Klebelsberg szellemisége új helyszínen kel életre – Budapesten is bemutatják az SZTE oktatójának díjnyertes drámáját

A tavalyi, szegedi bemutató után újabb, különleges helyszínen kel életre Klebelsberg Kuno alakja: a REÖK-palota gyönyörű szecessziós épülete után május 26-án a budapesti Klebelsberg Kastély Szalonban is bemutatják Dr. Csíkos Csaba, az SZTE BTK Neveléstudományi Intézet intézetvezető egyetemi tanárának díjnyertes alkotását. A Magyarul álmodni című dráma így méltó környezetben folytatja útját, tovább erősítve egyetemünk kulturális, értékteremtő szerepét.

Az SZTE Kulturális Iroda a Klebelsberg-évforduló alkalmából drámapályázatot hirdetett, melynek győztes, Magyarul álmodni című pályaművét Dr. Csíkos Csaba, az SZTE BTK Neveléstudományi Intézetének egyetemi tanára írta. A Szegedi Nemzeti Színház drámatagozatának színészeivel a REÖK-palotában színre vitt produkciót Barnák László főigazgató rendezte, dramaturgként pedig Varsányi Anna működött közre.

Különleges helyszínen folytatja útját a dráma

A darab olyannyira magával ragadta az egybegyűlteket, hogy a történet végén szűnni nem akaró vastapssal ünnepelték az alkotást. A bemutatón a közönség soraiban ült Szollár Péter, a Klebelsberg Kastély Szalon ügyvezető igazgatója is. Őt is annyira megfogta a történet, hogy már akkor elhatározta: szeretné az alkotást Budapestre is elvinni. Tökéletesebb helyszín pedig talán nem is létezik a dráma útjának méltó folytatásához, mint a Klebelsberg Kastély Szalon, amely eleganciájával és különleges atmoszférájával nemcsak helyszíne, hanem szinte élő díszlete is lehet az előadásnak.

„Mindig nagy örömet jelent, ha a színházunkon, városunkon kívül is bemutatkozhat a társulat. Jelen esetben ez a meghívás azért volt meglepetés, mert általában olyan színpadi produkciókat hívnak meg vendégjátékként, amelyekhez hozzátartozik az épített díszlet, a jelmezek. Ehhez mérten ez a felolvasószínházi előadás szerényebb kiállítású, ugyanakkor egy színpadi előadáshoz hasonló igényességgel készült produkció. Ráadásul szívünknek kedves témát és szereplőket jelenít meg a történet, amelyekhez érzelmileg is kapcsolódni tudunk, hiszen a hozzánk tartozó Szegedi Szabadtéri Játékok létrehozóinak egyik meghatározó személyiségét és helyszínét is bemutatja” – fogalmazott Barnák László, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója.

A Szegedi Nemzeti Színház társulata a REÖK-palotában. Fotó: Gábor Amarilla

„A közös érték”

Dr. Csíkos Csaba március végén értesült arról, hogy Budapesten, a Klebelsberg Kastély Szalonban is bemutatják a drámáját. „Nagyon jó érzés volt belegondolni, hogy nem csupán egyszeri, egy pályázati eredményhez kapcsolódó előadás született, hanem legalább még egy alkalom lesz. A helyszín szimbolikus, már Budapest révén is, de még inkább a Klebelsberg-kastély által. Köszönöm mindazoknak a munkáját, akik az új előadás létrejöttén fáradoztak” – mondta el a szerző. Hozzátette, a budapesti bemutató azért is áll a szívéhez közel, mert mindhárom lánya eljön a produkcióra. „Ez is különleges hozzáadott érték számomra” – árulta el a szerző. Hozzátette, az is egy egészen újszerű élményt jelentett számára, amikor online bankkártyás tranzakcióval jegyet vett az előadásra.

„Erről eszembe jutott egy régi, kedves emlék. Immár 33 éve, hogy földrajz szakos egyetemistaként egy elég kemény, barlangtúrákkal dúsított terepgyakorlaton vettem részt, amit az akkor már 66 éves Jakucs László professzor vezetett. Amikor odaértünk a turisták által nem látogatható Béke-barlanghoz, az Aggteleki Nemzeti Park egyik munkatársa várt minket, és ő adta Jakucs professzor kezébe a barlang ajtajának kulcsát. Annak a barlangnak a kulcsát, amelyet a terepgyakorlatot vezető professzorunk fedezett fel 1952-ben. Ifjonti egyetemistaként átsuhant akkor egy kérdés az agyamon: milyen érzés lehet számára, hogy annak a barlangnak a kulcsát, amelyet ő fedezett fel, egy hivatalos személytől kapja meg? Ma már biztosan tudom, hogy pozitív, jóleső érzés, ha bármilyen kicsi vagy nagy dolgot át tudunk adni a társadalomnak, és az közös értékké válik” – idézte fel Dr. Csíkos Csaba.

Rédei Roland Szent-Györgyi Albert szerepében és Sziládi Hajna felesége, Nagynelli szerepében a REÖK-palotában. Fotó: Gábor Amarilla

Különleges színpadi világban bontakozik ki a cselekmény

Ez a gondolat a darab történelmi hátteréhez is szorosan kapcsolódik. A díjnyertes dráma cselekménye idején Klebelsberg Kuno már vallás- és oktatásügyi miniszterként dolgozott. Személye meghatározó szerepet játszott a kolozsvári egyetem Szegedre kerülésében, de kiemelt küldetésének tekintette az analfabetizmus felszámolását és a helyi tudásbázis kiépítését is. Klebelsberg célja a hazai kutatói elit megerősítése, a magyar tudományos élet nemzetközi rangra való emelése volt, ezért nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy külföldön sikeres magyar tudósokat csábítson haza, mint amilyen például Szent-Györgyi Albert is volt. A darabban Klebelsberg Kunót Szegezdi Róbert, a feleségét, Saroltát Tánczos Adrienn, Szent-Györgyi Albertet Rédei Roland, Magyary Zoltánt Vatamány Atanáz, Glattfelder Gyulát pedig Szívós László alakította. Mellettük Szent-Györgyi Albert feleségét Sziládi Hajna, Kamenszky Béla szatymazi iskolaigazgatót Polák Ferenc, Issekutz Béla egyetemi rektort pedig Bánvölgyi Tamás keltette életre.

A REÖK-palotában megteremtett különleges színpadi világ a Klebelsberg Kastély Szalonban is tovább él majd, méghozzá az alkotók eredeti koncepciójához hűen. „A Reök-palota tere igazán puritán közeg, melyben csak néhány bútort helyeztünk el, ezzel is a történetre és annak gondolatiságára helyezve a hangsúlyt. A színészekkel elemeztük a párbeszédeket, a szándékokat és a karaktereket, így könnyen bele tudtak helyezkedni a helyenként tudományos, helyenként politikai témákba és diskurzusba. Ugyanakkor erőteljes érzelmi helyzetek is helyet kaptak a drámában, amiben tetten érhető például az identitás kérdése, család és a karrier viszonya, a felelősségvállalás jelentősége. A történelmi atmoszférát erősítik a jelenetek közötti zenei átkötések, amelyek megidézik az adott korszakot és hangulatfokozó elemként segítik a nézői befogadást” – részletezte Barnák László.

Tánczos Adrienn Sarolta szerepében, Szegezdi Róbert Klebelsberg Kuno szerepében és Polák Ferenc Kamenszky Béla szerepében a REÖK-palotában. Fotó: Gábor Amarilla

Időtálló gondolatok

A dráma gondolatai a szerzőben is tovább érlelődtek az első bemutató óta. „A minap éppen a darabbal álmodtam. Tudtam, hogy a Magyarul álmodni előadásán vagyok, de egészen újszerű párbeszédek voltak a színpadon. Álmomban azt gondoltam: nocsak, ez valami bővített változat? Rájöttem, már nem tudok alkotóként tekinteni a darabra, hanem kíváncsivá tesz, milyen lehet az nézői, sőt, színészi szempontból. Titokban azt remélem, a Szegedi Nemzeti Színház művészei találnak érdekes, a színészi munka szempontjából szerethető gondolatokat” – avatott be Dr. Csíkos Csaba.

Ahogy jobban elmélyedünk a darabban, egyre inkább kirajzolódik: a kultúráról, oktatásról és nemzeti gondolkodásról szóló felvetései ma is teljesen aktuálisak. „Klebelsbergben nagyon erős magyarságtudat munkált. Ugyanakkor miniszteri elvei, célkitűzései nemzettől és történelmi kortól függetlenül érték- és időtállók. Személyes kvalitásai pedig – a fáradhatatlan munkatempó, a mindvégig tisztességes és emberséges munkavégzés – szintúgy univerzális értékek. Gyanítom, abban, hogy ő ilyenné vált, jelentős szerepe volt magyarságtudatának. Az oktatási rendszer minden szintjére fordítandó figyelem, a kiművelt emberfők Magyarországa – a mai napig fontos és vállalható alapelvek. És a darab többi szereplője is megfogalmaz mai életünkben is aktuális dilemmákat egyénről, családról, intézményekről, országról. Hiszen akár magyarságunkban, akár emberségünkben sokkal több dolog köt minket össze, mint ami elválaszt. Segítsük azokat, akik jót és jól szeretnének csinálni, még ha apró dolgokban különbözünk is egymástól” – zárta gondolatait a szerző.

Vatamány Atanáz Magyary Zoltán szerepében, Bánvölgyi Tamás Issekutz Béla szerepében és Szívós László Glattfelder Gyula szerepében a REÖK-palotában. Fotó: Gábor Amarilla

A budapesti helyszín Sonkodi Rita Klebelsberg-kiállításának is otthont ad

Május 26-án a Klebelsberg Kastély Szalon nem csupán Dr. Csíkos Csaba Klebelsberg-drámájának ad otthont, hanem megnyílik Sonkodi Rita festőművész, az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar oktatójának legújabb tárlata is. A Szegedi Tudományegyetem Rektori Hivatalában már nagy sikerrel bemutatott „Klebelsberg és kora” című kiállítás tiszteletadás a 150 évvel ezelőtt született volt vallás- és közoktatásügyi miniszter, a modern magyar kultúrpolitika atyja előtt.

Forrás: SZTEinfo / Fülöp Tímea