Záróvizsga Filozófia MA

DISZCIPLINÁRIS FILOZÓFIA MESTERKÉPZÉS

 

DIPLOMAMUNKA ÉS ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK

 

 

DIPLOMAMUNKA

 

A diplomamunka egy minimum 35 oldalas (oldalanként 18000 karakter, szóközökkel együtt) szakdolgozat megírását öleli fel a képzés során hallgatott tematikus területekről. Ez lehet bármilyen, a filozófiatörténet vagy a szisztematikus filozófia területére tartozó téma, amelyet a képzésen oktató tanárok valamelyike elvállal és a dolgozat kivitelezését segíteni tudja. Indokolt esetben megengedett, hogy ne a képzésen oktató tanárok valamelyike vezesse a dolgozat megírását, hanem más képzésekről, vagy más intézményekből kérjen fel a hallgató témavezetőt. Ezt azonban előtte kérvényeznie kell írásban a képzés vezetőjétől.

 

1. A diplomamunka formai követelményei:

 

A szakdolgozatnak meg kell felelnie a tudományos esszéírás általános formai követelményeinek szerkezeti felépítését, az értekezés stílusát, az idézetek, utalások, jegyzetapparátus és bibliográfia használatát stb. illetően.

A dolgozatnak a következő alapvető szerkezeti részeket kell tartalmaznia: Címlap, Tartalomjegyzék, Hivatkozások (jegyzetapparátus), Irodalomjegyzék. A szerkezetet a dolgozat elején szereplő Tartalomjegyzékben valamint a dolgozat fő szövegének rövid címekkel ellátott, áttekinthető fő- illetve alfejezetekre való tagolásával világossá kell tenni. A dolgozatnak tartalmaznia kell egy Bevezetőt, melyben a dolgozatíró felvezeti dolgozata témáját és legfőbb célkitűzését, valamint összefoglalóan ismerteti vizsgálódásai menetét és módszereit. Tartalmaznia kell továbbá egy befejező, összefoglaló fejezetet (Konklúzió vagy Összegzés), melyben a dolgozatíró összefoglalja eredményeit, következtetéseit, esetleg további, az eredményeiből következő vizsgálódási lehetőségeket vázol fel a választott témában. A fő- illetve alfejezeteknek arányos hosszúságúaknak kell lenniük.

A stílus tudományos értekező próza, melyre világos és explicit megfogalmazás és argumentatív, a megállapításokat adatokkal, tényekkel, idézetekkel stb. alátámasztó kifejtés jellemző. Be kell tartani az idézés és az utalás általános szabályait. Idézeteket idézőjelek közé téve, jegyzettel ellátva (az idézet pontos helyét megadva) kell közölni. A jegyzetapparátus, bibliográfia, rövidítések, idegen szavak használata stb. konvencióira vonatkozóan iránymutató Gyurgyák János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve (Osiris Kiadó, Budapest 2000) c. műve.

 

2. A szakdolgozat tartalmi követelményei:

 

A témaválasztásnak a vizsgált területen relevánsnak és lehetőleg (de nem feltétlenül) új megközelítést nyújtó vizsgálódásnak kell lennie. Meg kell felelnie a dolgozatíró mesterfokú tanulmányai alapján elvárható felkészültségének, nyelvtudásának. A dolgozat tartalmának összhangban kell lennie a cím- illetve témaválasztással. A vizsgálódást nem feltétlenül eredeti megközelítést prezentálva, de önállóan megfogalmazott kérdésfelvetések keretében kell lefolytatni. A felhasznált forrásokat a kijelölt vizsgálódásnak megfelelő módon kell kiválasztani és kezelni. A témához kapcsolódó szakirodalom tekintetében (a téma eredetiségétől függően) be kell vonni a mértékadó és releváns magyar nyelvű publikációkat. Ha a téma megengedi, felhasználandó ezen felül legalább 2 idegen nyelvű, könyv terjedelmű szakirodalom és legalább 2 idegen nyelvű tanulmány. Az idegen nyelvű publikációk felhasználásának a dolgozatból világosan ki kell derülnie.

A vizsgálódást az adatok és források helyes értelmezésének keretében kell lefolytatni, az érvelésnek és a gondolatmenetnek logikailag világosnak és következetesnek kell lennie. A szakirodalom megállapításait helyesen értelmezve, korrekt módon kell felhasználni, a rá vonatkozó kritikai reflexiókat világosan kell megfogalmazni, az elemző saját, alternatív szempontjait és megállapításait ezektől világosan el kell különíteni. Törekedni kell az alternatív magyarázatok minél szélesebb körű bemutatására illetve bevonására. A következtetéseknek összhangban kell lenniük a lefolytatott vizsgálódással, valamint egymással.

A dolgozatban alkalmazott terminológiának meg kell felelnie a filozófiai nyelvezet konvencióinak, a fogalmi apparátusnak következetesnek kell lennie és relevánsnak a szóban forgó vizsgálódáshoz illetve elemzéshez

 

3. A dolgozat értékelése:

 

A dolgozatot a témavezető és egy opponens értékeli. Az opponenseket a tanszéki értekezleten közös megállapodással kell kijelölni. Mind a témavezető, mind az opponens egy-egy oldalas véleményt ír a szakdolgozatról, és egy előre megadott szempontrendszer szerint 0-100 pontig pontozza. A dolgozat végső érdemjegye a két értékelés pontjai alapján kerül meghatározásra. Ha az opponens 20-nál kevesebb pontot ad a dolgozatra és a két pontszám között több mint 30 pont a különbség, akkor egy másik olvasót is fel kell kérni a dolgozat bírálatára. A dolgozatra összesen 50 pontot lehet kapni, amely a két bíráló értékelésének átlagaként adódik.

 

A szakdolgozatot az államvizsgán bizottság előtt szóban meg kell védeni.

 

ZÁRÓSZIGORLAT

 

A zárószigorlat az államvizsga része. Anyaga a mesterszintű filozófiaképzés teljes szakmai ismeretanyagát komplex módon tartalmazza.

 

A szóbeli vizsgát háromfős bizottság előtt kell letenni. A szóbeli vizsga tételsora:


 

1. Metafizika

2. Ismeretelmélet

3. Tudományfilozófia

4. Politikai filozófia

5. Társadalomfilozófia

6. Nyelvfilozófia és logika

7. Történelemfilozófia

8. Filozófiai teológia és vallásfilozófia

9. Etika és morálfilozófia

10. Elmefilozófia

 

 

Megjegyzés: A tételsorokhoz nem adunk meg kötelező olvasmánylistát. Mivel a szóbeli rész a képzés teljes szakmai anyagát felöleli, ezért az adott tételekhez az azon a tárgyterületen meghirdetett kurzusok olvasmánylistáját kell figyelembe venni, valamint a hallgató szabadon felhasználhat bármilyen irodalmat, amelyet a téma kifejtéséhez hasznosnak tart. A tételeket szintetikusan felépítve, előadás formájában (bevezetővel és konklúzióval ellátva) kell kifejteni. A szóbeli tételek esetén a bizottság azt is értékeli, mennyire kreatív a hallgató egy-egy téma kidolgozásában és előadásában. Mennyire képes szintetizálni az elsajátított anyagot, és milyen előadói képességekről tanúskodik a felelet során. A szóbeli vizsgát a bizottság közösen értékeli.