Dr. Czeglédi András
habilitált egyetemi docens
Elérhetőség
- Filozófia Tsz., 202-es szoba
- Fogadóóra: e-mailes egyeztetés alapján
- oblomov.andras@gmail.com
Bemutatkozás
A budapesti Arany János Gimnáziumban érettségiztem 1989-ben. Némi kalandozás — Wiener Universität, illetve az akkor éppen Budapestről elnevezett Közgazdaságtudományi Egyetem — után az ELTE BTK filozófia-esztétika szakán diplomáztam, majd ugyanitt voltam doktori ösztöndíjas is. Doktori disszertációmat („Incipit Niëtzky. Széljegyzetek a kései Nietzsche nihilizmus- és esztétikumképéhez”) summa cum laude védtem meg 2008-ban. 2019-ben Debrecenben habilitáltam (értekezésem címe: "Ukrónia és vidéke"). Tanári működésemet folyamatosan igyekszem összehangolni fordítói, szerkesztői és folyóirat-szerkesztői tevékenységemmel. Tagja vagyok a Német-Magyar Filozófiai Társaságnak, külsős szerkesztőként szakmai kapcsolat fűz a bécsi központú Eurozine-hoz (www.eurozine.com). Tanítottam az Eötvös Collegiumban (2000-2006), az ELTE Esztétika Tanszékén (2002-2008); 2005-től az SZTE BTK Filozófia Tanszékén vagyok státuszban, 2009-től adjunktusként. 2004-ben a Balassa Péter-életműsorozat és –honlap egyik útjára indítója voltam. 2003 óta veszek részt a 2000 című folyóirat szerkesztésében — 2008-ban a lap felelős szerkesztőjeként, 2013-tól pedig felelős kiadójaként. Tanszéki folyóiratunk, a Különbség szerkesztőbizottsági tagja vagyok. Kurzusaim többnyire az esztétikatörténethez, tematikus esztétikákhoz, művészetfilozófiához kötődnek; de módszertani, eszmetörténeti és politikafilozófiai szemináriumokat is tartok.
Kutatási profil
Érdeklődésem egyetemi éveim kezdete óta jelentős részben a nietzschei életműre irányul, e bölcselet genealógiájára, hatástörténetére, a benne jelentkező és általa kiváltott ún. hatásiszonyra stb. Ugyanakkor – részint éppen eme érdeklődés hatására, kiegészítéseképp és ellensúlyozására – a modern esztétika, filozófiatörténet, politikai és történelemfilozófia számos egyéb pontján folytattam kutatásokat. Az utóbbi időben kitüntetetten foglalkozom az ukrónia problémájával. Az utópia e fogalmi párdarabja kapcsán mindenekelőtt az tesz kíváncsivá, hogy mennyiben lehetséges az elszakadás a szigorúan determinisztikus kényszerpálya elképzelésektől, s így mennyiben lehetséges a jelen visszahódítása?
Publikációs jegyzék