Az evidencialitás vizsgálata az uráli nyelvekben az elmúlt évtizedekben népszerű kutatási területté vált. Egyfelől hatalmas tudásanyag halmozódott fel, másfelől viszont Aikhenvald 2004-es monográfiája óta is merülnek fel olyan újabb szempontok az evidencialitás kutatásában, amelyek vizsgálata eddig kimaradt az uráli nyelvek hasonló vizsgálataiból. Meg kell említeni, hogy az uralisztikában is születtek már áttekintő, összefoglaló munkák (pl. Skribnik - Kehayov 2018, Tamm et al. 2018), ugyanakkor ezek - minden érdemük ellenére - vázlatos áttekintések. Projektünk alapvető célja, hogy az egyes nyelveket érintő eredményeket összegezze, a grammatikai evidencialitással rendelkező nyelvekben az újabb szempontok alapján új eredményeket mutasson fel. A kutatás elméleti keretét meghatározzák az elérhető források. Elsősorban funkcionális, tipológiai szempontú leírásokat tartunk fontosnak, de elemzésünk komplex igényű, és az alábbi vizsgálati célokat tűzi ki: a tipológiai hátterű evidencialitás leírások az újabb paraméterek tükrében (Brugman - Macaulay 2015, Aikhenvald ed. 2018); az evidencialitás alakulásának történeti és kulturális szempontú magyarázata (részben Szeverényi 2020 nyomán); pragmatikai (narratív, elbeszélő műfajok, dialógusok, online források stb.) és szociolingvisztikai szempontok beépítése, valamint különböző szöveg- ill. diskurzustípusok különbségeinek elemzése evidencialitás szempontjából. Mindezeket átfogja a fent említett paraméterrendszer, amely keretében vizsgálhatóak az eddig elhanyagoltabb területek: a nézőpont, a személy szerepe, szövegtípusok, mondattípusok, opcionalitás, elköteleződés és az episztemikus modalitással való összefüggések.

A kutatás alapkérdése, hogy az evidencialtiással kapcsolatos újabb elméletekkel és kutatási eredményekkel milyen mértékben lehet összeegyeztetni az uráli nyelvek evidencialitásáról szóló tudásunkat, továbbá ezek az újabb ismeretek milyen új szempontokat adnak az uráli nyelvek evidencialitásának leírásához. További kérdés, hogy szem előtt tartva az uráli nyelvek evidencialitásának sokszínűségét - mivel szinte minden nyelvágban eltérő módon fejezik ki ezt a jelentést, - felvázolható-e egy olyan folyamat, amely az uráli alapnyelvtől kiindulva mutatja be az evidencialitás kategóriájának alakulását. Az alapnyelvre nem rekonstruálható evidenciálisrendszer, az egyes nyelvekben megfigyelhető vonások, nyelvek közötti hasonlóságok areális hatások és belső innovációk eredménye. Ennek a történeti folyamatnak a felvázolása (az evidenciális jelölők és azok funkciójának történeti hátterének leírása) projektünk fontos célja, mely az uráli nyelvek evidencialitásának szinkron elemzéséhez szervesen kapcsolódik. Projektünk tovább célkitűzése az evidencialitás tipológiai irodalmának bővítése az ott eddig csak hiányosan megjelenő uráli nyelvek adataival, megbízható leírásokkal, hiszen például a WALS evidencialitással foglalkozó 2 fejezete is csak 3 uráli nyelvet szerepeltet.

Az evidencialitással a beszélő azt jelzi, hogy milyen típusú forrásból jutott az adott információhoz, pl. mástól hallotta, a körülményekből kikövetkeztette, vagy éppen a beszélő maga érzékelte, de nem látta. A világ nyelvei ebben a tekintetben sokszínűséget mutatnak, de elsősorban azon nyelvekre koncentrálnak a kutatások, ahol ez a nyelvtanba beépülő kategória és használata többé vagy kevésbé kötelező. Az uráli nyelvek evidencialitása is változatos képet mutat, mind az információtípusok száma és minősége, mind azok kifejezőeszközei tekintetében. A kutatás jelentősége, hogy az evidencialitást mint szemantikailag komplex és a nyelvekben változatos módon manifesztálódó nyelvtani kategóriát megfelelő összehasonlító módszerrel történeti és tipológiai szempontból is sikerüljön végérvényesen beépíteni az uralisztikai alaptémák közé. Ezzel tovább erősítenénk azt a kutatási irányt, amely szerint a nyelvi változások és a nyelvtani szerkezetek változása mögött külső okok (is) megállapíthatók, továbbá megjelennek a vizsgálati keretben nyelvhasználattal kapcsolatos (szociolingvisztikai, pragmatikai) szempontok is. A projekt célja, hogy ezt a változatosságot egy egységes, tipológiai eredményekre épülő, de számos szempontrendszert magába foglaló keretben elemezze és ezáltal a nyelvtannak egy olyan része is összehasonlító rendszerbe legyen foglalva, amely a nyelvtan számos területével áll összefüggésben, de nyelven kívüli tényezők is alakítják.