass-3sg

nasaťi, konǝl juw śalt-ne pāl-e jalpǝƞ-ǝɣ ōl-nē-te

úgy_tűnik kintről be lép-nmlz oldal-3sg szent-transl van-ev.prs-3sg

’Tudod-e vagy nem, hogy a hanti sátorba belépéskor a sátor melyik oldalát tarják a szent oldalnak? Úgy tűnik, a belépő oldal a szent.’

(LS 2021.5)

 

A jelen idejű alakoknak nagyon ritkán passzív olvasata is lehetséges, melyre a korábbi szakirodalom is utal, igaz, rendkívül szűkszavúan[2] (Sz. Kispál 1966: 166, Rombandeeva 1973: 137-144). Vö.:

 

(11)

[ārpi] vit-xulən taɣilä śält-nə

[vejsze] víz-hal-lat tele lép-ev.prs.3sg (?ev.prs.pass)

’(a vejsze) tele van hallal’ („vízi hal által tele van lépve~menve”)

(VNGY I. 153)

(12)

Хунь йильпи манит лӯисупныл тотвēсыт, мāн āгирищит тāн нупланыл та сунсēв, супаныл-сахияныл ta кем та хорамыӈыт, мāщтырыт, такем сāв хорамыл та jūнтнēныл.

xuń jiľpi mań-ǝt lūjisup-nǝl tot-wē-sǝt

mikor új menyasszony-pl észak-abl hoz-pass-pst.3pl

mān āɣiriśǝt tān nupl-anǝl ta suns-ēw,

mi lány-pl ők felé-3pl ptcp néz-1pl

sup-anǝl_saxi-janǝl takem ta xoramǝƞ-ǝt maśtǝr-ǝt

ruha-3pl_bunda-3pl annyira ptcl díszes-pl mesteri-pl

takem sāw xoram-ǝl ta jūnt-nē-nǝl.

annyira sok dísz-instr ptcl varr-ev.prs-3pl (?ev.prs.pass-3pl)

’Amikor északról meghozták az új menyasszonyokat, mi, lányok néztük őket, ruhájuk, bundájuk olyan díszesek, mesteriek, olyan díszesen vannak megvarrva!’

(LS 2014.4)

 

A fentiek alapján a manysi rendszer a funkciói alapján az alábbi módon összegezhető:

 

IDŐ	nem-evidenciális (neutrális)	Evidenciális
		szemtanúsági (szubjektív, miratív)	nem-szemtanúsági (rezultatív, abesszív, narratív, miratív)
jelen	[-(e)γ ~ -i] aktív / passzív	-ne aktív / passzív
múlt	-s aktív / passzív		-m aktív	-im passzív

• 3. táblázat: A „korrigált” manysi igerendszer

 

Hivatkozások:

Bíró Bernadett 2014. Cselekvésnevek a manysiban. PhD-értekezés. Szeged.

Bíró Bernadett – Sipőcz Katalin 2022. Evidentiality in the Mansi dialects. (előadás, CIFU XIII. Bécs)

Csepregi Márta 2014. Evidentiality in dialects of Khanty. Linguistica Uralica L/3. 199-211.

Gerasimova 2004. Мансийский язык в таблицах. Prosvescenie. Sankt-Peterburg.

Kálmán Béla 1976. Wogulische Texte mit einem Glossar. Akadémiai Kiadó. Budapest.

Sz. Kispál Magdolna 1966. A vogul igenév mondattana. Akadémiai Kiadó, Budapest.

LS: Luima Seripos. Manysi nyelvű folyóirat. Hanti-Manszijszk (http://www.khanty-yasang.ru/)

Nikolaeva, Irina 1999. The Semantics of Northern Khanty Evidentials. Journal de la Société Finno-Ougrienne 88: 131–159.

Rombandeeva, E. I. (1973). Mansijskij (Vogul’skij) jazyk. [Manysi (vogul) nyelv.] Nauka. Moszkva.

Sipőcz Katalin 2014. A manysi evidencialitásról. Folia Uralica Debreceniensia 21: 121–141.

Skribnik, Elena – Kehayov, Petar 2018. Evidentials in Uralic langauges. In:

Aikhenvald (ed.) (2018), 525–555.

Skribnik, Elena – Afaneseva, K.V. 2007. Практический курс мансийского языка. 2. Poligrafist. Khanty-Mansiysk.

VNGY: Munkácsi Bernát. (1896). Vogul Népköltési Gyűjtemény I - IV. Budapest: MTA.