Osztatlan képzés
Erdélyről másként: progresszív narratívák a kora újkori Erdély kutatásában – szeminárium, osztatlan tanárképzés
Dr. Cziráki Zsuzsanna
A szeminárium során az utóbbi évek megújuló módszertana alapján dolgozunk fel a kora újkori Erdély történetéhez kapcsolódó témákat. A félév folyamán erdélyi relevanciájú várostörténeti, művelődéstörténeti, emlékezetpolitikai, diplomáciatörténeti, életmódtörténeti, udvartörténeti stb. megközelítésekkel foglalkozunk, de a feldolgozott anyag köre a történettudomány újabb eredményeihez igazodva folyamatosan bővül.
Erdély a 17. században – szeminárium, osztatlan tanárképzés
Dr. Cziráki Zsuzsanna
Az alapozó kurzus a 17. századi Erdély történetében segíti a tájékozódást, elsősorban a politikatörténet alapos elsajátításán keresztül.
A középkori magyar történelem alapjai – előadás, osztatlan tanárképzés
Prof. Dr. Tóth Sándor László, Dr. Kordé Zoltán
A kurzus átfogó alapismereteket ad a középkori magyarság történetéről a magyar őstörténettől az 1526. évi mohácsi csatáig. Tárgyalja a magyarság etnogenezise problémáit, a magyar törzsszövetség kialakulását, politikai szervezetét, Kárpát-medencei honfoglalását, kalandozásait és államalapítását. Részletesen foglalkozik a középkori Magyar Királyság gazdasági, társadalmi és politikai viszonyaival, etnikumaival, külpolitikai kapcsolataival az Árpád-házi és vegyes házi uralkodók korában.
Török hadjáratok a 16–17. századi Magyarországon – szeminárium, osztatlan tanárképzés
Prof. Dr. Tóth Sándor László
A kurzus tárgyalja az oszmán hadszervezetet és a különböző reguláris portai (janicsárok, portai szpáhik stb.), és tartományi (szpáhik) és irreguláris csapatokat. Bemutatja a magyar történetírásban kialakult elméleteket (hatósugár, szulejmáni ajánlat, szakaszos hódítás). Részletesen elemzi a fontosabb török hadjáratokat Mohácstól kezdve a szulejmáni korban, Buda török megszállását, az ún. klasszikus várháborúkat, (1543, 1551-52, 1566), a hosszú vagy 15 éves háborút (1593-1606), benne a mezőkeresztesi csatával, az 1663–1664-es háborút és az ún, visszaszerző háborút, a török kiűzését (1683–1699).
A Rákóczi-szabadságharc és emigráció – előadás, MA-képzés és osztatlan tanárképzés
Prof. Dr. Tóth Sándor László
A kurzus átfogó jelleggel tárgyalja a Rákóczi-szabadságharc kérdéskörét. Bemutatja a nemzetközi hátteret (spanyol örökösödési háború, északi háború), a szabadságharc közvetlen előzményeit jelentő mozgalmakat (hegyaljai felkelés, Rákóczi-összeesküvés). Elemzi a szabadságharc kirobbanásának okait, céljait korabeli forrásokra építve (brezáni pátens, Recrudescunt). Részletesen bemutatja a Rákóczi-szabadságharc katonai eseményeit, vázolja a szemben álló kuruc és császári seregek fő jellemzőit. Felvázolja a szatmári békéhez vezető utat és elemzi a béke (pacificatio) pontjait, rámutat jelentőségére. Vizsgálja a Rákóczi-szabadságharc külpolitikai kapcsolatait és diplomáciáját a különböző országokkal, uralkodókkal. Kitér Rákóczi Ferenc külpolitikájára, valláspolitikájára is, illetőleg elemzi a felkelés politikai szervezetét (konföderáció, országgyűléseit (szécsényi, ónodi, sárospataki). A kurzus a Rákóczi-emigráció (lengyel, francia, török) bemutatásával zárul.
A Rákóczi-szabadságharc fő kérdései – szeminárium, osztatlan tanárképzés
Prof. Dr. Tóth Sándor László
A kurzus a források és a szakirodalom segítségével vizsgálja a felkelés fontosabb kérdéseit. Tárgyalja a felkelés előzményeit (hegyaljai felkelés. Rákóczi-összeesküvés), a szabadságharc kitörésének okait és körülményeit, valamint céljait források (brezáni pátens, naményi pátens, Recrudescunt kiáltvány). Részletesen tárgyalja a kurzus a Rákóczi-szabadságharc egyes szakaszainak (1703–1705, 1705–1707, 1708–1711) hadtörténeti eseményeit, egy-egy csatát állítva fókuszba. Felvázolja a kuruc hadszervezetet, hadsereget és vezetőit. Részletesen foglalkozik a szatmári béke megkötésének körülményeivel, tartalmával. Elemzi a kuruc politikai szervezetet, az egyes kuruc (ország)gyűlések eseményeit és határozatait.
A Magyar Királyság a 17. században – szeminárium, osztatlan tanárképzés
Szabados János
A kurzus folyamán a 17. századi Magyar Királyság (1606–1711) történetének főbb pontjain megyünk végig kronologiusan, mint a fontosabb országgyűlések, az erdélyi fejedelmek Magyar Királyság elleni hadjáratai, a végvidék problematikája, a Thököly-felkelés és a Rákóczi-szabadságharc.
Fejezetek a 17. századi rendi felkelések történetéből – szeminárium, osztatlan tanárképzés
Juhász Krisztina
A kurzus során a hallgatók megismerik a Habsburg Monarchia és az Oszmán Birodalom 16–17. századi fordulójának helyzetét, fő vonásait és jellemzőit. Források elemzésének bevonásával részletesen tárgyaljuk a Bocskai Istvánhoz, I. Rákóczi Györgyhöz és Wesselényi Miklóshoz kapcsolódó felkelések, valamint a második hajdú felkelés történetét és a szóban forgó mozgalmak vezetőinek pályafutását. Mindezek által a hallgatók betekintést kapnak a Királyi Magyarország és az Erdélyi Fejedelemség 17. századi történetébe is.
Oszmán Birodalom II. (17–18. sz.) – előadás, BA-képzés, osztatlan tanárképzés
Dr. Tóth Hajnalka
Az Oszmán Birodalom története I. című kurzus folytatása, de attól függetlenül is elvégezhető. Az előadás elsősorban az oszmánok 17–18. századi történelmére koncentrál, de külön óra foglalkozik az iszlám világgal, az iszlámmal mint a birodalom államvallásával, és az oszmán identitás kérdésével is. A kurzus alapvető célkitűzése, hogy mind a 17–18. századi magyar, mind pedig az egyetemes történelemben elmélyülni kívánó hallgatókkal megismertesse a korszakban meghatározó szerepet betöltő állam történetét és jellegzetességeit.
Kora újkori magyar történelem források tükrében – szeminárium, osztatlan tanárképzés
Dr. Tóth Hajnalka
A kurzus során a hallgatók magyar nyelvű elbeszélő történeti források olvasása, értelmezése és elemzése révén mélyíthetik el a 16–17. századi magyar történelemről eddig elsajátított ismereteiket. A kurzus elején a hallgatóknak megfelelt minősítéssel (50%) teljesíteniük kell egy zárthelyi dolgozatot az 1526 és 1711 közötti magyar történelemből az előző félévi kora újkori magyar történeti előadás rövidített anyagából. A kurzus alapvető célkitűzése, hogy a hallgatókat megismertesse a korszakra vonatkozó alapvető elbeszélő forrásainkkal, amelyeket egyrészt referátum formájában dolgoznak fel, másrészt szükséges hétről hétre a kiadott forrásrészletek elolvasása, és azoknak órai értelmezésében való aktív részvétel. A kurzus tematikájához kapcsolódóan elolvasunk, átírunk és elemzünk egy magyar nyelvű, 16. vagy 17. századi levéltári forrást is, a hallgatók megismerik a korabeli írásmódot, nyelvezetet, rövidítéseket, feloldásokat stb.
Főúri családok a 16–17. századi Magyarországon – szeminárium, osztatlan tanárképzés
Dr. Tóth Hajnalka
A kurzuson a hallgatók a legjelentősebb 16–17. századi magyar főnemesi családok (Esterházy, Rákóczi, Zrínyi, Nádasdy, Batthyány) történetének vizsgálata és feldolgozása révén mélyítik el a korszakról szerzett eddigi ismereteiket. A kurzus elején a hallgatóknak megfelelt minősítéssel (50%) teljesíteniük kell egy zárthelyi dolgozatot az 1526 és 1711 közötti magyar történelemből az előző félévi kora újkori magyar történeti előadás szelektált anyagából. A családtörténetek feldolgozása csoportmunkában történik, a munka eredményeit szemináriumi dolgozat és egy kapcsolódó, de eltérő témájú prezentáció formájában mutatják be. A bevezető, előkészítő órákon elolvasunk, átírunk és elemzünk egy magyar nyelvű, 16. vagy 17. századi levéltári forrást is, a hallgatók megismerik a korabeli írásmódot, nyelvezetet, rövidítéseket, feloldásokat stb.
Kora újkori magyar társadalomtörténet – szeminárium, osztatlan tanárképzés
Dr. Tóth Hajnalka
A kurzus tematikája a 16–17. századi magyar társadalomtörténet olyan aspektusaival foglalkozik, amelyek a szűkös keretek miatt csak érintőlegesen kerülhettek be a képzés korábbi szakaszának tananyagába, mint például a 16–17. századi emberek életét meghatározó események, ünnepek; gyermeknevelés, iskoláztatás; tanulmányutak; szórakozás lehetőségei; nemesi könyvtárak, könyvkultúra; étkezési szokások; lakóvárak, kastélyok; kertépítészet; végvári élet; városok, városi élet; az oszmán kor hagyatéka stb. A választott témák feldolgozása csoportmunkában történik, a munka eredményeit szemináriumi dolgozat és egy kapcsolódó, de eltérő témájú prezentáció formájában mutatják be. A bevezető órákon egyrészt a ki nem választott témákban olvasunk és értelmezünk tanulmányokat, másrészt a választott témákhoz bibliográfiát készítünk.