Radnóti Miklós születésének 117. évfordulóján, május 5-én mutatták be a Radnóti szegedi világa című kötetet az SZTE Egyetemi Tavasz programsorozat részeként. A Café Radnóti mint helyszín szimbolikusnak bizonyult, hiszen Radnóti Miklós szegedi egyetemi évei és a városhoz fűződő kapcsolata meghatározza életművét. Az est során Miklós Péter szerzővel Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész beszélgetett, míg Péter Lea Radnóti-díjas versmondó és pszichológus versekkel színesítette a programot.
A Radnóti szegedi világa című kötetet bemutató beszélgetés középpontjában Radnóti szegedi évei, identitásának kérdései és a költő köré épült kultusz állt. Szó esett többek között a Radnóti-kutatás máig nyitott kérdéseiről, a levéltári kutatások szerepéről, valamint azokról a személyes és szellemi kapcsolatokról is, amelyek meghatározó hatással voltak a költő életére és pályájára.
A kötet háttere
Bíró-Balogh Tamás először arról kérdezte a szerzőt, hogyan fordult történészként az irodalom és Radnóti Miklós élete felé. Miklós Péter elmondta, hogy bár történészként és eszmetörténészként dolgozik, az irodalmi szövegek világa mindig közel állt hozzá, és felidézte azt is, hogy fiatalon verseket is publikált.
Radnóti életéhez és munkásságához elsősorban Szegeden keresztül került közel. A most bemutatott Radnóti szegedi világa című kötet részben egy korábbi, 2011-es munkájának továbbgondolása, amely új kutatási eredményekkel is bővült. Miklós Péter hangsúlyozta, hogy nem klasszikus monográfiát szeretett volna írni, hanem olyan tanulmánygyűjteményt, amely Radnóti szegedi kapcsolatrendszerét, egyetemi éveit és kulturális közegét mutatja be.
Fotó: Nánai Fruzsina
A kötetben egyszerre jelenik meg a filológiai pontosság és az irodalmi értelmezés: a szerző a levéltári források mellett korabeli sajtóanyagokra, recepciótörténeti szövegekre és személyes dokumentumokra is támaszkodott. A beszélgetés során arról is mesélt, hogy kutatásai közben több olyan dokumentum került elő, amelyek új részletekkel egészítették ki Radnóti szegedi éveinek történetét, köztük a tandíjkedvezmény hátterét is. Példaként említette, hogy így sikerült pontosítani Radnóti egyetemi beiratkozásának dátumát – egy olyan adatot, amelyet az irodalomtörténet korábban évtizedeken keresztül pontatlanul használt.
Szegedi évek és kapcsolatok
– A kutatásom során különösen érdekessé vált számomra, miként alakult Radnóti kapcsolata a szegedi értelmiségi körökkel és az egyetemi közeggel. A kötet egyik legfontosabb témája Radnóti kapcsolatrendszere és szegedi szellemi közege volt – mesélte a szerző. Hozzátette, hogy „Radnóti és Ortutay Gyula első találkozására egy egyetemi sorban állás közben került sor a Dugonics téri épületben. Ez a kapcsolat később meghatározóvá vált a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának kialakulásában, és tágabb értelemben Radnóti szellemi közösségének formálódásában is.”
A beszélgetés során szó esett Radnóti és József Attila kapcsolatáról, valamint tanára, Sík Sándor szellemi hatásáról. Miklós Péter kiemelte, hogy kutatásai során különösen érdekesnek találta azokat a közös motívumokat és szellemi kapcsolódásokat, amelyek Radnóti és József Attila műveiben is megjelennek. Sík Sándor szerepét nemcsak tanárként, hanem meghatározó mentorfiguraként említette, aki erősen hatott Radnóti gondolkodására és irodalmi szemléletére. Többször szó esett Radnóti hallgatótársa, Perkátai László munkásságáról is, akinek adatközpontú kutatói szemlélete és aprólékos munkamódszere mind a mai napig fontos példát jelent számára és Bíró-Balogh Tamásnak is.
Versek a könyvbemutatón
A könyvbemutató személyesebb hangulatához Péter Lea versmondása is hozzájárult. Az est során több Radnóti-vers is elhangzott, amelyek nemcsak a tragikumot, hanem a költészet derűsebb, emberközelibb oldalát is megidézték.
Fotó: Nánai Fruzsina
Miklós Péter a beszélgetés végén hangsúlyozta: bár a történeti kutatás és a levéltári dokumentumok fontosak, Radnóti esetében mégis a versek maradnak a leglényegesebbek. A Radnóti szegedi világa ezért nem csupán tudományos munka, hanem kísérlet arra is, hogy közelebb hozza a mai olvasókhoz Radnóti Miklós szegedi éveinek emberi és kulturális világát.
Forrás: SZTEinfo / Szöveg és fotók: Nánai Fruzsina
