Megvalósítási tervek

A projekt a szegedi és a helsinki egyetem finn és magyar nyelvtanfolyamába integrált közös kurzusként valósul meg. A kurzus A2/B1 szintű nyelvtudással rendelkező hallgatókat céloz meg. Szegeden ezek főként a finn nyelvű alapképzésben részt vevő hallgatók, Helsinkiben pedig a magyar nyelv és kultúra szakos hallgatók.

A projekt a szegedi és a helsinki egyetem finn és magyar nyelvtanfolyamába integrált közös kurzusként valósul meg. A kurzus A2/B1 szintű nyelvtudással rendelkező hallgatókat céloz meg. Szegeden ezek főként a finn nyelvű alapképzésben részt vevő hallgatók, Helsinkiben pedig a magyar nyelv és kultúra szakos hallgatók. A kurzus tanárai mindkét egyetemen finn és magyar nyelv és kultúra tanárok. A tanárok már kialakítottak kapcsolatokat a két egyetem között, így könnyű bevonni a hallgatókat az együttműködésbe. A becsült résztvevői létszám egyetemenként 6 hallgató. A kurzus egy félévig (összesen 8 hétig) tart, hogy a hallgatók a lehető legkönnyebben be tudják illeszteni az órarendjükbe.

A közös kurzus magában foglalja a saját tanár által tartott magyar/finn nyelvű személyes órákat, heti online közös tanulási foglalkozásokat a projektpartnerekkel, valamint két intenzív személyes találkozót az összes résztvevő számára. A közös kontaktórák becsült óraszáma maximum 54 óra. Ezen felül lesznek saját csoporttal és tanárral végzett feladatok, valamint házi feladatok is. Ez azt jelenti, hogy a kurzus 3-5 kreditpontot ér, az egyes egyetemek kurzusstruktúrájától függően.

Az intenzív időszakok szemináriumi munkát és interakcióközpontú tanulási feladatokat tartalmaznak, amelyekben a hallgatók megfigyelik és reflektálnak a tanulmányozott nyelv használatára különböző helyzetekben, és összehasonlítják azt anyanyelvükkel, elsősorban pragmatikai szempontból. Az online találkozókon a hallgatók áttekintik az intenzív időszak alatt tanultakat, és különböző résztvevői csoportok közötti együttműködést igénylő gyakorlatok segítségével fejlesztik nyelvtudásukat és ismereteiket. A hallgatók többek között szimulációs és modellezett beszédgyakorlatok segítségével is erősítik szóbeli kommunikációs készségeiket.

A kurzus felépítése

A hallgatók a saját tanárukkal kezdik a kurzust. Információkat kapnak a kurzus gyakorlati kérdéseiről, és megkezdik a célnyelv tanulását. A tanítás a közelgő intenzív időszakra tekintettel a szóbeli készségek aktiválására összpontosít.

A kurzus elején, a helsinki intenzív időszakban a hallgatók megismerkednek egymással és csoportokat alkotnak. Különböző szociopragmatikai nyelvtanulási feladatokat hajtanak végre, például megfigyelési feladatokat finn nyelvű környezetben. A finn és magyar anyanyelvűek összehasonlítják megfigyeléseiket, és tanáraik segítségével megvitatják azokat. Az intenzív időszak tandem típusú beszélgetési gyakorlatokat és gyakorlati feladatokat is tartalmaz. A személyes találkozókon a hangsúly az online használat helyett a fizikai világban (könyvtár, étterem stb.) történő nyelvhasználaton van. A hallgatók finn nyelvű előadásokat is hallgathatnak. A kiválasztott környezetek tematikus keretként szolgálhatnak sokféle feladat elvégzéséhez, a megfigyeléstől a kulturális különbségekről szóló beszélgetésekig. A hallgatók a hallgatói szervezetek látogatásai során ismerkednek meg a finn hallgatói élettel és tanulási kultúrával. A látogatások elősegítik a Finnországgal való személyes kapcsolat kialakítását is.

Az intenzív időszak alatt a tanárok egy egynapos nyelvtanítási műhelymunkán erősítik pedagógiai készségeiket, amelyre a Helsinki Egyetem nyelvtanárait és szakértő vendégeket hívnak meg. akiknek oktatási újításai a projektben részt vevő tantárgyakban is alkalmazási lehetőségeket kínálnak. A tervezett vendégek és témák között szerepel Leena Ferreira (projektmunka a nyelvtanulók önállóságának fejlesztéséről) és Sari Päivärinne (olvasókörök a nyelvtanulásban), akik a Kielibuusti projekten dolgoztak Ilona Kivinen, a számi nyelv egyetemi oktatója (különböző egyetemek közötti online oktatási együttműködés tapasztalatai) és Sigrid Kaasik-Krogerus, az észt nyelv egyetemi oktatója (önálló tanulási modulok pedagógiai tervezése). A szeminárium során a hallgatók előre elkészített megfigyelési feladatokat oldanak meg.

Az együttdolgozás szilárd alapot biztosít a hallgatók közötti együttműködéshez és elősegíti a folyamatos online interakciót. Az intenzív időszak után a tanulmányok a hallgató saját tanárának irányításával a hazai egyetemen folytatódnak. A rendszeres nyelvoktatás mellett a projektmunka is folytatódik, mivel a helsinki találkozón elvégzett tanulási feladatokat a csoport tagjai közösen, valamint az online platformon is áttekintik, és előkészítik a következő személyes találkozót. Tanáruk irányítása alatt a hallgatók megfontolják, mit kellene a második nyelvet tanulóknak legközelebb tanulniuk, és megfelelő gyakorlatokat készítenek számukra, például digitális játékplatformok felhasználásával. A hallgatók közötti együttműködés heti online találkozókon folytatódik, amelyek a beszédgyakorlatokra összpontosítanak. Ezek között szerepelnek minielőadások és szókincsgyakorlatok is.

A kurzus felénél újabb intenzív időszakra kerül sor Szegeden. A találkozóra október közepén, a Helsinki Egyetem egyetemi szünete alatt kerül sor. A feladatok tartalmukban és formátumukban hasonlóak lesznek a Helsinkiben tesztelt feladatokhoz, de a magyar viszonyokhoz igazítják őket, például diákotthonok, piacok és pékségek helyszíneivel. A szegedi hallgatók aktív szerepet játszanak a tartalom tervezésében. Emellett részt vesznek a találkozóról szóló információk szolgáltatásában és a vendégek finn nyelvű fogadásában is. Az intenzív kurzus kihasználja a város diákoknak szóló gazdag kulturális kínálatát (színház, zene). Az intenzív tanfolyam magában foglalja a tanfolyam tartalmának és a tanfolyam során elsajátított ismeretek közös áttekintését is. A tanárok számára szemináriumot szerveznek a tanítás fejlesztéséről és a szegedi és helsinki együttműködés jövőjéről. Ez lehetővé teszi a tanárok számára, hogy folytassák a helsinki szemináriumon megkezdett tanulási folyamatot, amelynek során az újonnan megtanult gyakorlatokat saját tanítási munkájukhoz igazítják.

A tanfolyam végén a tanárok megosztják tapasztalataikat, visszajelzéseiket és a tanult gyakorlatokat a szakmai közösséggel, például a Nemzeti Oktatási Ügynökség által közzétehető cikkben. A tananyagokat szerkesztik és online anyagként közzétételre készítik elő.