MA olasztanár- tudnivalók a portfólió készítéshez

Tudnivalók a portfólió elkészítéséhez[1]

Olasztanár MA szakosoknak

 

A 2010. június 25-n érvényes szabályok szerint:

 

  • Portfóliót mindenki készít.
  • A portfólió a tanári szakdolgozat egyik összetevője.[2] A KKK 7. pontjában meghatározott 9 tanári kompetenciában elért fejlődést kell benne bemutatni.
  • A 9 kompetenciában elért fejlődés „színtere” a 3. ill. 4. féléves tanítási gyakorlat és az 5. féléves ÖSZGY[3]. A portfólió ezért az ezen gyakorlatok, a szakvezetővel, a mentorral történő konzultációk, illetve a tanítást kísérő szeminárium során szerzett tapasztalatok rendszeres összegzése, a portfólió speciális műfaji követelményeinek megfelelően.[4]
  • A portfóliónak két része van: egy esszé, illetve a dokumentációs rész.
  • Az esszé a tapasztalatok és a saját fejlődés összegzése, elemzése, értékelése, minimum 9 oldal terjedelemben. Célszerű az elemzéshez, értékeléshez szakirodalmi hátteret, tudományos alátámasztást is adni.
  • A dokumentációs rész egy rendezett dokumentumgyüjtemény, mely
  • 1) saját készítésű anyagokat tartalmaz, pl. óraterv, dolgozatok, feladatok, (megoldókulccsal), feljegyzések értekezletről, konferenciáról, óramegbeszélésről, stb.
  • 2) a saját tanári munkát jellemző anyagokat tartalmaz: pl. a diákok tanár által értékelt dolgozatainak másolatai, hospitáló kollégák, szakvezető, mentor, stb. értékelése, videofelvétel a saját óráról, stb.
  • A dokumentációs részhez (is) kötelező tartalomjegyzéket készíteni. A dokumentumok rendezési szempontjait le kell írni (ez kerülhet az esszé-részbe is), és világos tagolással is nyilvánvalóvá kell tenni az egyes részeket. Minden csatolt dokumentumnak a cél szempontjából világosan meghatározott funkciója kell, hogy legyen, és ezt világosan meg is kell jelölni. (Kommentár, illetve funkció nélküli dokumentumok csatolása fölösleges, sőt, hiba.)
  • Kétszakosok is csak egy portfóliót készítenek: az esszében összegzik mindkét területen megszerzett tapasztalataikat, reflexióikat; a dokumentációs részben mindkét terület dokumentumai közül válogatnak.
  • A portfólió tartalomjegyzéke és az esszé magyar nyelvű, a dokumentumok a képzés nyelvének, illetve a gyakorlati feladatoknak megfelelően készülnek.
  • A portfóliót két példányban kell benyújtani az első/egyetlen tanári MA szerinti egységhez. Az egyiket papíron, a másikat CD-n/DVD-n. Határideje: a szorgalmi időszak utolsó napja.
  • A jelölt a szakdolgozatáról bírálatot kap (esetleg megválaszolandó kérdésekkel), a védés előtt egy héttel. (A gyors hozzájutás érdekében a szakdolgozathoz csatolni kell a jelölt adatait, e-mail elérhetőségével együtt.)
  • A védés során is kaphat a jelölt kérdéseket, melyekre felelnie kell. Egyébként szakdolgozatát (tanulmány/segédlet + portfólió) szóban kell bemutatni, ehhez használhat PPP demonstrációt vagy hand-outot. A bemutatás (jelenleg) nem lehet hosszabb, mint 15 perc.[5]
  • A jelölt a tanári szakdolgozatára egy jegyet kap, mely 3 jegy átlaga: 1) a tanulmány/segédlet témavezetőjének értékelése; 2) a tanulmány/segédlet opponensének értékelése; 3) a portfólió bírálójának az értékelése. Ha bármelyik összetevő elégtelen, az összesített részjegy is elégtelen, és nem kerülhet sor a szóbeli záróvizsgára.[6]

 


Röviden a portfólió műfajáról[7]

 

A portfólió: módszer

 

  • Mire jó: teljesítménymérés; tanulássegítés: saját tudás konstruálása, autonóm (metakognitív képességekkel rendelkező) tanulóvá fejlődés
  • Kiknek: minden szinten, óvodától a továbbképzésig
  • Mi az: a diák munkáiból készült gyűjemény; munkadokumentum; hitelesítés
  • Típusai:
  • eredménybemutató
  • kompetencia alapú: olyan dokumentumokat tartalmaz (az összeállító dönt róluk), melyek az összeállító bizonyos kompetenciáit mutatják be
  • bemutató
  • pillanatfelvétel
  • tantárgyközpontú: adott tantárgyban adott időszak alatt feldolgozott anyagot és a diák munkáját mutatja be; teljes körű, vagy válogatás
  • készségeket bemutató: vmely készség adott idő alatti fejlődését vagy elért fejlettségét mutatja be; keletkezési fázisokat pl.
  • tematikus: interdiszciplináris, egy témával kapcsolatban összegyüjtött ismereteit mutatja be
  • kutatási: a tanuló egy kutatási projektjének bemutatása és annak eredményei; tematikus, de nem feltétlenül iskolai tárgyak köré szerveződik
  • projekt
  • fejlődési: egy bizonyos területen elért fejlődés bemutatása; a fejlődési folyamatra való reflexiókkal
  • diagnosztikus: egy adott terület nehézségeit bemutató dokumentumokkal indul; a nehézségeken (mentori segítséggel való) való úrrá levés folyamatát dokumentálja; metakognitív folyamatok és a reflexió áll a középpontjában
  • reflektív: tanulási folyamatainak és reflexióinak bemutatásával a középpontban
  • kimeneti
  • felvételi

 

  1. Tartalma: konkrét (bemutatott és megindokolt) funkciójú dokumentumok (bizonyítékok) és reflektív jegyzetek, megszerkesztve, tartalomjegyzékkel ellátva
  2. Eredménye: nagyobb motiváltság; a tanuló által konstruált tudás; a tanuló aktív részvétele a tanulási folyamatban és az értékelésben is, mérlegelési és döntési jog, a tanuló saját felelősségének növekedése

 

 

  1. A portfólió készítésének folyamata tanári szempontból:

1) célok kitűzése (mit akarok dokumentáltatni; milyen típusú portfólió lesz; ki olvassa);

2) tervezés (milyen dokumentomok bizonyíthatják az elért célt – kötelező/szabadon választott -; milyen pontokon vonom be a diákokat a portfólióval kapcsolatos döntésekbe; hogy és hol bonyolítom le a következő három (3-4-5) szakaszt;

3) előkészítés (hogyan ismertetem meg a diákokat a portfólió fogalmával és készítésének folyamatával);

4) visszajelzés (ki adja; milyen szempontok alapján; hányszor és mikor);

5) értékelés/irányadás (milyen célból kerül sor értékelésre; szummatív[8] vagy formatív[9] az értékelés; mik az értékelés szempontjai; kik, mikor és hogyan értékelik; hogy viszonyul az egyéb munkák értékeléséhez)

  1. A portfólió készítésének folyamata a diák szemszögéből:

1) a célok megismerése: portfólió fogalmának megértése; céljának megismerése

2) anyaggyűjtés: ismerni a szóbajöhető ill. az előírt dokumentumok körét; dokumentálni az egyes dokumentumok keletkezését is; a reflexiókat rögtön csatolni a dokumentumhoz;

3) válogatás: a diák önálló munkája (melyet a szakvezető, mentor, tantárgypedagógus esetleg szempontokkal, kérdésekkel, visszajelzéssel segíthet); vagy az értékelési szempontok függvényében, vagy a portfólió céljának függvényében. A cél szempontjából felesleges dokumentumot ki kell hagyni!

4) reflexió: célja megvilágítani, hogy az egész portfólió – benne egyes dokumentumok – hogyan bizonyítja a cél elérését. A reflexió átláthatóvá teszi a tanulási folyamatot a bíráló számára is; segíti a bírálót a továbbvivő, a diák önreflexióját segítő kérdések megfogalmazásában, segíti a diákot a sikeres stratégiák kiválasztásában, a hiányosságok, újabb problémák azonosításában.

5) szerkesztés: vizuálisan is vonzó, világos, áttekinthető forma;

6) értékelés és irányadás: a tanuló az értékelésből tanultak alapján képes újabb, további tanulási célok kitűzésére; a felnőtt és autonóm tanuló maga is képes az önértékelésre, és a továbbhaladás útjának a kijelölésére.

 


Olasztanár MA

Portfólió bírálati szempontok[10]

 

Esszé: (max. 15 pont)

  1. Az esszében adott összegzés áttekinthetősége, világos szerkezete; érthetősége, logikussága, műfaji megfelelése, koherenciája
  2. Az esszében bemutatott elemzés, értékelés tartalmi adekvátsága, relevanciája, reflektivitása, mélysége, kidolgozottsága
  3. Az esszé fogalomhasználatának megfelelősége, szakmai pontossága

Dokumentumok: (max. 10 pont)

  1. A dokumentumok rendszerének alkalmassága a fejlődés jellemzésére: a dokumentumok összerendezése (célnak való megfelelés, logikusság, áttekinthetőség, változatosság)
  2. A kiválasztott dokumentumok minősége (célnak való megfelelés, tartalmi kidolgozottság, alaposság, szakmai hitelesség, pontosság, tudományosság, a módszertani kultúra változatossága); az illusztrációk minősége (szerkesztettség, kimunkáltság, áttekinthetőség, használhatóság, stb.)

A portfólió egésze: (max. 15 pont)

  1. A kompetenciák körének lefedése: a KKK.7. pontjában meghatározott, a képzés során fejlesztendő és a portfólióban bemutatandó 9 tanári kompetencia alapján[11]
  2. A portfólió struktúrája (az esszé és a dokumentumok kapcsolata, egységesség, arányosság)
  3. A portfólió anyagainak nyelvi és formai megformáltsága (a megfogalmazás gördülékenysége, változatossága; nyelvhelyesség, helyesírás; kivitelezés, esztétikusság, a megjelenítés gondossága)

 

Értékelés:

 

Összesen maximum 40 pont

0 – 17 = elégtelen

18 – 25 = elégséges

26 – 31 = közepes

32 – 36 = jó

37 – 40 = jeles


1.sz. Melléklet

 

  • I. A tanulók képességeinek fejlesztésében megnyilvánuló tanári kompetencia

 

  • személyiségfejlesztés (ezen belül: a tanulók együttműködési képességének fejlesztése)
  • 2) a szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók műveltségének, képességeinek fejlesztése (az olasz nyelvi, kommunikatív és civilizációs kompetenciák fejlesztése)
  • egész életen át tartó tanulás megalapozása

 

  • II. A tanár egyéb (tervezési, szervezési, értékelési, stb.) kompetenciáinak bemutatása

 

  • 4) a (nyelv)pedagógiai folyamat tervezése
  • a tanulási folyamat szervezése és irányítása
  • tanulóközösségek alakulásának segítése (mint a tanár közösségszervező képessége, v.ö. 1. pont)
  • 7) (nyelv)pedagógiai értékelés
  • 8) szakmai együttműködés és kommunikáció
  • elkötelezett szakmai fejlődés, önművelés

 

Vastag betűvel a nyelvpedagógiai elméleti és gyakorlati (egyetemi) órákon elsajátítható tudásterületek, illetve készségek, képességek, vagyis a specifikusan nyelvpedagógiai tudás.

Normál betűvel a pedagógiai, pszichológiai tanulmányok során megszerzendő tudás, illetve kezdetben a tanítási gyakorlatokon, a szakvezető és a mentor irányítása alatt kibontakozni kezdő, később a tanári pálya alatt tovább fejlődő készségek és képességek.

Dőlt kisbetűvel a saját személyiség fejlesztésével kialakítható készségek.

 


2. sz. Melléklet

 

Általános útmutató a portfólió készítéséhez

Tanári MA szakos hallgatók részére

(A 15/2006 sz. OM rendelet 4. számú mellékletének 5.1.3 pontja szerint a tanári mesterképzés hallgatóinak portfóliót kell készíteniük.)

 

1. A portfólió fogalma

A portfólió = dokumentumdosszié (etimológiailag: „levélhordó tárca”); „olyan dokumentumok gyűjteménye, amelyek megvilágítják valakinek egy adott területen szerzett tudását, jártasságát, hozzáállását” (Bird 1990; idézik Barton és Collins, 1993, 203.).

 

A portfólió a pedagóguspálya megismerésére irányuló és a vezetőtanár irányításával végzett gyakorlat tapasztalatainak, valamint az összefüggő, szakképzettségenkénti egyéni gyakorlatok során gyűjtött, illetve a tanítást, gyakorlatot kísérő szeminárium tapasztalatainak a rendszeres összegzése, e tapasztalatoknak vagy a szaktárgy egy részterülete tanításának valamely szakpedagógiai, illetve általános neveléstudományi szempont szerinti, tudományos alaposságú bemutatása, elemzése, értékelése vagy tanításához szükséges segédlet készítése.

 

2. A portfólió célja

A portfólió célja annak bizonyítása, hogy a hallgató képes a képzés különböző területein elsajátított tudást integrálni és tanári munkájában alkalmazni. Képes a munkája szempontjából lényeges tudományos-szakirodalmi eredményeket összegyűjteni, azok alapján tanári munkáját önállóan megtervezni és a tanítás vagy pedagógiai feladat eredményességét értékelni. Képes a tanulók teljesítményeiről és fejlődéséről, valamint a tanulási-tanítási folyamatról módszeresen gyakorlati tapasztalatokat gyűjteni és a tényszerű adatokat elemezni, következtetéseket megfogalmazni, valamint az eredményeket saját tanári munkájában alkalmazni.

A portfóliónak tükröznie kell, hogy a hallgató a szakmai témát szakmódszertani, neveléstudományi és pszichológiai ismereteire támaszkodva az alap- és középfokú oktatás szintjein, illetve a szakképzés vagy a felnőttoktatás céljainak megfelelően képes dolgozni.

3. A portfólió tartalma

Darling-Hammond és Snyder (2000, 536-537.) háromféle dokumentumtípust sorol fel:

a) a tanítás illetve a gyakorlat során készített dokumentumok (óravázlat; hospitálási napló; óramegfigyelésekről készített feljegyzések; tematikus terv; tanórán kívüli tevékenység terve; tanítási óráról/iskolai foglakozásról készített audio-/ videofelvétel; képek; fényképek; szakmai munkaközösségi megbeszélés során készített jegyzetek, kiegészítő anyagok, dolgozatok, a tanítványok munkái),

b) a tanárjelölt reflexióit tartalmazó dokumentumok (a tanításon kívüli iskolai tevékenységekről (szakkör, testületi értekezlet, szülői értekezlet stb.) szóló feljegyzések saját megjegyzésekkel, reflexiókkal; az iskolán kívüli tevékenységek köréből szerzett tapasztalatok írásos rögzítése saját megjegyzésekkel, reflexiókkal; előadásokról készített és saját megjegyzésekkel (reflexiókkal) kísért jegyzet; valamely pedagógiai probléma leírása és a kezelésére/megoldására irányuló saját javaslatok; konferencián készített jegyzet reflexiókkal, tanári tanulási napló, reflektív jegyzetek az egyes dokumentumok magyarázatára),

c) a jelölt tanításáról mások által készített dokumentumok és értékelések (mindenféle értékelés, amelyet a jelölt bármely tevékenységére kapott, köztük akár az évfolyamtársak kritikai észrevételei).

A portfólió dokumentumai a hallgatóhoz rendelt mintatanterv függvényében értelemszerűen eltérőek lehetnek.

A jelölt maga válogathatja a dokumentumokat, de az a feladata, hogy portfóliójában a fejlődési útját az értékelő (és mások) számára nyilvánvalóvá, követhetővé tegye. A portfólióhoz bevezetőt kell írni, amelyben leírja alapvető céljait és a portfólió felépítését. Tartalomjegyzéket kell készíteni, világos és áttekinthető rendszerbe kell szervezni (és összefűzni) az anyagot. Minden egyes dokumentummal kapcsolatban három kérdésre kell világos eligazítást adni:

  • mi ez a dokumentum,
  • melyik tanári kompetenciához kapcsolódik és miért (a 9 kompetencia mindegyikéhez célszerű dokumentumot csatolni; lásd: 15/2006 sz. OM rendelet),
  • hogyan mutatja be a jelölt fejlődését?

A dokumentumok gyűjtése folyamatosan történik, ezen belül a kitüntetett alkalmak a tanári mesterképzésbe beépített gyakorlatok, melyek kötelező részei a portfóliónak (Közoktatási gyakorlat I., II., III. -; Szakterületi iskolai gyakorlat -; Összefüggő egyéni gyakorlat dokumentumai).

 

Az alábbi táblázat tartalmazza azokat a dokumentumtípusok, amelyek a tanári portfólió választható részébe kerülhetnek:

 

 

Dokumentumtípusok

Órai megfigyelések rögzített változata (irányulhat gyerekre, tanárra, az egész órai tevékenységre)

Szakcikk összegzése, értékelése

A tanulók értékelése (teszt, feleltetés, portfólió stb.)

Egy gyermek fejlődéséről készült esettanulmány

A jelölt tanulásszervezésre vonatkozó felfogása, az olvasottakra való hivatkozással

Külső szervekkel való kapcsolat dokumentumai

Számítógépes dokumentumok (internetes keresés eredményei)

Egy kooperatív munkát tükröző óra dokumentumai (terv, összegzés)

Bármilyen terv (óra-, tematikus terv, órán kívüli tevékenység terve)

Bármilyen dolgozat, fogalmazvány, ami a sztenderdekkel (kompetenciákkal) összefügg

Mindenféle értékelés, amelyet a jelölt bármilyen tanári tevékenységére kapott

Látogatások dokumentumai, beleértve a jelölt szakmai látogatásait és a gyerekekkel tett látogatásokat is

Közeli és távoli célkitűzések, valamint ezek teljesítése

Speciális bánásmódot igénylő gyerekek számára készített egyéni terv

Gyerekekkel, tanárokkal, szülőkkel készített interjúk

Pedagógiai napló (a gyerekek nevének említése nélkül)

Óravázlat

Levelezés a szülőkkel

Az információs és kommunikációs technológia alkalmazásának bizonyítékai

Előadáson, konferencián készített jegyzetek reflexiókkal

Megfigyelések jegyzőkönyvei

Évfolyamtársak kritikai észrevételei

A jelölt tanításfilozófiájának kifejtése

Fényképek, képek, videofelvételek

Tanulók portfóliói

A jelölt által olvasott és reflektált öt évnél nem régebbi szakcikkek

Valamely probléma megoldásának leírása

Önképzési tervei, elképzelései

Szakmai szervezetben, bizottságban való részvétel

A jelölt által készített anyagok (taneszköz, poszter)

Önkéntes tevékenység leírása

 

Falus és Kimmel (2003, 66-68. o.)

A fő követelmény, hogy a portfólió mutassa be (dokumentálja) a jelöltnek az iskolai gyakorlat valamennyi területén (tanítás; tanításon kívüli iskolai tevékenység; iskolán kívüli tevékenység) elvégzett munkáját. Ez a megfelelés alapkövetelménye.

A portfólió értékelésében/minősítésében ugyanakkor a fő szempont nem a mennyiség, hanem a tanári mesterség (kompetenciák) mind szélesebb területének lefedése; a reflexiók szakmaisága, mélysége, a fejlődési út bemutatása.


4. A portfólió értékelése[12]

A Hallgató neve:..........................................................................................................................

szakja:.......................................................................................................................

 

Kritériumok

Kitűnő (3 pont)

Jó (2 pont)

Nem kielégítő (1 pont)

Tanári értékelés

Világosság:

(Egyértelműen látható, hogy a szerző tisztában van a hospitálás és az oktatási gyakorlat céljaival.)

 

A bizonyítékok maguktól értetődők vagy gondos magyarázatokkal ellátottak.

A legtöbb bizonyíték magyarázattal bír, vagy világos a helye és szerepe, de a magyarázatok nem mindig világosak.

Nincsenek kommentárok, vagy ha vannak, akkor zavarosak: a dokumentumokból nem tűnik ki, hogy a szerző számára világos a feladatok célja.

 

Gondolati mélység:

(A bizonyítékokban megjelenik a magas szintű szakmai tudás alkalmazása a tanári tevékenység gyakorlatában. Pontos a szaknyelv használata. Szakirodalommal alátámasztott az érvelés.)

 

Felülmúlja, vagy túlmutat a követelményeken, kreatív, magas színvonalú gondolkodás és érvelés jellemzi.

Eléri a kívánatos szintet. Gondolkodása és érvelése kellően magas színvonalú, de nincs benne eredetiség.

Nem teljesíti a minimális elvárásokat sem. Gondolkodása sekélyes és zavaros.

 

Egység:

(A dokumentum összeállítása koherenciát, logikus felépítést mutat.)

A cél és a téma mindvégig világosan a középpontban van, evidens. Minden rész az egészet szolgálja, nincsenek felesleges részek.

A célt megjelölte, a téma világos a bizonyítékokból, de vannak felesleges anyagok, nem a portfólióba illő részek.

A cél nem világos, a téma vagy nem derül ki, vagy túl széles, az egyes anyagok nem állnak össze egységgé.

 

Változatosság:

(A portfólió szerzője tevékenységéhez a módszerek és eszközök, dokumentum típusok széles skáláját alkalmazta.)

 

Dinamikus: médiumok, színek, módszerek, eszközök és anyagok széles skáláját használja.

Többféle anyagot, módszert, eszközt, médiumot és színt használ.

Csak egy vagy két médiumot, módszert, eszközt használ.

 

Forma:

 

Rendezett, jól szerkesztett, megfelel a formai követelményeknek, nincsenek helyesírási és gépelési hibák.

Nagyjából rendezett, vannak benne gépelési, helyesírási hibák, a formátum kissé zavaros.

Rendetlen, hanyag, sok hiba maradt benne, nem felel meg a formai követelményeknek.

 

Elért pontok összesen:

 

x Falus Iván - Kimmel Magdolna: A portfólió. Gondolat kiadó Kör, ELTE BTK Neveléstudományi Intézet, Bp. 2003. 30-32. p. (A dokumentum az említett mű felhasználásával készült.)

 

Irodalom

  • Arter, J. A. és mtsai(1995): Portfolios for Assessment and Instruction. ERIC Digest.
  • Barton, J.-Collins, A. (1993): Portfolios in Teacher Education. Journal of Teacher Education, 44/3, 200-210.
  • Cambell, D.- Melenyzer, B.- Nettles, D.- Wyman, R. jr. (2000): Portfolio and Performance Assessment in in Teacher Education. Allyn and Bacon, Boston.
  • Darling-Hammond, L.- Snyder, J. (2000): Authentic Assessment of Teaching in Context. Teaching and Teacher Education, vol. 16. 525-545.
  • Falus Iván- Kimmel Magdolna (2003): A portfólió. Budapest, Gondolat Kiadói Kör, ELTE, BTK, Neveléstudományi Intézet.
  • Heuer, L. (2000): The Homeschooler’s Guide to Portfolios and transcripts. IDG Books Worldwide, Foster City.

 



[1] Részletes eligazítás található a NI honlapján, „ A tanári záróvizsga menete” című dokumentumban, amely az SZTE Pedagógusképzési Bizottság által 2009. dec. 3-n elfogadott változat szövege szerint lett megfogalmazva.

[2] A másik összetevője egy tudományos igényeket kielégítő tanulmány, vagy egy tanítási segédlet. Ehhez témákat ajánl a Neveléstudományi Intézet, a Pszichológia Intézet, illetve az Olasz Nyelvi és Irodalmi Tanszék. A téma csakis a tanítás/tanulás valamely problémájának a feldolgozása lehet. Kétszakosok is csak egy tanulmányt/segédletet írnak. Akinek már van korábbi tanári végzettsége, az nem ír tanulmányt/segédletet. A témát a 3. félév végéig ki kell választani. A tanulmányt/segédletet 3 nyomtatott példányban kell leadni, ápr. 30. illetve nov. 30-i határidővel, a témavezető egységéhez. A segédlet esetében beválásvizsgálatot is kötelező készíteni.

[3] Összefüggő szakképzettségenkénti gyakorlat

[4] A portfólió műfaji követelményeiről ld. részben a jelen dokumentumot, részben Falus-Kimmel (2003): A portfólió c. könyvét, részben a NI honlapját.

[5] Lehetséges, hogy ez változni fog; érdemes a NI honlapját figyelemmel kísérni.

[6] A TZV összesített érdemjegyét egyébként 5 részjegy átlaga alkotja: a tanári szakdolgozat (3 jegy átlaga), a szakdolgozat védése, a szóbeli tételes számonkérés, a gyakorló iskolai tanítási gyakorlat érdemjegye, az ÖSZGY érdemjegye. Ha bármelyik elégtelen, a TZV is elégtelen.

[7] Egy részletesebb, általános, de az olasztanároknak is ötleteket, útmutatást adó portfólió-leírást a 2. sz. mellékletben találhatnak.

[8] Szummatív értékelés: összegző értékelés, a tanulási folyamat befejezése után, minősítő, szelektív funkcióval.

[9] Formatív értékelés: formáló, segítő értékelés, a tanulási folyamat során kerül rá sor, célja annak megállapítása, hogy milyen területen kell még a diáknak fejlődnie annak érdekében, hogy a tanulási folyamat kitűzött céljait elérje.

[10] V.ö. az SZTE Pedagógusképzési Bizottság által 2009. 12.03-n elfogadott, A tanári záróvizsga menete c. dokumentumban foglaltakkal, 2. táblázat, a szakdolgozat elemei

[11] V.ö. 1.sz. melléklet

[12] Ezek kiegészítő szempontok lehetnek az olasztanár MA szakosok számára fentebb megadott értékelési szempontok mellett.