Szabadbölcsészet BA - Művészettörténet specializáció

A BA SZÓBELI ZÁRÓVIZSGA MENETE

A szóbeli záróvizsga két részből áll: egyrészt a vizsgázó röviden ismerteti a szakdolgozatát, s megválaszolja az opponensi kérdéseket. Másrészt a történeti és tematikus témakörből egy-egy tételt kell húznia, helyben vázlatot készíthet, s rövid előadás formájában ismerteti a húzott tételeket.

Történeti:
1. Ősművészet és az antikvitás művészete
2. Középkori művészet
3. Reneszánsz
4. Barokk
5. A XIX. század művészete
6. Művészet a XX. században

Tematikus:
1. Muzeológia
2. Mimézis és reprezentáció
3. A képi fordulat; képelméletek
4. Művészet és etiku
5. A technikai repodukálhatóság
6. Tematikus műelemzés

Szakirodalom:

Arasse, Daniel: Festménytörténetek, ford. Vári Erzsébet, Vári István, Budapest, Typotex, 2007.

Bacsó Béla (szerk.): Kép-fenomén-valóság, Budapest, Kijárat, 1997.

Bätschmann, Oskar: A kiállító művészek. L’Harmattan 2015.

Beke László – Gábor Eszter – Prakfalvi Endre – Sisa József – Szabó Júlia: Magyar

művészet 1800-tól napjainkig, Budapest, 2002.

Benjamin, Walter: Műalkotás a technikai reprodukálhatóság korában

http://aura.c3.hu/walter_benjamin.html 

Dempsey, Amy: A modern művészet története. Stílusok + iskolák + mozgalmak, Budapest,

2003.

Eco, Umberto: A rútság története, Budapest, Európa, 2007.

Eco, Umberto: A szépség története, Budapest, Európa, 2005.

Galavics Géza – Marosi Ernő – Mikó Árpád – Wehli Tünde: Magyar művészet a kezdetektől 1800-ig, Budapest, 2001.

Gombrich, E. H.:A művészet története, ford. G. Beke Margit–Falvay Mihály, Budapest, Gondolat, 1974.

King, Ross: Michelangelo és a Sixtus-kápolna. A híres freskó születése, ford. Makovecz Benjámin, Budapest, Park Kiadó, 2015.

Panofsky, Erwin: A jelentés a vizuális művészetekben: Tanulmányok, ford.Tellér Gyula, Budapest, Gondolat, 1984.

Meghirdetett szakdolgozati témák 2021/2022:

Konzulens: Prof. Dr. Gyenge Zoltán

1. A szép és a rút ábrázolása a festészetben (reneszánsz, barokk és romantika)

2. A romantika festészete, irodalma és filozófiája

3. Ruskin és a preraffaeliták: a szép- és alkalmazott művészet

Konzulens: Dr. habil Czeglédi András

1. Képelméletek, képi fordulat
2. Street art, ellenkulturális tradíció
3. Esztétikatörténet, tematikus esztétikák, művészetfilozófia

Konzulens: Dr. Váraljai Anna

1. A gyász megjelenítése az antik művészetben
2. Évszakábrázolások a holland festészetben
3. Önarckép a magyar avantgárd festészetben

A BA SZAKDOLGOZAT SPECIÁLIS FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

DIPLOMAMUNKA

A záróvizsgára bocsájtás egyik feltétele a diplomamunka, szakdolgozat megírása. A diplomamunka önálló munka, amelynek témája a képzés során hallgatott tematikus területhez kapcsolódik. Ez lehet bármilyen, a képzés területére tartozó téma, amelyet a képzésen oktató tanárok valamelyike elvállal és a dolgozat kivitelezését segíteni tudja. Indokolt esetben megengedett, hogy ne a képzésen oktató tanárok valamelyike vezesse a dolgozat megírását, hanem más képzésekről, vagy más intézményekből kérjen fel a hallgató témavezetőt. Ezt azonban előtte kérvényeznie kell írásban a képzés vezetőjétől.

1. Formai követelmények

A diplomamunka terjedelme legalább 20, de legfeljebb 35 oldal, 12-es pontméretben, 1,5-es sorközzel, amelyben a tartalom- és irodalomjegyzék a 20–35 oldal terjedelmen felül értendő. A standard margó mindenütt 2,5 cm.

A szakdolgozatnak a maga szerkezeti felépítését, kifejtését, nyelvezetét, stílusát, az idézetek, utalások, jegyzetapparátus és bibliográfia használatát stb. illetően meg kell felelnie a tudományos tanulmányírás általános formai követelményeinek.

A dolgozatnak a következő formális szerkezeti részeket kell tartalmaznia: Címlap, Tartalomjegyzék, Főszöveg, Hivatkozások (jegyzetek a lap alján vagy a dolgozat végén, sorszámozva), Irodalomjegyzék.

A dolgozat főszövegének tartalmi szerkezetét a dolgozat elején szereplő Tartalomjegyzékben, valamint a dolgozat fő szövegének rövid címekkel ellátott, áttekinthető fő- illetve alfejezetekre való tagolásával világossá kell tenni. A fő szövegnek tartalmaznia kell egy Bevezetést (1–2 oldal), melyben a dolgozatíró felvezeti dolgozata témáját és legfőbb célkitűzését, valamint összefoglalóan ismerteti vizsgálódásai menetét és módszereit. A tárgyalást követően pedig tartalmaznia kell egy befejező, összefoglaló fejezetet (Konklúzió, vagy Összegzés, 1–2 oldal), melyben a dolgozatíró összefoglalja eredményeit, következtetéseit, esetleg további, az eredményeiből következő vizsgálódási lehetőségeket vázol fel a választott témában. A fő- illetve alfejezeteknek arányos hosszúságúaknak kell lenniük.

A stílus a tudományos értekező próza, melyre világos és explicit megfogalmazás, argumentatív, a megállapításokat adatokkal, tényekkel, idézetekkel stb. alátámasztó kifejtés jellemző. (Tartózkodjunk pl. a többszörösen összetett mondatoktól, a bonyolult megfogalmazásoktól, a szubjektív megjegyzésektől, a képzavartól, a halmozott metaforáktól és az idegen szavak túlzott alkalmazásától. Tartózkodjunk olyan megállapításoktól, amelyeket adatokkal, elsődleges vagy másodlagos filozófiatörténeti szövegekkel vagy tényekkel nem támasztunk alá.)

Be kell tartani az idézés és az utalás általános szabályait. Idézeteket idézőjelek közé téve, lábjegyzettel ellátva (az idézet pontos helyét megadva: szerző, cím, kiadó, hely, megjelenés éve, oldalszám) kell közölni. Ha egy gondolatot nem szó szerint idézünk, hanem csak utalunk rá (összefoglaló átfogalmazással), lábjegyzetben akkor is meg kell adni a forrást (Id. „Szabályzat a hallgatói plágiumról”, III. pont, SZTE BTK). Hosszabb idézeteket a főszövegtől elkülönítve (pl. kisebb betűkkel szedve, szűkebb margóval) kell közölni, rövidebb (egy-két mondatos) idézeteket a főszövegben. A jegyzetapparátus, bibliográfia, rövidítések, idegen szavak használata stb. konvencióira vonatkozóan javasoljuk az alábbi műveket.

Gyurgyák János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve, Budapest, Osiris Kiadó, 2000.

Gyurgyák János: A tudományos írás alapjai, Budapest, Osiris Kiadó, 2019.

2. Tartalmi követelmények

A témaválasztásnak a vizsgált területen relevánsnak és lehetőleg (de nem feltétlenül) új megközelítést nyújtó vizsgálódásnak kell lennie. Meg kell felelnie a dolgozatíró tanulmányai alapján elvárható felkészültségének, nyelvtudásának. A dolgozat tartalmának összhangban kell lennie a cím- illetve témaválasztással.

A vizsgálódást nem feltétlenül eredeti megközelítést prezentálva, de önállóan megfogalmazott kérdésfelvetések keretében kell lefolytatni.

A felhasznált forrásokat a kijelölt vizsgálódásnak megfelelő módon kell kiválasztani és kezelni. A témához kapcsolódó szakirodalom tekintetében (a téma eredetiségétől függően) be kell vonni a mértékadó és releváns magyar nyelvű publikációkat. Ezek kiválasztása is a hallgató feladata, hozzátartozik felkészültsége bemutatásához. Ha a téma megengedi, felhasználandó ezen felül legalább 1 idegen nyelvű, könyv terjedelmű szakirodalom és legalább 1 idegen nyelvű tanulmány. Az idegen nyelvű publikációk tartalmilag érdemi felhasználásának a dolgozatból világosan ki kell derülnie (azaz, nem elég ezeket egyszerűen felsorolni az Irodalomjegyzékben, hanem a főszövegben v. lábjegyzetekben ki kell derülnie, hogy a dolgozatíró elolvasta és megértette az adott munka legfőbb téziseit, és ezeket vagy egyéb kapcsolódó megállapításokat felhasznált dolgozata kifejtésében vagy gondolatmenetében).

A vizsgálódást az adatok és források helyes értelmezésének keretében kell lefolytatni, az érvelésnek és a gondolatmenetnek logikailag világosnak és következetesnek kell lennie. A szakirodalom megállapításait helyesen értelmezve, korrekt módon kell felhasználni, a rájuk vonatkozó kritikai reflexiókat világosan kell megfogalmazni. Világossá kell tenni, melyek az elemző saját szempontjai és megállapításai, melyek a szakirodaloméi (a főszövegben megfogalmazva vagy a lábjegyzetekkel jelezve). Törekedni kell az alternatív magyarázatok minél szélesebb körű bemutatására illetve bevonására. A következtetéseknek összhangban kell lenniük a lefolytatott vizsgálódással, valamint egymással.

A dolgozatban alkalmazott terminológiának meg kell felelnie a tudományos értekező próza nyelvi konvencióinak: ki kell derülnie, hogy a dolgozatíró ismeri és világosan képes alkalmazni alapvető filozófiai, etikai, művészettörténeti, esztétikai fogalmakat; a fogalmi apparátusnak következetesnek kell lennie és relevánsnak a szóban forgó vizsgálódáshoz illetve elemzéshez. Nem cél a fogalmak „halmozása”, ezekből csupán annyit és úgy kell felhasználni, amennyit az adott témakör természetszerűleg megkövetel.

Filozófiai témájú dolgozatok esetében fontos követelmény, hogy a dolgozat alapvetően problémacentrikus és ne monografikus jellegű legyen. Azaz, célkitűzése ne az legyen, hogy valamely tárgyalt gondolkodót vagy filozófiatörténeti korszakot kézikönyv-szerűen bemutasson (mintegy a témakörben teljesen járatlan olvasó számára), hanem az, hogy egy-egy filozófia-, etika-, művészet- vagy esztétikatörténeti szempontból releváns problémát – akár egy-egy gondolkodó életművén belül, akár egy adott történeti korszakban, több gondolkodó művében vizsgálva – elemző módon felvessen, és argumentálva, elsődleges szövegekkel alátámasztva – azokat idézve – kifejtsen, a probléma megoldási lehetőségeire saját javaslatokat tegyen, vagy bemutassa a megoldási javaslatok egy olyan körét – a szakirodalomból –, amelyekhez kritikai reflexiókat képes fűzni. A dolgozat írása során tehát egy olyan olvasót kell szem előtt tartani, akinek megvan a megfelelő filozófiatörténeti illetve kultúrtörténeti előképzettsége ahhoz, hogy bonyolultabb történeti problémák felvetését és elemzését megértse, azaz a dolgozat a szakmának, ne pedig a laikusoknak szóljon.

A problémacentrikus értekezés mellett – különösen Etika, Művészettörténet és Esztétika specializációs hallgatók részéről – elfogadható egy részben eltérő típusú dolgozat is, amit tematikusnak nevezhetnénk. Ez egyetlen olyan témát vagy kérdéskört dolgoz fel, melyre több gondolkodó is reflektált vagy több különböző korszakban is felvethető – pl. filozófusoknak a nómosz-phüszisz vita az ókorban, a nominalizmus-realizmus vita a középkorban, a szubsztancia fogalma az újkorban, a történetiség problémája a XX. században, etika specializáció keretében tanuló hallgatók számára különféle etikai fogalmak és problémák (pl. szabadság, felelősség, boldogság stb.) különféle korszakokban, Művészettörténet és Esztétika specializálósoknak műelemzések –, és az egyes gondolkodók eltérő megoldásait mutatja be. Végső soron azonban ennek az összehasonlításnak is problémacentrikus tárgyalásmódban kell megfogalmazódnia, ugyanis célja nem (pusztán) az, hogy lexikon-szerűen egymás mellé állítsa ugyanazon témakör különböző megközelítéseit, hanem az, hogy megvizsgálja e megközelítések különbségeinek okait, és megpróbáljon magyarázatot adni rájuk. Művészettörténet és Esztétika specializációs hallgatók a problémacentrikus illetve tematikus értekezésen kívül műelemzéseket is végezhetnek, ahol a bemutatásmód nem feltétlenül problémacentrikus. A fentiek értelmében alapvető elvárás, hogy a dolgozat centrális célkitűzése egy, vagy több, de egymással összefüggő, jól megfogalmazott, megfelelő módon felvezetett kérdés felvetése és vizsgálata legyen. A „megfelelő felvezetés” azt jelenti, hogy a kérdés(ek) megfogalmazása előtt be kell mutatni, miért és mennyiben vethető fel releváns módon a megfogalmazott kérdés vagy probléma az ismert történeti tények, széles körben elfogadott értelmezések, vagy akár egy-egy kiemelkedő értelmezés megállapításainak fényében.

3. A dolgozat értékelése

A dolgozatot a témavezető és egy opponens értékeli. Az opponenseket a tanszéki értekezleten közös megállapodással kell kijelölni. A témavezető és az opponens véleményt ír a szakdolgozatról, és egy előre megadott szempontrendszer szerint 0–50 pontig pontozza. A dolgozat végső érdemjegye a két értékelés alapján kerül meghatározásra.

A szakdolgozatot az államvizsgán bizottság előtt szóban meg kell védeni.