Design-és művészeti menedzsment MA

A záróvizsga szerkezete, tartalma, tematikája – az általános jellemzőkön túli esetleges sajátosságok, adaptálás, alkalmassá tétel az adott szakon előírt kompetenciák elsajátításának megfelelő ellenőrzésére.

A hallgató tanulmányait mesterképzésben záróvizsgával fejezi be, mely az oklevél megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek és képességek ellenőrzése és értékelése. A záróvizsgára bocsátás feltétele a végbizonyítvány megszerzése. A további feltételekről a tanulmányi ügyrend rendelkezik. A záróvizsga során a hallgatónak bizonyítania kell, hogy a képzés során elsajátított ismereteket és készségeket képes alkalmazni. Minderre a szakdolgozat védéséhez kapcsolódó, előzetesen írásban felvetett témák kifejtése, illetve magának a diplomamunkának a megvédése biztosít számára lehetőséget. A záróvizsga háromtagú bizottság előtt zajlik, és ötfokozatú érdemjeggyel minősíttetik.

A záróvizsga anyaga a mesterszintű teljes szakmai ismeretanyagát komplex módon tartalmazza.

A szóbeli vizsgát a háromfős bizottság előtt kell letenni, amely a szakdolgozat védésén és a tételsoron alapuló számonkérésen alapul.

Alapvető elvárás, hogy a hallgató pontosan behatárolja az adott vizsgálódási területet, bemutassa azokat a lényegi kérdéseket, amelyek ezt a területet kijelölik, soroljon fel diszciplináris módszereket, röviden vázolja a legfontosabb irányzatokat, illetve említse meg azok képviselőit.

A tételsorhoz nem adunk meg kötelező olvasmánylistát. Mivel a szóbeli rész a képzés teljes szakmai anyagát felöleli, ezért az adott tételekhez az azon a tárgyterületen meghirdetett kurzusok olvasmánylistáját kell figyelembe venni. A bizottság azt is értékeli, mennyire kreatív a hallgató egy-egy téma kidolgozásában és előadásában. Mennyire képes szintetizálni az elsajátított anyagot, és milyen előadói képességekről tanúskodik a felelet során. A szóbeli vizsgát a bizottság közösen értékeli.

Az oklevél a felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló okirat, mely tartalmazza az odaítélt fokozat és a szak, szakképzettség, szakirány, képzési forma megnevezését. Kiadásának előfeltétele a sikeres záróvizsga és az előírt nyelvvizsga letétele. Az oklevél kiállításának határideje a nyelvvizsgát igazoló okirat bemutatásától számított harminc nap. Az oklevél mellé térítésmentesen ki kell adni az Európai Bizottság és az Európa Tanács által meghatározott angol nyelvű oklevélmellékletet (diploma supplement).

Államvizsga tételek (a hallgató mindkét témakörből 1-1 tételt húz)

(1) Gazdasági-társadalmi ismeretek

1. Kultúra finanszírozási modellek
2. A kreatív és kulturális ipar sajátosságai
3. Közgazdaságtan, kultúra-gazdaságtan alapfogalmai, nemzetgazdaság alapvető szereplői. Mit nevezünk közgazdaságtannak? Mit nevezünk kultúra-gazdaságtannak? Melyek a nemzetgazdaság legfontosabb szereplői? Mi a különbség pozitív és normatív közgazdaságtan között? Mit jelent: magánjószág, közjószág. Mi a kulturális jószág?
4. Kulturális javak etikai kérdései. Mi a különbség a fogyasztói szükségletek és igények között? Mi a különbség társadalmi és gazdasági jóllét között? Melyek a reklámetika alapvető dilemmái? Melyek a kulturális javak finanszírozásának etikai elvei
5. Milyen alkotások esnek szerzői jogi védelem alá (szerzői jogi védelem tárgya, a védelem alapjául szolgáló elhatárolási szempontok, a szerző személyhez fűződő és vagyoni jogai)?
6. Milyen eseteit ismeri a mű felhasználásának (elhatárolások: jogos-jogosulatlan

felhasználás, többszörözés-átdolgozás, terjesztés-szabad felhasználás), és melyek a

képzőművészeti alkotások felhasználásának sajátosságai (kiállítás, audiovizuális

médiaszolgáltatás, műkereskedő közreműködése)?

7. A kézirattól a megjelenésig (a szerkesztői és kiadói munka alapfázisai)

8. A kiadástervezés

9. A hazai képzőművészeti intézményrendszer alakulása 1990-től napjainkig

10. A múzeumi marketing- és kommunikáció fórumai

(2) Művészeti és design ismeretek

• 1. Művészettörténet, esztétika, művészetfilozófia (átfedések, differenciák)
• Művész és műalkotás
• A modern, autonóm művészetfelfogás születése
• A művészet megértése: interpretációs kísérletek
• 5. A képi fordulat
• Kortárs magyar képzőművészet
• 20. századi magyar művészet
• 20. századi egyetemes művészet
• Az elit- és tömegkultúra
• A magyarországi design intézményrendszere

DIPLOMAMUNKA

A diplomamunka egy minimum 35 oldalas (oldalanként 18.000 karakter, szóközökkel együtt) szakdolgozat megírását öleli fel a képzés során hallgatott tematikus területekről. Ez lehet bármilyen, a filozófiatörténet vagy a szisztematikus filozófia területére tartozó téma, amelyet a képzésen oktató tanárok valamelyike elvállal és a dolgozat kivitelezését segíteni tudja. Indokolt esetben megengedett, hogy ne a képzésen oktató tanárok valamelyike vezesse a dolgozat megírását, hanem más képzésekről, vagy más intézményekből kérjen fel a hallgató témavezetőt. Ezt azonban előtte kérvényeznie kell írásban a képzés vezetőjétől.

1. Formai követelmények

A szakdolgozatnak meg kell felelnie a tudományos esszéírás általános formai követelményeinek szerkezeti felépítését, az értekezés stílusát, az idézetek, utalások, jegyzetapparátus és bibliográfia használatát stb. illetően.

A dolgozatnak a következő alapvető szerkezeti részeket kell tartalmaznia: Címlap, Tartalomjegyzék, Hivatkozások (jegyzetapparátus), Irodalomjegyzék. A szerkezetet a dolgozat elején szereplő Tartalomjegyzékben valamint a dolgozat fő szövegének rövid címekkel ellátott, áttekinthető fő- illetve alfejezetekre való tagolásával világossá kell tenni. A dolgozatnak tartalmaznia kell egy Bevezetőt, melyben a dolgozatíró felvezeti dolgozata témáját és legfőbb célkitűzését, valamint összefoglalóan ismerteti vizsgálódásai menetét és módszereit. Tartalmaznia kell továbbá egy befejező, összefoglaló fejezetet (Konklúzió vagy Összegzés), melyben a dolgozatíró összefoglalja eredményeit, következtetéseit, esetleg további, az eredményeiből következő vizsgálódási lehetőségeket vázol fel a választott témában. A fő- illetve alfejezeteknek arányos hosszúságúaknak kell lenniük.

A stílus tudományos értekező próza, melyre világos és explicit megfogalmazás és argumentatív, a megállapításokat adatokkal, tényekkel, idézetekkel stb. alátámasztó kifejtés jellemző. Be kell tartani az idézés és az utalás általános szabályait. Idézeteket idézőjelek közé téve, jegyzettel ellátva (az idézet pontos helyét megadva) kell közölni. Ha egy gondolatot nem szó szerint idézünk, hanem csak utalunk rá (összefoglaló átfogalmazással), lábjegyzetben akkor is meg kell adni a forrást (lásd: Szabályzat a hallgatói plágiumról”, III. pont, SZTE BTK). Hosszabb idézeteket a főszövegtől elkülönítve (pl. kisebb betűkkel szedve, szűkebb margóval) kell közölni, rövidebb (egy-két mondatos) idézeteket a főszövegben. A jegyzetapparátus, bibliográfia, rövidítések, idegen szavak használata stb. konvencióira vonatkozóan javasoljuk az alábbi műveket.

Gyurgyák János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve, Budapest, Osiris Kiadó, 2000.

Gyurgyák János: A tudományos írás alapjai, Budapest, Osiris Kiadó, 2019.

2. Tartalmi követelmények

A témaválasztásnak a vizsgált területen relevánsnak és lehetőleg (de nem feltétlenül) új megközelítést nyújtó vizsgálódásnak kell lennie. Meg kell felelnie a dolgozatíró mesterfokú tanulmányai alapján elvárható felkészültségének, nyelvtudásának. A dolgozat tartalmának összhangban kell lennie a cím- illetve témaválasztással. A vizsgálódást nem feltétlenül eredeti megközelítést prezentálva, de önállóan megfogalmazott kérdésfelvetések keretében kell lefolytatni. A felhasznált forrásokat a kijelölt vizsgálódásnak megfelelő módon kell kiválasztani és kezelni. A témához kapcsolódó szakirodalom tekintetében (a téma eredetiségétől függően) be kell vonni a mértékadó és releváns magyar nyelvű publikációkat. Ha a téma megengedi, felhasználandó ezen felül legalább 2 idegen nyelvű, könyv terjedelmű szakirodalom és legalább 2 idegen nyelvű tanulmány. Az idegen nyelvű publikációk felhasználásának a dolgozatból világosan ki kell derülnie.

A vizsgálódást az adatok és források helyes értelmezésének keretében kell lefolytatni, az érvelésnek és a gondolatmenetnek logikailag világosnak és következetesnek kell lennie. A szakirodalom megállapításait helyesen értelmezve, korrekt módon kell felhasználni, a rá vonatkozó kritikai reflexiókat világosan kell megfogalmazni, az elemző saját, alternatív szempontjait és megállapításait ezektől világosan el kell különíteni. Törekedni kell az alternatív magyarázatok minél szélesebb körű bemutatására illetve bevonására. A következtetéseknek összhangban kell lenniük a lefolytatott vizsgálódással, valamint egymással.

A dolgozatban alkalmazott terminológiának meg kell felelnie a filozófiai nyelvezet konvencióinak, a fogalmi apparátusnak következetesnek kell lennie és relevánsnak a szóban forgó vizsgálódáshoz illetve elemzéshez.

3. A dolgozat értékelése

A dolgozatot a témavezető és egy opponens értékeli. Mind a témavezető, mind az opponens egy-egy oldalas véleményt ír a szakdolgozatról, a dolgozat érdemjegye a témavezető és az opponens által adott érdemjegy átlagaként adódik.

A szakdolgozatot az államvizsgán bizottság előtt szóban meg kell védeni.

Meghirdetett szakdolgozati témák 2021/2022:

Konzulens: Prof. Dr. Gyenge Zoltán

1. Hogarth vs Reynolds - a társadalomkritika a képzőművészetben
2. A realizmustól az impresszionizmusig - a "kiállító művészet" kezdetei
3. A program-"művészet": az Entartete Kunst és a szocialista realizmus

Konzulens: Dr. habil Czeglédi András

1. A szerkesztői és kiadói munka
2. Esztétikatörténet, művészetfilozófia
3. Képelméletek

Konzulens: Dr. Váraljai Anna

1. Slow fashion
2. A kortárs magyar design intézményei
3. Kortárs képzőművészet és branding