Tudnivalók a portfólió elkészítéséhez[1]

Olasztanár MA szakosoknak

 

A 2010. június 25-n érvényes szabályok szerint:

 

• Portfóliót mindenki készít.
• A portfólió a tanári szakdolgozat egyik összetevője.[2] A KKK 7. pontjában meghatározott 9 tanári kompetenciában elért fejlődést kell benne bemutatni.
• A 9 kompetenciában elért fejlődés „színtere” a 3. ill. 4. féléves tanítási gyakorlat és az 5. féléves ÖSZGY[3]. A portfólió ezért az ezen gyakorlatok, a szakvezetővel, a mentorral történő konzultációk, illetve a tanítást kísérő szeminárium során szerzett tapasztalatok rendszeres összegzése, a portfólió speciális műfaji követelményeinek megfelelően.[4]
• A portfóliónak két része van: egy esszé, illetve a dokumentációs rész.
• Az esszé a tapasztalatok és a saját fejlődés összegzése, elemzése, értékelése, minimum 9 oldal terjedelemben. Célszerű az elemzéshez, értékeléshez szakirodalmi hátteret, tudományos alátámasztást is adni.
• A dokumentációs rész egy rendezett dokumentumgyüjtemény, mely
• 1) saját készítésű anyagokat tartalmaz, pl. óraterv, dolgozatok, feladatok, (megoldókulccsal), feljegyzések értekezletről, konferenciáról, óramegbeszélésről, stb.
• 2) a saját tanári munkát jellemző anyagokat tartalmaz: pl. a diákok tanár által értékelt dolgozatainak másolatai, hospitáló kollégák, szakvezető, mentor, stb. értékelése, videofelvétel a saját óráról, stb.
• A dokumentációs részhez (is) kötelező tartalomjegyzéket készíteni. A dokumentumok rendezési szempontjait le kell írni (ez kerülhet az esszé-részbe is), és világos tagolással is nyilvánvalóvá kell tenni az egyes részeket. Minden csatolt dokumentumnak a cél szempontjából világosan meghatározott funkciója kell, hogy legyen, és ezt világosan meg is kell jelölni. (Kommentár, illetve funkció nélküli dokumentumok csatolása fölösleges, sőt, hiba.)
• Kétszakosok is csak egy portfóliót készítenek: az esszében összegzik mindkét területen megszerzett tapasztalataikat, reflexióikat; a dokumentációs részben mindkét terület dokumentumai közül válogatnak.
• A portfólió tartalomjegyzéke és az esszé magyar nyelvű, a dokumentumok a képzés nyelvének, illetve a gyakorlati feladatoknak megfelelően készülnek.
• A portfóliót két példányban kell benyújtani az első/egyetlen tanári MA szerinti egységhez. Az egyiket papíron, a másikat CD-n/DVD-n. Határideje: a szorgalmi időszak utolsó napja.
• A jelölt a szakdolgozatáról bírálatot kap (esetleg megválaszolandó kérdésekkel), a védés előtt egy héttel. (A gyors hozzájutás érdekében a szakdolgozathoz csatolni kell a jelölt adatait, e-mail elérhetőségével együtt.)
• A védés során is kaphat a jelölt kérdéseket, melyekre felelnie kell. Egyébként szakdolgozatát (tanulmány/segédlet + portfólió) szóban kell bemutatni, ehhez használhat PPP demonstrációt vagy hand-outot. A bemutatás (jelenleg) nem lehet hosszabb, mint 15 perc.[5]
• A jelölt a tanári szakdolgozatára egy jegyet kap, mely 3 jegy átlaga: 1) a tanulmány/segédlet témavezetőjének értékelése; 2) a tanulmány/segédlet opponensének értékelése; 3) a portfólió bírálójának az értékelése. Ha bármelyik összetevő elégtelen, az összesített részjegy is elégtelen, és nem kerülhet sor a szóbeli záróvizsgára.[6]

 

Röviden a portfólió műfajáról[7]

 

A portfólió: módszer

 

• Mire jó: teljesítménymérés; tanulássegítés: saját tudás konstruálása, autonóm (metakognitív képességekkel rendelkező) tanulóvá fejlődés
• Kiknek: minden szinten, óvodától a továbbképzésig
• Mi az: a diák munkáiból készült gyűjemény; munkadokumentum; hitelesítés
• Típusai:
• eredménybemutató
• kompetencia alapú: olyan dokumentumokat tartalmaz (az összeállító dönt róluk), melyek az összeállító bizonyos kompetenciáit mutatják be
• bemutató
• pillanatfelvétel
• tantárgyközpontú: adott tantárgyban adott időszak alatt feldolgozott anyagot és a diák munkáját mutatja be; teljes körű, vagy válogatás
• készségeket bemutató: vmely készség adott idő alatti fejlődését vagy elért fejlettségét mutatja be; keletkezési fázisokat pl.
• tematikus: interdiszciplináris, egy témával kapcsolatban összegyüjtött ismereteit mutatja be
• kutatási: a tanuló egy kutatási projektjének bemutatása és annak eredményei; tematikus, de nem feltétlenül iskolai tárgyak köré szerveződik
• projekt
• fejlődési: egy bizonyos területen elért fejlődés bemutatása; a fejlődési folyamatra való reflexiókkal
• diagnosztikus: egy adott terület nehézségeit bemutató dokumentumokkal indul; a nehézségeken (mentori segítséggel való) való úrrá levés folyamatát dokumentálja; metakognitív folyamatok és a reflexió áll a középpontjában
• reflektív: tanulási folyamatainak és reflexióinak bemutatásával a középpontban
• kimeneti
• felvételi

 

5. Tartalma: konkrét (bemutatott és megindokolt) funkciójú dokumentumok (bizonyítékok) és reflektív jegyzetek, megszerkesztve, tartalomjegyzékkel ellátva
6. Eredménye: nagyobb motiváltság; a tanuló által konstruált tudás; a tanuló aktív részvétele a tanulási folyamatban és az értékelésben is, mérlegelési és döntési jog, a tanuló saját felelősségének növekedése

 

 

7. A portfólió készítésének folyamata tanári szempontból:

1) célok kitűzése (mit akarok dokumentáltatni; milyen típusú portfólió lesz; ki olvassa);

2) tervezés (milyen dokumentomok bizonyíthatják az elért célt – kötelező/szabadon választott -; milyen pontokon vonom be a diákokat a portfólióval kapcsolatos döntésekbe; hogy és hol bonyolítom le a következő három (3-4-5) szakaszt;

3) előkészítés (hogyan ismertetem meg a diákokat a portfólió fogalmával és készítésének folyamatával);

4) visszajelzés (ki adja; milyen szempontok alapján; hányszor és mikor);

5) értékelés/irányadás (milyen célból kerül sor értékelésre; szummatív[8] vagy formatív[9] az értékelés; mik az értékelés szempontjai; kik, mikor és hogyan értékelik; hogy viszonyul az egyéb munkák értékeléséhez)

8. A portfólió készítésének folyamata a diák szemszögéből:

1) a célok megismerése: portfólió fogalmának megértése; céljának megismerése

2) anyaggyűjtés: ismerni a szóbajöhető ill. az előírt dokumentumok körét; dokumentálni az egyes dokumentumok keletkezését is; a reflexiókat rögtön csatolni a dokumentumhoz;

3) válogatás: a diák önálló munkája (melyet a szakvezető, mentor, tantárgypedagógus esetleg szempontokkal, kérdésekkel, visszajelzéssel segíthet); vagy az értékelési szempontok függvényében, vagy a portfólió céljának függvényében. A cél szempontjából felesleges dokumentumot ki kell hagyni!

4) reflexió: célja megvilágítani, hogy az egész portfólió – benne egyes dokumentumok – hogyan bizonyítja a cél elérését. A reflexió átláthatóvá teszi a tanulási folyamatot a bíráló számára is; segíti a bírálót a továbbvivő, a diák önreflexióját segítő kérdések megfogalmazásában, segíti a diákot a sikeres stratégiák kiválasztásában, a hiányosságok, újabb problémák azonosításában.

5) szerkesztés: vizuálisan is vonzó, világos, áttekinthető forma;

6) értékelés és irányadás: a tanuló az értékelésből tanultak alapján képes újabb, további tanulási célok kitűzésére; a felnőtt és autonóm tanuló maga is képes az önértékelésre, és a továbbhaladás útjának a kijelölésére.

 

Olasztanár MA

Portfólió bírálati szempontok[10]

 

Esszé: (max. 15 pont)

1. Az esszében adott összegzés áttekinthetősége, világos szerkezete; érthetősége, logikussága, műfaji megfelelése, koherenciája
2. Az esszében bemutatott elemzés, értékelés tartalmi adekvátsága, relevanciája, reflektivitása, mélysége, kidolgozottsága
3. Az esszé fogalomhasználatának megfelelősége, szakmai pontossága

Dokumentumok: (max. 10 pont)

4. A dokumentumok rendszerének alkalmassága a fejlődés jellemzésére: a dokumentumok összerendezése (célnak való megfelelés, logikusság, áttekinthetőség, változatosság)
5. A kiválasztott dokumentumok minősége (célnak való megfelelés, tartalmi kidolgozottság, alaposság, szakmai hitelesség, pontosság, tudományosság, a módszertani kultúra változatossága); az illusztrációk minősége (szerkesztettség, kimunkáltság, áttekinthetőség, használhatóság, stb.)

A portfólió egésze: (max. 15 pont)

6. A kompetenciák körének lefedése: a KKK.7. pontjában meghatározott, a képzés során fejlesztendő és a portfólióban bemutatandó 9 tanári kompetencia alapján[11]
7. A portfólió struktúrája (az esszé és a dokumentumok kapcsolata, egységesség, arányosság)
8. A portfólió anyagainak nyelvi és formai megformáltsága (a megfogalmazás gördülékenysége, változatossága; nyelvhelyesség, helyesírás; kivitelezés, esztétikusság, a megjelenítés gondossága)

 

Értékelés:

 

Összesen maximum 40 pont

0 – 17 = elégtelen

18 – 25 = elégséges

26 – 31 = közepes

32 – 36 = jó

37 – 40 = jeles

1.sz. Melléklet

 

• I. A tanulók képességeinek fejlesztésében megnyilvánuló tanári kompetencia

 

• személyiségfejlesztés (ezen belül: a tanulók együttműködési képességének fejlesztése)
• 2) a szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók műveltségének, képességeinek fejlesztése (az olasz nyelvi, kommunikatív és civilizációs kompetenciák fejlesztése)
• egész életen át tartó tanulás megalapozása

 

• II. A tanár egyéb (tervezési, szervezési, értékelési, stb.) kompetenciáinak bemutatása

 

• 4) a (nyelv)pedagógiai folyamat tervezése
• a tanulási folyamat szervezése és irányítása
• tanulóközösségek alakulásának segítése (mint a tanár közösségszervező képessége, v.ö. 1. pont)
• 7) (nyelv)pedagógiai értékelés
• 8) szakmai együttműködés és kommunikáció
• elkötelezett szakmai fejlődés, önművelés

 

Vastag betűvel a nyelvpedagógiai elméleti és gyakorlati (egyetemi) órákon elsajátítható tudásterületek, illetve készségek, képességek, vagyis a specifikusan nyelvpedagógiai tudás.

Normál betűvel a pedagógiai, pszichológiai tanulmányok során megszerzendő tudás, illetve kezdetben a tanítási gyakorlatokon, a szakvezető és a mentor irányítása alatt kibontakozni kezdő, később a tanári pálya alatt tovább fejlődő készségek és képességek.

Dőlt kisbetűvel a saját személyiség fejlesztésével kialakítható készségek.

 

2. sz. Melléklet

 

Általános útmutató a portfólió készítéséhez

Tanári MA szakos hallgatók részére

(A 15/2006 sz. OM rendelet 4. számú mellékletének 5.1.3 pontja szerint a tanári mesterképzés hallgatóinak portfóliót kell készíteniük.)

 

1. A portfólió fogalma

A portfólió = dokumentumdosszié (etimológiailag: „levélhordó tárca”); „olyan dokumentumok gyűjteménye, amelyek megvilágítják valakinek egy adott területen szerzett tudását, jártasságát, hozzáállását” (Bird 1990; idézik Barton és Collins, 1993, 203.).

 

A portfólió a pedagóguspálya megismerésére irányuló és a vezetőtanár irányításával végzett gyakorlat tapasztalatainak, valamint az összefüggő, szakképzettségenkénti egyéni gyakorlatok során gyűjtött, illetve a tanítást, gyakorlatot kísérő szeminárium tapasztalatainak a rendszeres összegzése, e tapasztalatoknak vagy a szaktárgy egy részterülete tanításának valamely szakpedagógiai, illetve általános neveléstudományi szempont szerinti, tudományos alaposságú bemutatása, elemzése, értékelése vagy tanításához szükséges segédlet készítése.

 

2. A portfólió célja

A portfólió célja annak bizonyítása, hogy a hallgató képes a képzés különböző területein elsajátított tudást integrálni és tanári munkájában alkalmazni. Képes a munkája szempontjából lényeges tudományos-szakirodalmi eredményeket összegyűjteni, azok alapján tanári munkáját önállóan megtervezni és a tanítás vagy pedagógiai feladat eredményességét értékelni. Képes a tanulók teljesítményeiről és fejlődéséről, valamint a tanulási-tanítási folyamatról módszeresen gyakorlati tapasztalatokat gyűjteni és a tényszerű adatokat elemezni, következtetéseket megfogalmazni, valamint az eredményeket saját tanári munkájában alkalmazni.

A portfóliónak tükröznie kell, hogy a hallgató a szakmai témát szakmódszertani, neveléstudományi és pszichológiai ismereteire támaszkodva az alap- és középfokú oktatás szintjein, illetve a szakképzés vagy a felnőttoktatás céljainak megfelelően képes dolgozni.

3. A portfólió tartalma

Darling-Hammond és Snyder (2000, 536-537.) háromféle dokumentumtípust sorol fel:

a) a tanítás illetve a gyakorlat során készített dokumentumok (óravázlat; hospitálási napló; óramegfigyelésekről készített feljegyzések; tematikus terv; tanórán kívüli tevékenység terve; tanítási óráról/iskolai foglakozásról készített audio-/ videofelvétel; képek; fényképek; szakmai munkaközösségi megbeszélés során készített jegyzetek, kiegészítő anyagok, dolgozatok, a tanítványok munkái),

b) a tanárjelölt reflexióit tartalmazó dokumentumok (a tanításon kívüli iskolai tevékenységekről (szakkör, testületi értekezlet, szülői értekezlet stb.) szóló feljegyzések saját megjegyzésekkel, reflexiókkal; az iskolán kívüli tevékenységek köréből szerzett tapasztalatok írásos rögzítése saját megjegyzésekkel, reflexiókkal; előadásokról készített és saját megjegyzésekkel (reflexiókkal) kísért jegyzet; valamely pedagógiai probléma leírása és a kezelésére/megoldására irányuló saját javaslatok; konferencián készített jegyzet reflexiókkal, tanári tanulási napló, reflektív jegyzetek az egyes dokumentumok magyarázatára),

c) a jelölt tanításáról mások által készített dokumentumok és értékelések (mindenféle értékelés, amelyet a jelölt bármely tevékenységére kapott, köztük akár az évfolyamtársak kritikai észrevételei).

A portfólió dokumentumai a hallgatóhoz rendelt mintatanterv függvényében értelemszerűen eltérőek lehetnek.

A jelölt maga válogathatja a dokumentumokat, de az a feladata, hogy portfóliójában a fejlődési útját az értékelő (és mások) számára nyilvánvalóvá, követhetővé tegye. A portfólióhoz bevezetőt kell írni, amelyben leírja alapvető céljait és a portfólió felépítését. Tartalomjegyzéket kell készíteni, világos és áttekinthető rendszerbe kell szervezni (és összefűzni) az anyagot. Minden egyes dokumentummal kapcsolatban három kérdésre kell világos eligazítást adni:

• mi ez a dokumentum,
• melyik tanári kompetenciához kapcsolódik és miért (a 9 kompetencia mindegyikéhez célszerű dokumentumot csatolni; lásd: 15/2006 sz. OM rendelet),
• hogyan mutatja be a jelölt fejlődését?

A dokumentumok gyűjtése folyamatosan történik, ezen belül a kitüntetett alkalmak a tanári mesterképzésbe beépített gyakorlatok, melyek kötelező részei a portfóliónak (Közoktatási gyakorlat I., II., III. -; Szakterületi iskolai gyakorlat -; Összefüggő egyéni gyakorlat dokumentumai).

 

Az alábbi táblázat tartalmazza azokat a dokumentumtípusok, amelyek a tanári portfólió választható részébe kerülhetnek:

 

 

 

Falus és Kimmel (2003, 66-68. o.)

A fő követelmény, hogy a portfólió mutassa be (dokumentálja) a jelöltnek az iskolai gyakorlat valamennyi területén (tanítás; tanításon kívüli iskolai tevékenység; iskolán kívüli tevékenység) elvégzett munkáját. Ez a megfelelés alapkövetelménye.

A portfólió értékelésében/minősítésében ugyanakkor a fő szempont nem a mennyiség, hanem a tanári mesterség (kompetenciák) mind szélesebb területének lefedése; a reflexiók szakmaisága, mélysége, a fejlődési út bemutatása.

---