Kelemen János, A bűnök osztályozásának antik és középkori forrásai az isteni színjátékban

Pál József, Lucifer magányossága. A gonosz színrevitelének keresztény forrásairól

Kaposi Márton, A szerelem új arculatának és sokoldalú képének megalapozása dante költészetében

Pál József, Dante és a pápák

Vígh Éva, A dantei „dupla lény”. A griffmadár olvasata a közép- és újkor olasz irodalmában

LauraPasquini, Fonti iconografiche della Commedia

Prokopp Mária, A Divina Commedia képi forrásai és hatása a magyar királyság képzőművészeti ábrázolásaira a xiv–xv. században

Fried István, Esszé j. W. Goethe Dante-értelmezéseiről

Mátyus Norbert, Babits és az Isteni Színjáték-fordítás forrásai

Király Erzsébet, „Paolo és Francesca”. Dante hatása a magyar századforduló művészeti gondolkodására

Gosztonyi Ferenc, Fülep Lajos Dantéja

Kaczmarczyk Adrienne, „Vexilla regis prodeunt”. Költészet és zene bensőbb kapcsolata a ante-szimfónia inferno-tételében képmellékletek

Lát(szó)tér - Saggi di italianistica di giovani ricercatori

A cura di Annamária Molnár, Noémi Ótott, József Pál

Pál József, „Tristo è quel discepolo che non avanza il suo maestro”

Ótott Noémi, Brunetto Latini arcai: megjelenítés és önmegjelenítés

Kádár Anett Julianna, Az Isteni Színjáték hangszerei

Süli Tünde, „DILIGITE IUSTITIAM QUI IUDICATIS TERRAM”

Lengyel Réka, A Petrarca-hagyaték sorsa és a De remediis utriusque fortunae 14. századi másolatai

Ertl Péter, Le postille del Petrarca al Bellum Iugurthinum di Sallustio (Firenze, Biblioteca Medicea Laurenziana, Plut. 64, 18)

Molnár Annamária, Római matrónák erényei híres államférfiak árnyékában. Valerius Maximus Dictorum et factorum memorabilium librije mint a De mulieribus claris forrása.

Hajnóczi Kristóf, Pier Paolo Vergerio és az indexek

Hajnóczi Eszter, Anton Francesco Doni, egy elfeledett poligráfus, vagy mégsem?

Szőke Eszter, Az itáliai színház mint a reneszánsz városi kultúrát meghatározó tényező

Róth Márton, Egy műfaj születése – itáliai utópiák a reformáció és a katolikus restauráció korában: Roseo, Doni, Patrizi – Agostini, Bonifacio, Zuccolo

Foltyn Borbála, Alberto Caprara: Insegnamenti del vivere

Zsiros Andrea, Pinocchio és a Szív: az olasz romantika két nagy gyermekregénye

Gerencsér Anikó, Új irányok Carlo Gozzi Színházi meséinek kutatásában

Turai Gabriella, Karizma: Vajh feminin vagyol-e? Egy weberi kísérlet

Balázs Zsuzsanna, Bábok, maszkok, valóságrétegek: Luigi Pirandello és William Butler Yeats metaszínháza

Blaskó Barbara, „… salt, onest, lavoradôr!” Friuliak Magyarországon a 19–20. század fordulóján

Marmiroli, Lorenzo, Lo scoppio della Prima Guerra Mondiale sulle pagine delle riviste culturali italiane L’Unità-problemi della vita italiana, La Voce, e dell’ungherese Nyugat (luglio-agosto 1914)

Salvatori, Annalisa, La scrittura per la sopravvivenza

Nicolosi, Simona, Italia e Ungheria: una partnership altalenante (1946-1947)

Mátyás Dénes, Olasz pszichó? Giuseppe Culicchia és a Brucia la città

A cura di Kinga Dávid, Klára Madarász

Szkárosi Endre, Elmúlt-e a futurizmus? Az irányzat recepciójának problémái

Dávid Kinga, Találkozások. Vico és a futurizmus esztétikája

Madarász Imre, „Az utolsó óráig”. Marinetti útja Salòig

Alessandro Rosselli, Marinetti és az abesszin háború. Il poema africano della divisione „28 ottobre” (1937)

Takács József, Dramaturgiai elemek Palazzeschi futurista műveiben

Kabdebó Lóránt, „Divatok az irodalom körül”

Karafiáth Judit, Marinetti, a futurizmus és a franciák

Tóth Szilvia, Cendrars és a futurizmus

Kalafatics Zsuzsanna, Az orosz futurista kiáltványok rituális funkciói

Szőke Katalin, Benyegyikt Livsic: A másfélszemű íjász. Az orosz futurizmus elméleti memoárjai

Bagi Ibolya, Az orosz futurizmus szelíd kép-írója: Jelena Guro

Pál Ferenc, A futurizmus, mint a portugál modernizmus „beteljesedése”

Kürtösi Katalin, A futurizmus hatása a kanadai kultúrában és kritikában

Nahóczky Judit, Az olasz futurizmus kritikája a centenáriumi kiállítások tükrében

Marco Deluchi, A futurizmus lenyomata a magyar iparművészetben

Cserjés Katalin, A mozgás ábrázolása a képzőművészetben – gondolat-gyűjtő Futurista filmutópiák.

Orosz Márton, Az avantgárd animációs film magyar vonatkozású kapcsolatai

Martonyi Éva, A francia szürrealisták és az 1956-os forradalom

Békés Izabella, St. Auby Tamás a nem művészet művésze

Kovács Nikolett, Michael Ende szürreális víziói a Tükör a tükörben c. novelláskötetben

ELŐSZÓ (Pál József)

Sárközy Péter, Az „új kultúra” kialakításának kísérlete olaszországban

a II. világháború után. Elio Vittorini „műhelye”, az „Il Politecnico” c.

folyóirat

Madarász Imre, Politika, polémia, „Politecnico”. Elio Vittorini felvilágosodás

és Togliatti között

Fried Ilona, Irodalom és politika Elio Vittorini Sziciliai beszélgetés című

regényében

Madarász Klára, Szégyenlős narratívák: Pavese ésVittorini rejtőzködő

történetmondása

Luigi Tassoni, Pavese és az elbeszélés mikrokozmosza

Puskás István, A túlélés stratégiái. Pavese és Pasolini parallel olvasatban

Pálmai Nóra, Az irodalom – védelem az élet sértései ellen. Cesare Pavese

naplójáról

Pálmai Nóra, Önarckép két tükörben. Cesare Pavese és Bianca Garufi közös

regénykísérlete

Szkárosi Endre, A lélek és a költői nyelv formai összefüggései. A depresszió

változatai József Attila és Cesare Pavese költészetében

Kelemen János, Pavese, Bobbio, Torino

Szabó Tibor, Cesare Pavese és a Piemont-mítosz. Abbagnano, Bobbio

és Pavese

Biernaczky Szilárd, Pavese írói forrásai: az amerikai irodalom, a száműzetés,

az etnológia és a személyes dráma

Dávid Kinga, Mítosz és poézis. Gondolatok Cesare Pavese utolsó regényéhez

Bárdos Judit, Pavese, a film és Antonioni

Alessandro Rosselli, Pavese és Vittorini filmvásznon