Az első világháborút követő erdélyi impériumváltás után 1921-ben Szeged adott otthont az 1872-ben alapított kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József – Tudományegyetemnek. Az egyetem első szegedi éveitől kezdve, követve a Kolozsváron kialakult hagyományokat, teret biztosított a történettudományi kutatásokat és történettudományt oktató tanszékek számára, amelyek a Törtneti Intézetbe szerveződve illeszkedtek a Bölcsészettudományi Kar intézményrendszerébe.
Az elmúlt évszázad alatt a Történeti Intézet neve, az Intézetet alkotó tanszékek száma, a tanszékek neve, felépítése is változott. Jelenleg nyolc tanszék és két kutatócsoport alkotja a Történeti Intézetet: Történeti Segédtudományok Tanszék, Régészeti Tanszék, Ókortörténeti Tanszék, Középkori Egyetemes Történeti Tanszék, Középkori és Kora újkori Magyar Történeti Tanszék, Modernkori Magyar Történeti Tanszék, Újkori Egyetemes Történeti és Mediterrán Tanulmányok Tanszék, Jelenkortörténeti Tanszék, MTA−Hadtörténeti Intézet és Múzeum - Szegedi Tudományegyetem - Magyar Nemzeti Levéltár : Magyar Medievisztikai Kutatócsoport.
A Történeti Intézet szervezi a történelem szakos képzéseket, a bolognai rendszerű alap (Ba) és mester (Ma) képzés mellett az osztatlan szakpáros történelemtanár-képzésre jelentkezhetnek felvételizők.
A Történeti Intézet 1994-ben indította a doktori képzést, amelynek keretében Antikvitás, Medievisztika, Modernkor, Jelenkortörténet doktori alprogram várja a hallgatókat.
Az intézet szakmai kiadványai az 1957 óta folyamatosan megjelenő Acta Historica, és a 2001 óta idegen nyelven napvilágot látó Chronicacímű folyóiratok. A kutatás iránt érdeklődő hallgatók számára a diákkör és az intézet közös kiadványa, a Documenta Historica hasábjai kínálnak publikációs lehetőséget. Az 1986-ban induló Aetas szegedi történészhallgatók szerkesztésében jelent meg, akik közül számosan az egyetem, illetve a Történeti Intézet tanszékeinek munkatársai lettek, így a folyóirat a Történeti Intézet tanszékeihez sok szállal kötődve, attól mégis függetlenül jelenik meg.