A kötet itt tölthető le.
Büky László–Forgács Tamás: Bevezető 3
Bakró-Nagy Marianne: A magyar határozott névelő kialakulásának szintaktikai vonatkozásai 5
Csúcs Sándor: A birtokos személyragok és funkcióik az őspermiben 15
Forgács Tamás: Bővítmények grammatikalizálódásának és lexikalizálódásának kérdései az igevalencia szemszögéből 23
Gallasy Magdolna: Jelzős szerkezetek és a határozottság 45
Gulya János: Mondatszerkezettan 53
Haader Lea: Rendszerváltozás az összetett mondatokban 59
Hegedűs Attila: Az -ék képző (jel? rag?) és a tágabb külső helyviszony történeti-nyelvjárási összefüggése 67
Juhász Dezső: A történeti nyelvtan néhány kérdése a nyelvföldrajz szemszögéből 81
Katona Krisztina: A névutós szerkezet mint igei bővítmény a Bécsi Kódexben, különös tekintettel az ellen névutóra 91
Keresztes László: Az igenevek szerepe a mordvin determinatív igeragozásban 97
Mikola Tibor: A magyar műveltető szerkezet története, finnugor háttere 109
A. Molnár Ferenc: A mondatbeli átértékelődés egy esete az ómagyar korban (halottaiból) 121
Nyirkos István: A kontamináció szerepe a mondat fejlődésében 133
Papp Zsuzsanna: Vizsgálati szempontok és eredmények ómagyar kori emlékeink szöveggrammatikájában 143
B. Székely Gábor: Participiumok jelzőként – participiumok állítmányként a finnugor nyelvekben 153
H. Tóth Tibor: Az állítmány-jelző tengelypozícióból kiváló elemtípusok, különös tekintettel a -HATÓ képzőre 163
Wacha Balázs: Az Érdy-kódexről és a magyar nyelv szórendjéről 175
