Penke Olga egyetemi tanár, az SZTE BTK Francia Tanszék egykori vezetője emlékére rendezett kétnapos konferenciát az általa alapított SZTE BTK Magyar–Francia Felvilágosodás Kutatóközpont.
„A gondolat terjedésének nyílt és rejtett útjai” című emlékkonferencián a francia felvilágosodás magyarországi recepciójáról esett a legtöbb szó. A szervezők, Aradi Csenge, Gausz Ildikó, Kovács Katalin, Szász Géza és Székesi Dóra, valamint az előadók közül sokan személyesen is Penke Olga tanítványai voltak. A kutatócsoport 2014-ben alakult hivatalosan kutatóközponttá, jelenlegi elnöke Kovács Katalin, titkára pedig Aradi Csenge. A kutatóközpont a XVIII. századhoz kapcsolódó igen jelentős és szerteágazó magyarországi kutatói közösséget fog össze.
A konferencia megnyitóján Jérémy Floutier, Szeged tiszteletbeli francia konzulja magyar nyelven köszöntötte a résztvevőket. Beszédében megjegyezte, hogy ugyan személyesen már nem ismerhette Penke Olgát, de úgy fogalmazott: akiről mindenki kizárólag szeretettel és tisztelettel beszél, az bizonyosan kivételes ember lehetett.
Ezután Szász Géza tartott átfogó visszatekintést Penke Olga professzor életművéről és tudományos munkásságáról. A nyitó szekció egyik legfontosabb előadása Penke Botond, Szász Géza és Székesi Dóra közös prezentációja volt, amely "A Magyar Voltaire" címmel készülő kötet megszületésének történetét mutatta be. Bemutatójuk egyik központi gondolata volt, hogy Penke Olga halála előtt már közel végleges állapotban hagyta hátra ezt a nagyszabású monográfiát, amely Voltaire magyarországi recepcióját és fordításait dolgozza fel. Az előadók részletesen beszéltek arról, miként sikerült a kézirat anyagát részben papíralapú dokumentumokból, részben pedig egy később "feltámasztott" laptop winchesteréről rekonstruálni és rendszerezni. Különösen megható pillanata volt a konferenciának, amikor Penke Botond személyes hangon idézte fel közös munkájukat és kapcsolatukat. Elmondta: bár ő szerves kémikusként (SZTE SZAOK Orvosi Vegytani Intézet professzora) teljesen más tudományterületen dolgozott, Olga gyakran biztatta arra, hogy a francia gondolkodók – különösen Voltaire – valódi megértéséhez érdemes mélyebben megismerni a francia nyelvet és kultúrát is. Az előadásból az is kiderült, hogy a kötet várhatóan még ebben az évben megjelenik Szász Géza és Székesi Dóra szerkesztői munkájának köszönhetően. Szó esett arról is, hogy Penke Olga jelentős könyvtárának egy része az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár, más része pedig a Somogyi-könyvtár állományába került, és ennek feldolgozása szintén folyamatban van Szász Géza és Székesi Dóra közreműködésével.
Penke Botond, Szász Géza és Székesi Dóra. Fotó: Kovács Katalin
A konferencia további előadásai igen széles spektrumot öleltek fel. Tóth Ferenc "Magyar Voltaire francia földön" című bemutatójában két magyar származású francia emlékíró és Voltaire kapcsolatát vizsgálta, megemlékezve arról is, hogy doktori témavezetője Penke Olga volt. Albert Sándor "Voltaire, Konfuciusz tisztelője" című előadása Voltaire és a kínai filozófia kapcsolatát elemezte, bemutatva, hogyan fordult a francia felvilágosodás a keleti gondolkodás felé. Az első szekció zárásaként Gausz Ildikó előadása hangzott el "Didaktikus költészet és filozófiai elbeszélés Voltaire műveiben" címmel. Az előadás személyes visszaemlékezéssel indult, felidézve, hogy Penke Olga már egyetemi évei alatt számos kutatási irány felé terelte tanítványait. Az előadás azt vizsgálta, miként használta Voltaire a különböző műfajokat – a didaktikus költészetet, a madrigált, az epigrammát, vagy akár az epikus elbeszélést – a filozófiai és felvilágosodás kori eszmék közvetítésére.
A második szekció teljes egészében Zolnai Béla munkásságának kérdései köré szerveződött. Tüskés Gábor előadása Zolnai Béla önéletrajzi ihletésű regényének eszmetörténeti hátterét elemezte, Tüskés Anna Balzac Les Marana című novellájának három magyar fordítását hasonlította össze, Aradi Csenge pedig Zolnai Béla naplóinak nyelvi és érzelmi rétegeit vizsgálta. Elemzésének középpontjában az állt, hogy Zolnai miként használta a "kódváltást", vagyis a különféle nyelvek közötti váltást érzelmeinek, hangulatainak és személyes reflexióinak kifejezésére.
A harmadik szekciót Szász Géza vezette "Francia témák, nemzetek, műfajok a XVIII. században" címmel. Itt hangzott el többek között Cseppentő István előadása, amely a XVIII. századi francia elbeszélések nemzetkarakterológiai kérdéseit vizsgálta, valamint Bodóné Hofecker Zsuzsanna előadása, amely az Enciklopédia természetképének és tudásszerkezetének összefüggéseit elemezte. De szó esett Bernardin de Saint-Pierre mauritiusi tapasztalatainak irodalmi hasznosításáról Szabó-Gajmer Bernadettnek köszönhetően, valamint Lesage vonatkozásában a kaland esztétikai és műfaji szerepéről Orbázi Melinda előadásában.
A negyedik szekció Fogarasi György elnökletével zajlott „Olvasatok, (újra)értelmezések” címmel. Ennek egyik fontos előadása volt Kovács Katalin prezentációja „A nyugtalanság nyelvi kifejezőeszközei Rousseau A magányos sétáló álmodozásai című művében” címmel, amely a Rousseau-szöveg nyelvi-poétikai sajátosságait, a ritmus kérdését és a szöveg fordítási problémáit elemezte. Ugyanebben a szekcióban szerepelt Bódi Katalin előadása a Paul et Virginie olvasási lehetőségeiről, Iván-Szűr Zsófia prezentációja Chardin csendéletfestészetéről, valamint Rausch-Molnár Luca előadása a magyar sebészeti terminológia francia eredetű jövevényszavairól.
A csütörtöki napon került sor a Kutatóközpont éves ülésére is, ahol szó esett a következő évi konferencia terveiről, valamint a készülő "Magyar Voltaire" kötet és a jelen konferencia tanulmánykötetének kiadásáról is.
A pénteki nap négy további szekcióval folytatódott. A "francia irodalom magyar olvasói" című blokkot Csernus Sándor vezette: Kaló Krisztina a francia és magyar levélregényekről, Tóth Kálmán Florian novelláinak magyar fordításairól, Lengyel Réka pedig Madame de Genlis magyar olvasóiról beszélt, majd Aradi Csenge elnökletével filozófiai szekció következett, amelyben Simon József, Pavlovits Tamás és Schmal Dániel tartott előadást. A délutáni programban Balázs Péter, majd Tüskés Anna elnökletével zajlottak az előadások, amelyek a XVIII. századi magyar irodalom, a recepciótörténet és a felvilágosodás magyarországi hatásának kérdéseit járták körül. Béres Norbert Dugonics András regényeiről adott elő, Granasztói Olga és Hursán Szabolcs pedig magyarországi francia könyvgyűjteményekkel foglalkozó, illetve művelődéstörténeti témájú előadást tartott. Végül Csernus Sándor Voltaire történeti-kritikai gondolkodását bemutató, illetve Fenyvesiné Prohászka Erzsébet a Candide magyar fordításait elemző előadása zárta a programot.
A konferencia zárásakor Szász Géza összegezte a rendezvény tanulságait. Beszédében hangsúlyozta, hogy Penke Olga tanítványait és kollégáit mind a mai napig összeköti az az értékrend és tudományos szemlélet, amelyet ő képviselt és közvetített. Úgy fogalmazott: a SZTE BTK Magyar–Francia Felvilágosodás Kutatóközpont munkájában ma is az ő szellemisége él tovább, és ez ad irányt a közös munkának, a jövőbeni konferenciáknak és a készülő köteteknek is. Kiemelte azt is, hogy a legfontosabb közeli cél a "Magyar Voltaire" kötet megjelentetése, amely Penke Olga életművének egyik legfontosabb összegzése lehet.
A konferencia helyszíne a Kruzslicz Péter igazgató által vezetett SZTE Centre Universitaire Francophone (SZTE CUF) volt, amely korábban is támogatta kutatóközpont kezdeményezéseit.
Forrás: SZTE Info
A borítóképen: Az SZTE BTK Magyar–Francia Felvilágosodás Kutatóközpont Penke Olga emlékkonferenciájának közönsége. Fotó: Kovács Katalin
