Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék története

A tanszékünk életében ma is jelentősége van annak a ténynek, hogy intézményünk elődje a kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem volt. Az Egyetem Szegedre költözése után a korábbi szervezeti keretek fenntartására törekedett. A kolozsvári történész képzés két eleme számít a jelen tanszékünk elődjének, a Magyar Történeti és a Magyar Művelődéstörténeti tanszék, amely kettő 1938 szeptemberétől az akkor már Magyar Történeti Intézet részévé vált. A II. világháború előtt is igen jelentős történészek dolgoztak a tanszékünk keretei között, felsorolásukkal emléket kívánunk állítani nekik.

A Magyar Művelődéstörténeti Tanszék professzorai

Vajda Gyula (1896–1909) 1889-től már címzetes rendkívüli, 1892-től nyilvános rendkívüli tanár, 1896-tól nyilvános rendes tanár

Erdélyi László (1912–1919) 1911-től már nyilvános rendkívüli tanár, 1919/20-as tanévben házi tanítóskodik, az 1920/21-es tanévben a Kolozsvári Felekezetközi Egyetemen és a Marianum Leánygimnáziumban tanít, így a tanszék működése csak 1921-ben folytatódik tovább

Erdélyi László (1921. szeptember 22. – 1938. július 1.)

Szabó Károly	Szádeczky-Kardoss Lajos	Fógel József
Erdélyi László	Hermann István Egyed	Koszta László

A Szegedi Tudományegyetem Magyar Történelmi Intézetéhez tartozó tanszékünk elődjének elnevezése az 1950-es években Régi Magyar Történelmi Tanszék volt, majd 1964-re kialakult a hosszú ideig érvényes neve: Középkori Magyar Történeti Tanszék. A tanszék által oktatásban és kutatásban lefedett korszak a magyar középkor története volt, amit a kor marxista felfogásának megfelelően feudalizmusnak neveztek, és ami alatt az államalapítástól egészen 1790-ig, II. József haláláig tartó időszakot értették. A tanszék vezetője a középkorász Karácsonyi Béla volt, a középkoros oktatók között szerepelt S. Kiss Erzsébet, 1963-tól pedig Kristó Gyula. A 16–17. századi magyar történetet Papp Károly oktatta. A tanszék az 1960-as években több önálló Acta Historica kötetet is megjelentetett. Időközben pedig a Szegedi Tudományegyetem 1963-ban felvette a József Attila Tudományegyetem nevet.

A Középkori Magyar Történeti Tanszék élére 1967-ben egy kora újkorral foglalkozó kutató, Szántó Imre került, aki – később egyetemi tanárként – egészen 1983-ig vezette a tanszéket. Szántó Imre a török kor és a helytörténet kiváló kutatójaként több könyvet és számos tanulmányt publikált, és Acta Historica kötetek sorát szerkesztette. Irányítása alatt a tanszék személyi állománya egy fővel, Rákos Istvánnal gyarapodott, akinek pályája középkoros kutatóként indult, később azonban 18. századi történetre váltott, és a kora újkori történelem oktatásában vett részt. Így három középkoros (Karácsonyi Béla, S. Kiss Erzsébet és Kristó Gyula) és két kora újkori magyar történelmet oktató és kutató tanár (Szántó Imre és Rákos István) dolgozott a tanszéken, valamint 1979–1981 között ösztöndíjas gyakornokként Tóth Sándor László. Időközben a tanszéken egy történeti segédtudományt (is) oktató tanszéki csoport jött létre a kandidátusi, majd akadémiai doktori fokozatot szerző Kristó Gyula vezetésével. Olajos Terézia 1975-ben, Petrovics István pedig 1977-ben került a tanszéki csoporthoz munkatársként. A tanszéki csoport később önálló tanszékké alakult Történeti Segédtudományok Tanszék néven Makk Ferenc vezetésével.

1983-ban a kiváló medievista, Kristó Gyula vette át a Középkori Magyar Történeti Tanszék vezetését. Markáns tanszékvezetői tevékenysége alatt nagymértékben átalakult a tanszék profilja, személyi állománya és összetétele. A tanszék fő profiljává a koraközépkori kutatás vált. 1985-ben Szántó Imre professzor és S. Kiss Erzsébet nyugállományba vonultak, Karácsonyi Béla pedig az Egyetemi Könyvtár igazgatója lett. Kristó Gyula fiatal oktatókat vett fel maga mellé, Kordé Zoltánt 1982-ben, Koszta Lászlót 1985-ben, illetve átvette a Történeti Segédtudományok Tanszékről 1984-ben Petrovics Istvánt, 1987-ben pedig Tóth Sándor Lászlót. Az 1980-as évek második felében érkezett a tanszékre a kora újkorász Lele József. Ekkor a tanszék hét tagjából négy a magyar középkor oktatója és kutatója (Kristó Gyula, Petrovics István, Kordé Zoltán, Koszta László), három pedig (Rákos István, Tóth Sándor László, Lele József) a kora újkori magyar történelem oktatója és kutatója volt.

A tanszék Kristó Gyula tanszékvezetése idején fénykorát élte, számos nagy szakmai kihívásnak tett eleget: forráskiadások kezdődtek (Anjou-kori oklevéltár, Thuróczy János krónikájának kritikai kiadása). Tanszékeken átnyúló kutatói gárdával megalakult a Szegedi Középkorász Műhely, amelynek a kiadásában elindult a Magyar Középkortörténeti Könyvtár sorozat. Olyan alapvető kiadványok létrehozásában és megjelentetésében működtek közre a tanszék tagjai, mint a Thuróczy-krónika szövegéhez Mályusz Elemér által készített kommentárok kiegészítése, véglegesítése, a kommentárok latin nyelvre fordítása és kiadása, illetve a Korai Magyar Történeti Lexikon.

Az 1989-es politikai rendszerváltás a tanszék életében is átalakulásokat eredményezett. Az 1989–1990-es tanévtől a tanszék új, máig használatos nevet kapott, Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék lett, tagjai az őstörténettől 1711-ig tartó korszakot oktatták. Rákos István távozása után két főre olvadt a kora újkori magyar történelemmel foglalkozó oktatói „gárda”, a helyére került Dávid Tamás pedig középkorásznak számított. Időközben az egyetemen beindult a medievisztikai doktori képzés (PhD program), ami döntően tanszékünk oktatóira alapozódott.

1995-ben, 12 év után Kristó Gyula átadta a tanszékvezetői posztot a magyar őstörténetből kandidátusi fokozatot szerzett Tóth Sándor Lászlónak. A következő nyolc év ismét a változások jegyében telt. A távozó Lele József helyére 1997-ben az oszmanista Papp Sándor került, aki 1998-ban szerezte meg PhD fokozatát a Bécsi Egyetemen, Dávid Tamás helyére pedig 1998-ban a lovagrendek kutatója, Hunyadi Zsolt került. A személyi változások ellenére a tanszék fő profilja továbbra is a középkorkutatás maradt, Kristó Gyula már akadémikusként egy medievisztikai kutatócsoportot irányított, Tóth Sándor László pedig egyaránt folytatott őstörténeti és török kori (a 15 éves háború és a mezőkeresztesi csata történetéről alapvető monográfia) kutatásokat is.

A tanszék életében a következő jelentős változás 2003-ban történt, amikor Tóth Sándor László átadta a tanszékvezetői stallumot a kiváló egyháztörténésznek, az 1996-ban PhD fokozatot szerzett Koszta Lászlónak, akinek alkotószabadsága alatt 2006-2007-es tanévben Petrovics István megbízott tanszékvezetőként végezte a tanszék irányítását. Jóllehet a tanszéket pótolhatatlan veszteség érte Kristó Gyula akadémikus 2004-ben bekövetkezett halálával, Koszta Lászlónak sikerült egy új kutatási irány, a középkori magyar egyháztörténet jegyében műhelyt teremtenie, amiben építhetett tanítványai, Hunyadi Zsolt és a tanszékre 2004-ben érkező Homonnai Sarolta segítségére. Egy új kiadványsorozat is elindult, az alapvetően egyháztörténeti indíttatású Capitulum. A medievisztikai kutatások erősségét jelezte az is, hogy a tanszék oktatói közül öten kizárólag középkorral foglalkoztak: Koszta László, Hunyadi Zsolt és Homonnai Sarolta egyháztörténettel; Kordé Zoltán a székelység történetével, Petrovics István pedig középkori várostörténettel. A két újkorász közül szinte csak Papp Sándor folytatott kora újkori, oszmanisztikai kutatásokat, Tóth Sándor László inkább a magyar őstörténet kutatása felé fordult, miközben az oktatás terén zömmel kora újkori kurzusokat tartott. Homonnai Sarolta folyamatos külföldi kiküldetése idején helyettesítőként, illetve különböző kutatói ösztöndíjak révén hosszabb–rövidebb időre a tanszék munkáját segítette középkorászként Gálffy László, Révész Éva, Halmágyi Miklós, kora újkorászként pedig Tóth Hajnalka, Cziráki Zsuzsanna. Külső óraadóként tevékenykedett a tanszéken Puskely Mária egyháztörténész, illetve a kora újkorász Bagi Zoltán Péter és Kruppa Tamás.

Ezen időszak eredményei közé sorolható, hogy a tanszék tagjai sorban PhD fokozatot szereztek, illetve többen habilitáltak. Koszta László 2013-ban, Papp Sándor pedig 2015-ben szerzett akadémiai doktori fokozatot, majd pedig egyetemi tanári kinevezést. A tanszék oktatói a doktori iskolában a medievisztika mellett már a kora újkori (modernkori) program képzésében is részt vettek, Papp Sándor több tanítványa szerzett kora újkorból PhD fokozatot ebben az időszakban.

2015-ben Koszta László tragikus halálát követően Papp Sándor került a tanszék élére. A 2013 óta általa irányított OTKA kutatócsoport kora újkorász, már PhD fokozattal bíró munkatársai, Cziráki Zsuzsanna és Tóth Hajnalka is részt vettek a tanszék munkájában. Papp Sándor vezetése alatt jelentősen megerősödtek a kora újkori kutatások, ami a tanszék személyi állományában is kifejeződött. Cziráki Zsuzsanna és Tóth Hajnalka Homonnai Sarolta távozása után, 2016-ban adjunktusokként kerültek a tanszékre. Az ugyancsak a tanszék keretein belül, 2017 júliusa óta működő, Papp Sándor vezette akadémiai kutatócsoport már most is jelentős kutatási eredményeket ért el, fiatal tagjai – Bara Péter, Göncöl Csaba, Hadnagy Szabolcs, Juhász Krisztina, Marton Gellért Ernő és Szabados János – révén pedig tovább erősíti nemcsak a kora újkori, hanem a középkori történeti kutatásokat is.

A tanszék medievisztikai kutatásaiban jelentős előrelépést jelentett, hogy Tóth Sándor László 2017-ben magyar őstörténeti témájú munkájával akadémiai doktori fokozatot, majd egyetemi tanári kinevezést szerzett. Ugyan a kiváló várostörténész, Petrovics István címzetes egyetemi tanár 2018-ban történt nyugdíjba vonulásával a tanszéken a középkor kutatásának súlya némileg csökkent, a medievisztikai doktori képzésben Papp Sándornak (a modernkori programban lévő hallgatói mellett), Petrovics Istvánnak, Kordé Zoltánnak, Hunyadi Zsoltnak és Tóth Sándor Lászlónak (a modernkori programban lévő hallgatói mellett) vannak vezetett doktorandusz hallgatói, akik révén biztosított lehet a középkorász utánpótlás. A tanszék 2018-ban új sorozatot indított Fontes et libri címmel, amelyben forráskiadásokat és monográfiákat kíván megjelentetni. A tanszék munkatársai mind az oktatás, mind a kutatás területén széles nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkeznek.