A cura di Vígh Éva, Dráskóczy Eszter
Kelemen János, La concezione di Dante sulla lingua come strumento di potere
Vígh Éva, «Con un sol cenno» (Par. xxii 101). Il linguaggio dei gesti nella Commedia
Dráskóczy Eszter, I modelli della Commedia: visione e viaggio. (Tipologie e considerazioni generali)
Hoffmann Béla, Poeticamente sulla poesia: alcune questioni metapoetiche nei canti xxiv e xxvi del Purgatorio
Máté Ágnes, «Excusatio meretricum». Topoi of lovers Old and New, from Dante to Aeneas Silvius Piccolomini
Nagy József, Lectura Dantis: Canto ix of the Purgatorio
Szörényi László, Great-grandfather. The Dantean apparatus for the portrayal of Miklós Zrínyi in the Siege of Sziget
Sárközy Péter, "Nella roccaforte di Dante". Il sostegno morale di Dante al suo traduttore ungherese Mihály Babits durante la Prima Guerra Mondiale
Szénási Zoltán, A Poetic Journey through Inferno and Purgatorio. Structural Parallels of Mihály Babits's Volume of Poetry. Nyugtalanság völgye and Dante's Divine Comedy
Marmiroli Lorenzo, La vita e le opere di Dante nella poesia ungherese moderna: János Arany, Endre Ady e Dezső Kosztolányi
Pál József, Dante nell'Ungheria del 1921: politica e religione
Nádasdy Ádám, Poetry or Pedantry? Sánsdor Weöres's Hungarian Attempt at Dante
Mátyus Norbert, The Translations of Dante's Comedy made by Mihály Babits and by Ádám Nádasdy. Amendament to Ádám Nádasdy's Criticism on Sándor Weöres
Kaposi Márton, La traduzione dimenticata della Vita Nuova di Jenő Koltay-Kastner
Horváth Kornélia, Dante's Vita Nuova in the Context of Modern Hungarian Poetry (Lőrinc Szabó and Györgyi Petri)
Szabó Tibor, Dante polifonico. Interpretazioni di Dante in Ungheria.
Prokopp Mária, Lo spirito del Paradiso di Dante nel Palazzo del Primate d'Ungheria
Kaczmarczyk Adrienne, «Vexilla regis prodeunt». The Closer Union of Music with Poetry in the inferno Movement of Liszt's Dante Symphony
A cura di Kinga Dávid, Andrea Zentainé Kollár
Bakai Boglárka, „...a történelmi periódus természetes módon avatkozott bele a karakterek gesztusaiba, gondolataiba és életdöntéseibe” Elena Ferrante Nápolyi regények című tetralógiájáról
Csenki Natasa, „Az értelmi olvashatóság határain túl” - Arrigo Lora-Totino művészete
Dudás Réka, Meséld újra! – A jegyesek. Az értelmezés horizontjainak változása Eco átiratában
Farkas Mónika, Források nyomában. Mérlegen a szegedi várbörtön olasz foglyaival kapcsolatos levéltári kutatások jelenlegi eredményei
Dobó Ajsa, Középiskolások nyelvtanulási motivációi egy kérdőíves felmérés tükrében
A cura di Eszter Draskóczy, Péter Ertl, József Pál
Kelemen János, A bűnök osztályozásának antik és középkori forrásai az isteni színjátékban
Pál József, Lucifer magányossága. A gonosz színrevitelének keresztény forrásairól
Kaposi Márton, A szerelem új arculatának és sokoldalú képének megalapozása dante költészetében
Pál József, Dante és a pápák
Vígh Éva, A dantei „dupla lény”. A griffmadár olvasata a közép- és újkor olasz irodalmában
LauraPasquini, Fonti iconografiche della Commedia
Prokopp Mária, A Divina Commedia képi forrásai és hatása a magyar királyság képzőművészeti ábrázolásaira a xiv–xv. században
Fried István, Esszé j. W. Goethe Dante-értelmezéseiről
Mátyus Norbert, Babits és az Isteni Színjáték-fordítás forrásai
Király Erzsébet, „Paolo és Francesca”. Dante hatása a magyar századforduló művészeti gondolkodására
Gosztonyi Ferenc, Fülep Lajos Dantéja
Kaczmarczyk Adrienne, „Vexilla regis prodeunt”. Költészet és zene bensőbb kapcsolata a ante-szimfónia inferno-tételében képmellékletek
A cura di Annamária Molnár, Noémi Ótott, József Pál
Pál József, „Tristo è quel discepolo che non avanza il suo maestro”
Ótott Noémi, Brunetto Latini arcai: megjelenítés és önmegjelenítés
Kádár Anett Julianna, Az Isteni Színjáték hangszerei
Süli Tünde, „DILIGITE IUSTITIAM QUI IUDICATIS TERRAM”
Lengyel Réka, A Petrarca-hagyaték sorsa és a De remediis utriusque fortunae 14. századi másolatai
Ertl Péter, Le postille del Petrarca al Bellum Iugurthinum di Sallustio (Firenze, Biblioteca Medicea Laurenziana, Plut. 64, 18)
Molnár Annamária, Római matrónák erényei híres államférfiak árnyékában. Valerius Maximus Dictorum et factorum memorabilium librije mint a De mulieribus claris forrása.
Hajnóczi Kristóf, Pier Paolo Vergerio és az indexek
Hajnóczi Eszter, Anton Francesco Doni, egy elfeledett poligráfus, vagy mégsem?
Szőke Eszter, Az itáliai színház mint a reneszánsz városi kultúrát meghatározó tényező
Róth Márton, Egy műfaj születése – itáliai utópiák a reformáció és a katolikus restauráció korában: Roseo, Doni, Patrizi – Agostini, Bonifacio, Zuccolo
Foltyn Borbála, Alberto Caprara: Insegnamenti del vivere
Zsiros Andrea, Pinocchio és a Szív: az olasz romantika két nagy gyermekregénye
Gerencsér Anikó, Új irányok Carlo Gozzi Színházi meséinek kutatásában
Turai Gabriella, Karizma: Vajh feminin vagyol-e? Egy weberi kísérlet
Balázs Zsuzsanna, Bábok, maszkok, valóságrétegek: Luigi Pirandello és William Butler Yeats metaszínháza
Blaskó Barbara, „… salt, onest, lavoradôr!” Friuliak Magyarországon a 19–20. század fordulóján
Marmiroli, Lorenzo, Lo scoppio della Prima Guerra Mondiale sulle pagine delle riviste culturali italiane L’Unità-problemi della vita italiana, La Voce, e dell’ungherese Nyugat (luglio-agosto 1914)
Salvatori, Annalisa, La scrittura per la sopravvivenza
Nicolosi, Simona, Italia e Ungheria: una partnership altalenante (1946-1947)
Mátyás Dénes, Olasz pszichó? Giuseppe Culicchia és a Brucia la città
A cura di Kinga Dávid, Klára Madarász
Szkárosi Endre, Elmúlt-e a futurizmus? Az irányzat recepciójának problémái
Dávid Kinga, Találkozások. Vico és a futurizmus esztétikája
Madarász Imre, „Az utolsó óráig”. Marinetti útja Salòig
Alessandro Rosselli, Marinetti és az abesszin háború. Il poema africano della divisione „28 ottobre” (1937)
Takács József, Dramaturgiai elemek Palazzeschi futurista műveiben
Kabdebó Lóránt, „Divatok az irodalom körül”
Karafiáth Judit, Marinetti, a futurizmus és a franciák
Tóth Szilvia, Cendrars és a futurizmus
Kalafatics Zsuzsanna, Az orosz futurista kiáltványok rituális funkciói
Szőke Katalin, Benyegyikt Livsic: A másfélszemű íjász. Az orosz futurizmus elméleti memoárjai
Bagi Ibolya, Az orosz futurizmus szelíd kép-írója: Jelena Guro
Pál Ferenc, A futurizmus, mint a portugál modernizmus „beteljesedése”
Kürtösi Katalin, A futurizmus hatása a kanadai kultúrában és kritikában
Nahóczky Judit, Az olasz futurizmus kritikája a centenáriumi kiállítások tükrében
Marco Deluchi, A futurizmus lenyomata a magyar iparművészetben
Cserjés Katalin, A mozgás ábrázolása a képzőművészetben – gondolat-gyűjtő Futurista filmutópiák.
Orosz Márton, Az avantgárd animációs film magyar vonatkozású kapcsolatai
Martonyi Éva, A francia szürrealisták és az 1956-os forradalom
Békés Izabella, St. Auby Tamás a nem művészet művésze
Kovács Nikolett, Michael Ende szürreális víziói a Tükör a tükörben c. novelláskötetben
ELŐSZÓ (Pál József)
Sárközy Péter, Az „új kultúra” kialakításának kísérlete olaszországban
a II. világháború után. Elio Vittorini „műhelye”, az „Il Politecnico” c.
folyóirat
Madarász Imre, Politika, polémia, „Politecnico”. Elio Vittorini felvilágosodás
és Togliatti között
Fried Ilona, Irodalom és politika Elio Vittorini Sziciliai beszélgetés című
regényében
Madarász Klára, Szégyenlős narratívák: Pavese ésVittorini rejtőzködő
történetmondása
Luigi Tassoni, Pavese és az elbeszélés mikrokozmosza
Puskás István, A túlélés stratégiái. Pavese és Pasolini parallel olvasatban
Pálmai Nóra, Az irodalom – védelem az élet sértései ellen. Cesare Pavese
naplójáról
Pálmai Nóra, Önarckép két tükörben. Cesare Pavese és Bianca Garufi közös
regénykísérlete
Szkárosi Endre, A lélek és a költői nyelv formai összefüggései. A depresszió
változatai József Attila és Cesare Pavese költészetében
Kelemen János, Pavese, Bobbio, Torino
Szabó Tibor, Cesare Pavese és a Piemont-mítosz. Abbagnano, Bobbio
és Pavese
Biernaczky Szilárd, Pavese írói forrásai: az amerikai irodalom, a száműzetés,
az etnológia és a személyes dráma
Dávid Kinga, Mítosz és poézis. Gondolatok Cesare Pavese utolsó regényéhez
Bárdos Judit, Pavese, a film és Antonioni
Alessandro Rosselli, Pavese és Vittorini filmvásznon
A cura di Gian Paolo Marchi e József Pál
Pál József, Bevezető
Marina Beer, Magyarország az olasz irodalomban - kalandozások
Máté Ágnes, Eurialus és Lukrécia - nálunk és més nemzeteknél
Angela Maria Iacopino, A klasszikus minták rétegződése a Pokol IX. énekében
Ónozóné Süli Tünde, "S a Napba néztem, ember erejin túl"
Andróczki Anett, A Fioretti irodalom és hagiográfia közt
Petneházi Gábor, Erasmus és Itália
Veres Ágnes Judit, Szerzetesi és asszonyi beszédek Bandello novelláiban
Róth Márton, A táplálkozás kérdése a XVI-XVII. századi utópiákban
Mátyás Dénes, A tárgyák szerepe Andrea De Carlo Treno di panna című regényében
Lorenzo Marmiroli, Világirodalmi vonátkozások A vörös postakocsiban
Szilágy Annamária, Verdi és Cammarano. A trubadúr szövegkönyve
Haraszti Enikő, "Hanno ammazzato compare Turiddu!" - Verista operák az előző századfordulón
Szokács Kinga, Színház és másság - A volterrai Compagnia della Fortezza börtönszínházról
Szabados Edina, Színházi legenda vagy bulvárszínház?
Tüskés Anna, A velencei kútkávák irodalmi említéseinek szerepe a Velence-kultuszban
Gyertyános Éva, Árpás-házi Szent Erzsébet korai ábrázolásai Italában
Sárossy Péter, Antik pénzérmék Cesare Ripa Iconolgiájában
Patrizia Buffagni, Az anyaság mítosza Giovanni Segantini és Gustav Klimt szimbolista műveiben
Székely Miklós, Magyar művészet Olaszországban 1902-1911 között az olasz kritika tükrében
Radnóti Judit, A mítosztalanítás mítosza - A gyengye etika paradoxonja
Nagy István Ferenc, A Nápoly-Szicíliai Kettős Királyság 1848-as alkotmánya
Lanteri Edina, A ligur dialektus myelvpolitikai vontakozásai