„Ne hadarj!” – 48 Kazinczy-érmes tanítvánnyal büszkélkedhet az SZTE hallgatóit 48 éve felkészítő B. Fejes Katalin

Megnyerte a Kazinczy Ferencről elnevezett „Szép magyar beszéd” verseny idei országos döntőjét Vajda Noa Pálma, a Szegedi Tudományegyetem bölcsészhallgatója. Ő és további két szegedi egyetemista – a tanár szakos Szalai Patrícia és a joghallgató Szűcs Emese – Kazinczy-érmet kapott. A két bölcsészhallgatót felkészítő B. Fejes Katalin 48 éve foglalkozik beszéd-versenyekre benevező szegedi diákokkal. A nyolcadik ikszen túl is szemináriumot vezető egyetemi magántanárt jeles tanítványokról, a szöveg és az olvasás gyönyörűségéről kérdeztük.

Értő szövegolvasás. Ez a mérce a Kazinczy Ferencről elnevezett „Szép magyar beszéd” versenyeken. A 2025-2026. tanévben megrendezett vetélkedés célja ugyanaz, mint az 54 évvel ezelőtti induláskor: az anyanyelvi nevelés és a beszédkultúra fejlesztése.

Esztergomban 50 hallgató mérte össze tudását. A felsőoktatási intézmények Kazinczy Ferencről elnevezett „Szép magyar beszéd” versenye országos döntőjének a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara adott otthont. Fotó forrása: btk.ppke.hu

„… ünnepien kezdtünk el beszélni…”

– A beszéd kiment a divatból. A messenger és a rövidítések korát éljük – összegezte tapasztalatait a hangos olvasás és a szép magyar beszéd apró trükkjeit oktató B. Fejes Katalin. – Az emberi kapcsolatok fenntartásához szükség van az érzelmek kifejezésére is alkalmas beszédre. Ezért ajánlom mindenkinek az „üzengetés” helyett, akár verseny formájában is, a szép magyar beszédet – válaszolta az üzenetként érkezett újságírói kérdésekre „Békésiné tanárnő”, ahogy a tanítványai évtizedek óta szólítják az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Magyar Nyelvészeti Tanszék nyugalmazott egyetemi docensét.

Az SZTE BTK oktatója, dr. habil. B. Fejes Katalin egyetemi magántanárként segítette a másodéves kommunikáció- és médiatudomány szakos Vajda Noa Pálma, valamint a magyar nyelv és irodalom - történelem osztatlan tanár szakos hallgató, Szalai Patrícia felkészülését a Kazinczy Ferencről elnevezett „Szép magyar beszéd” verseny 54. fordulójának országos döntőjére.

A felsőoktatási intézmények hallgatói számára hirdetett Kazinczy-verseny 2026. évi győztese Vajda Noa Pálma, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának hallgatója lett, akinek felkészítő tanára B. Fejes Katalin. Fotó, forrása: btk.ppke.hu

– Az egész szöveg szerkezetét, belső tagoltságát, ritmusát, logikai ívét, központi gondolatát érzékeltetnie kell annak, aki hangos olvasásra vállalkozik. Ebben a szövegfonetikai eszközök – a hangsúly, a hanglejtés, a tempó, a hangerő, a szünet, a hangszín – jó megválasztása segít – tanácsolta „Békésiné tanárnő”.

A „Szép magyar beszéd” versenyre jelentkezőknek hárompercnyi bemutatkozásra van lehetőségük egy szabadon választott szöveggel – tudtuk meg B. Fejes Katalintól. Fotó: B. F. K.

– A diákjaim felkészítésekor igyekszem olyan szöveget a figyelmükbe ajánlani, ami illik az egyéniségükhöz, a hangjukhoz, az arcukhoz, az empatikus megnyilvánulásaikhoz – folytatta a beavatást B. Fejes Katalin.

„…Költészete ünnepet vont körénk, akik olvashattuk, kihúzhattuk magunkat a meggyalázott ünnepek korában. Az ő vezére bensőjéből vezérelt, miközben azért pontosan fölmérte, hol is vagyunk. Mi, akik kortársai lehettünk, önkéntelenül is ünnepien kezdtünk el beszélni a közelében, ha szólni merészeltünk” – írta Tóth Erzsébet újságíró Nagy László költőre emlékezve. Ennek a „Ki viszi át?” című cikknek egy részletét javasolta szabadon választott versenyszámnak B. Fejes Katalin a tanítványa, a szépírással is foglalkozó, már középiskolás diákként is Kazinczy-érmet nyert Vajda Noa Pálma számára.

– Szemináriumot is tartok még: minden szemeszterben meghirdetem „A szöveg szerkezete és hangzása” című speciális kollégiumomat. A prózai és versszövegek elemzése, a gyakorlati feladatok megoldása fejleszti a hallgatók beszédét – mondta B. Fejes Katalin.

– „Hangosan olvasva nem tudják érzékeltetni a szöveg egységét, csak mondatról mondatra haladnak.” Így jellemezte a legfőbb hibát a „Szép magyar beszéd” verseny országos döntőjének zsűrielnöke a tanítványaim beszámolója szerint – mesélte B. Fejes Katalin, aki eddig 48 hallgatót segített hozzá a Kazinczy-érem jelentette elismeréshez.

„Mindig tanár akartam lenni…”

„Mindig tanár akartam lenni, az is lettem…” – írta Szabó Magda a „Merszi, Möszjő (Volt egyszer egy iskola és volt-van magyar tanügy)” című, máig időszerű, és a Digitális Irodalmi Akadémia gyűjteményének köszönhetően online is elérhető cikkgyűjteményében. Innen az „Egy kutya meg egy bika” című fejezet egy részletét javasolta szabadon választott szövegként felolvasásra B. Fejes Katalin a másik tanítványának. Szalai Patrícia Kazinczy-érmet kapott a bikát középpontba állító iskolai dolgozatról szóló történet hangos felolvasásáért.

Az 50 versenyző közül 15 – köztük 3 szegedi egyetemista: Szalai Patrícia, Szűcs Emese, Vajda Noa Pálma – beszédét jutalmazták Kazinczy-éremmel a felsőoktatási intézmények 2026. május 8-án, Esztergomban megrendezett döntőjében. Fotó, forrása: btk.ppke.hu

– A bölcsészek, a joghallgatók és a tanárszakos diákok szoktak vállalkozni a beszédversenyre a Szegedi Tudományegyetemen. Ritkán, de előfordul, hogy a természettudományi karról is érkezik jelentkező. Így lett Gyüdi Sándor Kazinczy-érmes – mutatta be az érem másik oldalát a Szegedi Tudományegyetem beszédversenyre készülő hallgatóit 1980-tól segítő B. Fejes Katalin.

„Visszanézni a megtett útra, akár hegyek közt, akár az életben, nem szerettem soha. Mindig csak arra néztem, ami előttem volt…” – kezdte egykor hangosan olvasni Kodály Zoltán nyilatkozatát az egyetemista Gyüdi Sándor. Ma már Liszt-díjas karmesterként irányítja a Szegedi Szimfonikus Zenekart és oktatja az SZTE Bartók Béla Művészeti Kar magánének szakos hallgatóit idegen nyelven – angolul, németül, olaszul, franciául, spanyolul, oroszul – dalolni. Az SZTE hírportáljának adott korábbi interjújában Gyüdi Sándor elmesélte: „igazán jól csak egy nyelven beszélek: magyarul; viszont erről ’papírom is van’... A JATE versenyzője voltam 1981-ben a pedagógusjelöltek „Szép magyar beszéd” versenyén, és Kazinczy-érmes lettem. Örök élményem az a néhány óra, melyen B. Fejes Katalin felkészített, illetve egy alkalommal Deme László professzor is meghallgatott. Az országos versenyre általam választott Kodály-szöveg később bekerült a BTK-n a Beszédművelés tárgyhoz tartozó szöveggyűjteménybe is.”

– Szívesen emlékszem korábbi Kazinczy-díjas tanítványaim közül például a 2016-ban a Szegedi Tudományegyetem Tanárképző Központot képviselő Balogh Ramónára és az egészségügyi jogra specializálódó Bús Dianára is – nosztalgiázott „Békésiné tanárnő”.

„Tarolt az SZTE a felsőoktatási intézmények Kazinczy-versenyén” – írtuk 2023-ban, amikor a Szegedi Tudományegyetem három karának képviseletében az SZTE négy hallgatója is díjat kapott a felsőoktatási intézmények Kazinczy Ferencről elnevezett Szép magyar beszéd versenyének országos döntőjében.

„…szólj érthető nyelven…!”

Az olvasás gyönyörűségére és a szövegértés fontosságára irányítja a figyelmet a Kazinczy Ferencről elnevezett beszédverseny. 2026-ban az országos döntőbe jutott az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar beszédversenyének 13 résztvevője közül a legjobb, a tanító szakos hallgató, Szűcs-Hanó Krisztina.

A 2026-os verseny döntőjében, Esztergomban ugyancsak Kazinczy-érmet kapott az SZTE Állam és Jogtudományi Kar hallgatója, Szűcs Emese. Szabadon választott szövegként Korzenszky Richárd gyönyörű, a magyar nyelv ünnepéről szóló gondolatait tolmácsolta. Felkészülését a Magyar Rádióból is ismert hangú műsorvezető és szerkesztő, a diákkorában két Kazinczy-érmet nyert Beslin Anita segítette.

Két Kazinczy-díjas: az SZTE joghallgatója, Szűcs Emese 2026. május 8-án; felkészítője, Beslin Anita rádiós műsorvezető-szerkesztő diákkorában két alkalommal vette át a Kazinczy-érmet. Fotó, forrás: B. A.

A beszédverseny döntőjében jórészt a kötelező szöveg felolvasásától függ a végeredmény – tapasztaltuk magunk is. A 2026-os döntőben Pilinszky János: Simon Péter című szövegének előadásmódja jelentette a vízválasztót.

Minderről eszünkbe juthat a Hankiss Elemérrel kapcsolatos anekdota. Az ismert értékkutató szociológus, filozófus, irodalomtörténész, a Magyar Televízió rendszerváltás utáni elnöke maga mesélte el (Bokányi Péter pedig tanulmányban tette közzé), hogy egyetemista korában az édesapjától többször is kapott levelezőlapot azzal az üzenettel, hogy „Fésülködj, ne hadarj, húzd ki magad!”. A Szegedi Tudományegyetemen és külföldön is oktató Hankiss Elemér (1928-2015) értelmezésében a hat szóba tömörített szülői tanács lényege, hogy „Tartsd rendben az életedet, szólj érthető nyelven a világról és a világhoz, őrizd meg emberi méltóságodat, amennyire csak lehet!”

Forrás: SZTEinfo / Újszászi Ilona