A balti finn nyelvek közül grammatikalizálódott evidencialitás van az észtben és a lívben, ezzel szemben a többi balti finn nyelvben (finn, karjalai, vepsze, inkeri, vót) csak evidenciális stratégia található (Skribnik – Kehayov 2018). Jelen áttekintés ezért erre a két nyelvre koncentrál, valamint a finnre, amely a legnagyobb balti finn nyelv, és amelynek lexikális evidenciális jelölői nagyobb figyelmet kaptak az utóbbi időben.

• 1. Észt

Az észt nyelvben grammatikalizálódott evidenciális található, amely a reportatív (értesülés révén szerzett) evidenciát jelöli (Skribnik – Kehayov 2018).

A sztenderd észtben háromféle grammatikalizálódott eszközzel fejezhetik ki az evidencialitást: a -vat non-finit alakkal (mely történetileg a jelen idejű particípium partitívuszi alakja) (1), a -nud múlt idejű particípiummal (kopula nélkül) (2), valamint a -da infinitívusszal (3).

 

(1) Ta ole-vat linna-s.

s/he be-evid town-ine

’Reportedly, s/he is in town.’

 

(2) Ta ol-nud linna-s.

s/he be-evid town-ine

’Reportedly, s/he was in town.’

 

(3) Ta olla linna-s.

s/he be-evid town-ine

’Reportedly, s/he is in town.’

(Példák: Skribnik – Kehayov 2018: 533)

 

Az észt nyelvjárásokban azonban egyéb eszközök is vannak a reportatív evidencia kifejezésére: a -ma infinitívusz (amelyet egyes észt nyelvtanokban supine-nak hívnak, és amely többek között célhatározói mellékmondatokban szerepel) (4), egy deverbális névszó (agentive nominalization) (5), valamint a -na szuffixum (amely valószínűleg a lehetőségi módra megy vissza) (6) (Skribnik – Kehayov 2018: 533).

 

(4) Ta ela-ma hästi.

s/he live-evid well

’Reportedly, she is living well.’

 

(5) Venna-d ole-ja mõlemad joo-nu.

brother-pl be-evid both drink-ptcp.pst

’Reportedly, both brothers have been drinking.’

 

(6) Sis na ol-na julge, (…) 

then they be-evid bold

’Then they are said to be bold, (…)’

(Examples: Skribnik – Kehayov 2018: 533)

 

Kehayov (2002) emellett megemlíti, hogy az észt nyelvjárásokban és a beszélt nyelvben még további módszerek is ismeretesek, amelyekben az evidencialitást grammatikai elemekkel fejezik ki, mégpedig a -da infinitívusz használata (7), a pidama ’kell’ modális ige imperfektív alakja (8), valamint a pluperfect alak, amely ebben az esetben reportatív evidenciát jelöl, és imperfekt jelentéssel bír (9).

 

(7) Minust hoovata seletamatut vőlu.

’An unexplainable magic emanates-evid from me.’

 

(8) Ta pid-i seal ole-ma.

s/he must-past there be-inf

’S/he was (reportedly, supposedly) there.’

 

(9) Kui Mari eile läbi metsa koju oli  

when Mari yesterday through forest.gen home be.past3sg

  läi-nud,   oli ta suure põdrapulli-ga

go-ptcp.pst be-past3sg s/he large.gen bull.elk-comit

vastamisi sattu-nud.

face.to.face come-ptcp.pst

’When Mari (reportedly) went home through the woods yesterday, she (reportedly) came face to face with a large elk bull.’

(Példák: Kehayov 2002: 130, Skribnik – Kehayov 2018: 531)

 

Mindezek az alakok tehát szemben állnak a finit kijelentő módú, jelen és múlt idejű alakokkal, melyek semlegesek az információforrás kifejezését illetően. Habár, mint Skribnik és Kehayov (2018: 533) megjegyzi, az egyszerű múlt idejű igealak (10) jelölhet első kézből származó információt a reportatív alakkal szemben (2).

 

(10) Ta oli linna-s.

s/he be-past.3sg town-ine

’S/he was in town.’

 

Mindemellett a felszólító módban létezik az ún. jusszív paradigma is, amely az indirekt felszólítást jelzi (és a 3. személyű imperatívuszi alaknak (-gu/-ku) a többi személyre való átterjedésével keletkezett), l. (11)–(12).

 

 

(11) Tee ta-lle teene.

do-imp.2sg s/he-all favour

’Do him/her a favour.’

 

(12) Sa teh-ku ta-lle teene.

you do-jus s/he-all favour

’(X said that) you should do him/her a favour.

(Examples: Skribnik – Kehayov 2018: 534–535)

 

Az észtben tehát két alrendszer található az evidenciális jelölésére: egy a kijelentő mondatokban, egy pedig a felszólító mondatokban. Mindkét alrendszer bináris, amelyben a jelölt elem a reportatív (Skribnik – Kehayov 2018). Mind a hagyományos, mind pedig a populáris narratívákban a leggyakoribb forma a múlt idejű particípium (-nud). (Skribnik – Kehayov 2018: 534)

Az észt evidencialitás erősen kapcsolódik az episztemikus modalitáshoz, a reportatív alakok egyúttal kételkedést, a felelősségvállalás hiányát vagy kisebb mértékét is jelzik, főleg első személyű alany esetén (Skribnik – Kehayov 2018, Tamm et. al. 2018). A fentebb is említett -vat non-finit alak például gyakran áll olyan kijelentésekben, amelyek igazságtartalmának a beszélő szerint kicsi a valószínűsége, használatát tehát nemcsak az információforrás határozza meg (indirekt), hanem az elkötelezettség alacsony foka is. (Az értesülés révén szerzett információ valószínűsége alacsony.) Az episztemikus modalitás azonban nem mindig része az evidenciális jelölőnek az észtben, a mirativitás és az inferencia pedig egyáltalán nem az. Az észt evidenciális egyetlen grammatikalizálódott funkciója tehát kizárólag a reportatív. A beszélő saját véleményét (tehát azt, hogy mennyire tartja valószínűnek a kijelentést) jelezheti például a különböző jelölők kombinációjával (Kehayov 2002, Tamm et. al. 2018). A sztenderd észtben, de különösen a beszélt köznyelvben előfordul, hogy egy mondat két evidenciális jelölőt is tartalmaz, például a pidama ’kell’ igét és a -vat non-finit alakot (Kehayov 2002: 136) (11).

 

(13) Ta ole-vat Tallinna-s.

s/he be-evid Tallinn-ine

’S/he is reportedly in Tallinn.’

 

(14) Ta pida-vat Tallinna-s ole-ma.

s/he must-evid Tallin-ine be-inf

’S/he is reportedly in Tallinn.

 

A (13) és (14) példa között az a különbség, hogy míg az előbbiben csak a reportatív evidencia a jelölt, addig a (14)-ben a reportatív evidencia mellett a beszélő attitűdje is jelölve van (Kehayov 2002: 136).

Általános feltételezés szerint az észt reportatív evidenciális a mátrix mondat elhagyása, és a mátrix mondat non-finit alárendelt mondatának főmondatként való értelmezése révén keletkezett („arose via omission of the matrix clause and desubordination of its non-finite complement clause”) (Skribnik – Kehayov 2018: 535). Mivel az észt (és a lív) szerkezetek, amelyek a reportatív evidenciát jelölik, igen hasonlóak a balti nyelvek evidenciális rendszeréhez, gyakran tulajdonítják areális hatásnak a grammatikalizálódott evidenciális rendszerek megjelenését a déli balti finn nyelvekben (Skribnik – Kehayov 2018: 536).

• 2. Lív

 

A lív evidenciális rendszer szemantikailag az észthez hasonló: a reportatív evidenciális áll szemben a neutrális alakokkal. Jelen időben a reportatív evidenciát egy nomen agentis képző -(j)I jelöli (16). A nomen agentisnak evidenciális jelölővé való grammatikalizálódása a délnyugati észt nyelvjárásokra jellemző areális vonás, amely lehet egy areális hatás a lettből. Múlt időben az evidenciális jelölője a múlt idejű particípium kopula nélkül (17). (Skribnik – Kehayov 2018: 534)

 

(16) ku ta sõ-ji tijā

if he get-evid empty:gen

  makkõks kilmõ vietā

stomach:inst cold:partit water:partit

  jũodõ, ta ē-ji īd

drink:inf he go-evid only

  reitkõks ūlõks.

time:inst mad:inst

’(…) reportedly, if he gets to drink water on an empty stomach, he goes mad at once.’

(Kehayov – Metslang – Pajusalu 2012: 42)

 

(17) Un nei nemat salōla-tõt

and so they marry-evid

un jellõ-nd.

and live-evid

’And so they are reported to have been married and lived.’

(Kehayov – Metslang – Pajusalu 2012: 45)

 

Amint a (17) példa mutatja, múlt időben van aktív – passzív megkülönböztetés az evidenciális alakokban (-(õ)n/-(õ)nd vs. -dõd/-tõd), jelen időben ez azonban nem lehetséges.

A reportatív evidencia kevésbé gyakori jelölője az ún. „double-perfect”, amely a segédige -(j)i toldalékos alakjából, a segédige múlt idejű particípiumi alakjából és a lexikális ige múlt idejű particípiumi alakjából áll (18).

 

(18) kis tǟnda voļļ-i vȯnd  

who he:partit be-evid be:ptcp.pst

jarā   buŗŗõ-n

prf.ptcl bewitch-ptcp.pst

’who was reported to have put a spell on him’

(Kehayov – Metslang – Pajusalu 2012: 45)

 

Ez a szerkezet marginálisan megtalálható az észtben is, és egyfajta „konceptuális távolságot” és az elkötelezettség alacsony fokát jelzi, vagyis azt, hogy a beszélő nem akar elköteleződni a kijelentés valóságtartalmát illetően (Kehayov – Metslang – Pajusalu 2012: 45).

A reportatív evidenciális megjelenik jövő időre vonatkozóan is, például a līmõ ’lesz’ kopulával (19), valamint egy rezultatív szerkezetben, amelynek szintén jövő idejű vonatkozása van, és a sōmõ ’kap, szerez’ igét tartalmazza (20) (Kehayov – Metslang – Pajusalu 2012: 45).

 

(19) ku sinā lī-ji sie   kēņig

that you will.be-evid this.gen king:gen

tidārõn pa miekõks

daughter:dat as husband:inst

’(It is written here [that this king saw in his dreams]) that you are reported to get married to this princess.’

 

(20) Ta ītõ kabālõ   minnõn

he one:ill piece:ill I:dat

  naktis ku ma sō-ji

  show:pst.3sg that I get-evid

  ils pūg-dõd

up hang-pass.ptcp.pst

’He continuously showed me that I was reported to be hanged.’

 

Míg a ‘kap, szerez’ jelentésű ige evidenciális alakját tartalmazó jövő idejű szerkezetek az észtben is megtalálhatók, addig a másik szerkezet hiányzik az észtből, megtalálható viszont a lettben.

A reportatív evidenciális megjelenik továbbá egy debitív szerkezetben, amely a -(j)i jelölővel ellátott létigét és a lexikális ige cselekvésnevét tartalmazza partitívuszban (21). A szerkezetnek van jelen idejű és jövő idejű formája is (utóbbi a létige jövő idejű alakját tartalmazza a -(j)-i jelölővel ellátva), és valószínűleg lett hatást tükröz (Kehayov – Metslang – Pajusalu 2012: 46).

 

(21) tämmõn voļļ–i sie   lōda

he:dat be-evid this.gen desk:gen

  pǟl   kēratõ-mis-t

on write-act.nom-partit

’he was reported to have to write on this desk’

Az észthez hasonlóan a lívben is megvan a jusszív paradigma az indirekt felszólítás kifejezésére (reported imperative), amely a las ~ laz felszólító partikulából és az ige imperatívuszából (-k(o)/-g(o)) áll (22) (Kehayov – Metslang – Pajusalu 2012: 48-49).

 

(22) Ǟma kītiz, la ma võtā-k

mother tell:pst.3sg imp.ptcl I take-imp.sg

pūnda zēpõ, lä-k piezzõm.

pound soap:partit go-imp.sg wash:inf

’Mother told me to take a pound of soap and to go and wash myself.’

 

A las partikula megtalálható az észtben is hasonló funkcióban, és a partikulák mindkét nyelvben valószínűleg hasonló eredetűek: a finnségi igető modális és direktív partikulává fejlődött (Metslang 2000). (Hasonló partikula hasonló funkcióval a lettben is van.) Az észtben azonban a las partikula nem használható együtt a jusszív -ku/-gu jelölővel, ott a partikula vagy az ige ragozott indikatívuszi alakjával, vagy pedig a -da infinitívusszal áll. (Kehayov – Metslang – Pajusalu 2012: 49). Megjegyzendő még, hogy a jusszív paradigma használata a lívben sokkal általánosabb, mint az észtben.

A lív evidenciális-rendszer tehát az észt evidenciális-rendszerhez nagyon hasonló mind fejlődését, mind pedig szemantikáját és szintaxisát tekintve. A két rendszer között találunk azonban különbségeket is: a lívben gyakoribb az evidenciális használata, a reportatív evidenciális rendszeresen jelölt a grammatikalizálódott jelölővel. Ezzel szemben az észtben inkább evidenciális stratégiák vagy lexikális jelölők használata a jellemző, vagy éppen az, hogy az evidencialitást nem jelölik. (Kehayov – Metslang – Pajusalu 2012: 47) További különbség a két nyelv között, hogy a lívben a reportatív evidenciális megjelenik indirekt és direkt (23) kérdésekben is, míg az észtben direkt kérdésekben nagyon ritka. A (23) lív példában a reportatív használata arra a feltételezésre utal, hogy a válaszban várt információ egy harmadik féltől származik. (Kehayov – Metslang – Pajusalu 2012: 48)

 

(23) Mis nänt ţum tüönikad säl patē-ji?

what those ten worker:pl there do-evid

’What are those ten workers said to do there?’

 

Funkcióját tekintve a lív evidenciális tehát semlegesebb, mint az észt. Ezért az episztemikus modalitással nem kapcsolódik össze, ezt az ún. „double perfecttel” vagy lexikai eszközökkel fejezik ki (Kehayov – Metslang – Pajusalu 2012: 48).

 

• 3. Finn

 

A finnben nincs grammatikalizálódott evidenciális, csak evidenciális stratégiák, illetve lexikális jelölők használatosak az evidencialitás, illetve az episztemikus modalitás kifejezésére (Skribnik – Kehayov 2018: 531). Evidenciális stratégia például a pitä- ’kell’ jelentésű ige feltételes módú használata (24):

 

(24) Täällä pitä-isi olla tiskikone.

here must-cond.3sg be:inf dishwasher

’One would need a dishwasher here.’

’Reportedly, there is a dishwasher here.’

(Skribnik – Kehayov 2018: 531)

 

Emellett a finnben a legtipikusabb mód az evidencialitás kifejezésére a különböző lexikális elemek, evidenciális(-episztemikus) partikulák használata, melyek kutatása nagyobb hangsúlyt kapott az utóbbi időben (vö. Kaiser 2022, 2024, Kittilä 2024). A leggyakoribb (és leginkább vizsgált) partikulák a näköjään ’apparently’ (< näke- ’see’), amely direkt érzékelést, illetve inferenciát fejez ki (25), a kuulemma ’reportedly’ (< kuul- ’hear’), amely értesülésen alapuló információt jelöl (hearsay) (26), valamint a varmaan ’surely, probably’, amely feltételezést fejez ki (27). (Kittilä 2024: 120)

 

(25) Kalle kuulemma tulee huomenna.

Kalle hearsay come.prs.3sg tomorrow

’(They say) Kalle will come tomorrow.’

 

(26) Kalle varmaan tulee huomenna.

Kalle assum come.prs.3sg tomorrow

’Kalle will come tomorrow (I assume).’

 

(27) Kalle on näköjään kotona.

Kalle be.prs.3sg infer home

’Kalle is home (which I can infer from some unspecified evidence).’

 

Kittilä (2024) a varmaan feltételező (assumptive) és a näköjään következtető (inferential) partikulákat[1] vizsgálta kérdőíves vizsgálat segítségével.

Megállapította, hogy a vizuális és/vagy egyéb érzékelt evidencia hiánya egyértelműen a feltételező partikula használatának kedvez. A vizuális és/vagy egyéb érzékelt evidencia puszta jelenléte azonban nem váltja ki automatikusan az inferenciális partikula használatát, vagy nem minden esetben teszi azt általánosabbá. A két partikula nagyjából azonos gyakorisággal jelent meg, amikor a beszélőnek volt valamilyen vizuális evidenciája az állítására, de a varmaan feltételező partikula még ilyenkor is egy kicsit gyakoribb maradt. A partikulák közti választást befolyásolja még az ún. „evidence strength” is, azaz hogy a beszélő által megfogalmazott állítás (amely tartalmazza valamelyik partikulát) vajon az egyetlen lehetséges logikus magyarázat-e a bemutatott evidenciára (strong evidence), vagy pedig csak egy a lehetséges magyarázatok közül (weak evidence). A legtisztábban a weak evidence strength befolyásolja a két partikula közötti választást: ebben az esetben a varmaan feltételező partikulát majdnem háromszor gyakrabban választották az adatközlők, mint a következtető partikulát.

Kaiser (2022, 2024) vizsgálatai a kuulemma reportatív evidenciális („hearsay”) partikulára és a muka ’állítólag, úgymond’ dubitatív (kételkedést kifejező) jelölőre irányultak. A kuulemma mástól hallott információt jelez, és azt, hogy a beszélő nincs elkötelezve a megnyilatkozás valóságtartalmát illetően, míg a muka azt jelzi, hogy a beszélő kételkedik a megnyilatkozás valóságtartalmában (28) (habár a muká-nak is lehet reportatív árnyalata) (Kaiser 2022: 68). A két jelölő kombinálódhat is egymással (l. (29)).

 

(28) Pekka   ei muka ehdi urheilla.

Pekka neg.prs.3sg muka have.time do.sports.inf

‘Pekka doesn’t muka have time to exercise.’

/ ‘It’s claimed that Pekka doesn’t have time to exercise, but I doubt this.’

 

(29) Pekka   ei kuulemma muka ehdi urheilla.

  Pekka neg.prs.3sg kuulemma muka have.time do.sports.inf

‘Pekka doesn’t kuulemma muka have time to exercise.’

/ ‘Pekka doesn’t have time to exercise, I heard, but I doubt this.’

 

A kuulemma tehát értesülés révén szerzett információt jelöl, melynek forrása lehet specifikált, de nem szükségszerűen az. A kuulemma a beszélő elköteleződését/hiedelmeit tekintve neutrális: a beszélő gondolhatja, hogy az értesülésből szerzett információ igaz, vagy kételkedhet benne, vagy nem derül ki, hogy mit gondol (Kaiser 2022: 81). Ezzel szemben a muka partikulának két fő funkciója van: egyrészt a kételkedés kifejezése, másrészt pedig a szándékos tettetés kifejezése (30). A muka használata esetén tehát a beszélő kételkedik az értesülésből szerzett információ igaz voltában, azaz nem hiszi el azt (Kaiser 2022: 87-88).

 

(30) (Context: visiting an apartment they want to rent and want to impress the owner.)

se siveli tapetteja ja ihaili muka maisemaa, jossa ei muuta näkynyt kuin vastapäisen talon kauhtunut seinä ja seinässä oleva purukumimainos…

‘she stroked the wallpaper and admired muka the view, where all that was visible was the worn wall of the opposing house and the chewing gum advertisement poster on the wall’

(Kaiser 2022: 87)

 

A muka kifejezhet kételkedést egy másvalaki által egy előzetes beszélgetésben (vagy írásban) kifejezett megnyilatkozással kapcsolatban (és ez a funkciója ugyanígy megvan a kuulemma-nak is), illetve egy olyan megnyilatkozással kapcsolatban, ahol nincs azonosítva egy specifikált „eredeti megnyilatkozó”, de a beszélő kikövetkeztetheti (pl. mások viselkedése alapján), hogy mások elhiszik ezt a megnyilatkozást (Kaiser 2022: 111).

 

Hivatkozások:

 

Kaiser, Elsi 2022: Evidentiality in Finnish: On the communicative functions of the reportative

evidential kuulemma and the dubitative marker muka. Journal of Uralic Linguistics 1: 67–120.

Kaiser, Elsi 2024: Evidentials and dubitatives in Finnish: perspective shift in questions and

embedded contexts. Folia Linguistica. https://doi.org/10.1515/flin-2024-2002

Kehayov, Petar 2002: Typology of Grammaticalized Evidentiality in Bulgarian and Estonian.

Linguistica Uralica 2002(2): 126–144. DOI:10.3176/lu.2002.2.06

Kehayov, Petar & Metslang, Helle & Pajusalu, Karl 2012: Evidentiality in ­Livonian.

Linguistica Uralica 48(1): 41–54. DOI:10.3176/lu.2012.1.04

Kittilä, Seppo 2024: Inference versus assumption in light of the Finnish evidential-modal

adverbs näköjään and varmaan. Folia Linguistica 58(1): 119–155 https://doi.org/10.1515/flin-2023-2043

Skribnik, Elena & Kehayov, Petar 2018: Evidentials in Uralic Languages. In: Aikhenvald,

Alexandra Y. (ed.), The Oxford Handbook of Evidentiality. Oxford University Press, Oxford. 525–555.

Tamm, Anne & Argus, Reili & Suurmäe, Kadri 2018: Uralic perspectives on experimental

evidence for evidentials. In: Foolen, Ad & de Hoop, Helen & Mulder, Gijs (eds.), Evidence for Evidentiality. John Benjamins, Amsterdam. 145–172.