az oktató és a kurzus adatai

a kurzus címe

Bevezetés a nyelvtudományba

az oktató neve

dr. Maleczki Márta, prof. dr. Németh T. Enikő, dr. Ivaskó Lívia, dr. Szécsényi Tibor

az oktató beosztása

egyetemi tanár, egyetemi docensek, egyetemi adjunktus

az oktató tanszéke

Általános Nyelvészeti Tanszék

az oktató ímélcíme

tanszéki e-mail: nyelveszet@hung.u-szeged.hu

az óra helye

AudMax

az óra időpontja

szerda, 12:00 - 13:30

a kurzus leírása

rövid (300–500 karakteres) szöveges leírás

A hallgatók megismerik a nyelvtudomány alapvető területeit és módszereit, megkülönböztetik a nyelv különböző szintjeit. Tudatosan gondolkodnak a nyelvek szerkezetéről, felépítéséről és használatáról. Megismerik a nyelvészeti vizsgálódások eredményeinek az alkalmazási lehetőségeit.

részletes (hetekre bontott) tematika

1. A nyelvről való hétköznapi és tudományos gondolkodás elkülönítése; a tudományos leírás kritériumai. Deskriptív (leíró) tudományos szemlélet (szemben a hétköznapi gondolkodás preskriptív (előíró), normatív szemléletével). Területi és időbeli nyelvváltozatok (nyelvjárástan, nyelvtörténet). Szinkron és diakron szemléletű nyelvleírás (Ferdinand de Saussure).

2. A strukturalista szemléletű nyelvleírás alapvető feltevései és felismerései: a nyelv struktúra (rendszerek rendszere); nyelv (langue) és beszéd (parole) elkülönítése és kapcsolata. A nyelvi egységek rendszer-alapú meghatározása paradigmatikus és szintagmatikus viszonyaik alapján. A nyelvi (langue) szintek alapegységei és azok beszédbeli (parole-szintű) megfelelői.

3. Beszédhang és fonéma; hangtan (fonetika) és fonológia. A hangtani jegyek (artikulációs jegyek) és a fonológiai jegyek egybevetése; fonémák és allofónok. A fonémák meghatározása a nyelvi rendszerben elfoglalt szerepük, azaz paradigmatikus és szintagmatikus viszonyaik alapján (cserélgetés ugyanabban a környezetben; újabb környezetekbe helyettesítés). Allomorfok meghatározása minimálpárok segítségével (komplementer disztribúció igazolása).

4. A szófajtól a mondatszerkezetig. Szóosztályok meghatározása helyettesítéssel. Paradigmatikus és szintagmatikus viszony. Szintaktikai kategóriák. A helyettesítési szabályok kiterjesztése szószerkezetekre. Közvetlen összetevős elemzés, összetevős szerkezet, újraírószabályok. Frázisszerkezeti nyelvtanok, Chomsky-féle generatív nyelvtan. Transzformációs nyelvtanok. Univerzális grammatika és nyelvspecifikus paraméterek.

5. A magyar mondatszerkezet. Kötött és szabad szórendű nyelvek. Argumentumkonfiguráció és diskurzuskonfiguráció. Topik-komment szerkezet. Semleges és fókuszos mondatok. Topikértelmezés, fókuszértelmezés. Igekötők, igemódosítók. É. Kiss-féle mondatszerkezet.

6. A nyelvek közötti hasonlóságok és különbségek vizsgálata szinkron szempontból: a nyelvtipológia tudománya. Nyelvtipológia szintaktikai alapon: a) a szintaktikai összetevők sorrendje által kódolt információ alapján (argumentum-konfigurációs, illetve diskurzus-konfigurációs nyelvek);.b) az alany (S), a tárgy (O) és az ige (V) sorrendje alapján. A nyelvek morfológiai alapú tipológiai osztályozása (jelentés/morféma, morféma/szó, szó/mondat arányok alapján): agglutináló, flektáló, izoláló és inkorporáló nyelvek. A szó meghatározásának problémái. A lexikon egységei; a lexikális egységekben kódolt szótári információk: hangalak, jelentés, szintaktikai kategória, vonzatkeret (alkategorizációs keret), eset, thematikus szerepek, szelekciós megkötések.

7. A nyelvi jelentés mibenléte: szójelentés és mondatjelentés. A szavak jelentései közötti kapcsolatok: szinonímia, homonímia/poliszémia; hiperonímák, hiponímák, független jelentésű szavak. Mondatszemantika: igazságfeltételes jelentés. A mondatok közötti relációk: szinoním és többjelentésű mondatok. A többértelműségek okai. A következmény-reláció meghatározása; jelentősége a szemantikai kutatásokban.

8. Az emberi és állati kommunikáció összevetése. Kérdések és válaszok a nyelv és a gondolkodás viszonyáról. Mi alkotja a nyelvtudást? Meghatározhatja-e a gondolkodásunkat az, hogy mi az anyanyelvünk? Milyen nyelvi leképződései lehetnek az emberi gondolkodási folyamatoknak?

9. Az emberi nyelvhasználat biológiai és kognitív alapjai. Mi mindent tudunk, ha tudunk egy nyelvét? Hogyan sajátítjuk el az anyanyelvünket? Hogyan lehet több nyelvet elsajátítani egy időben kisgyermekkorban és később? Milyen a több nyelvű agy? Hány nyelven gondolkodunk?

10. A nyelvhasználat különböző formái: kommunikáció, információközlés, manipuláció. A kommunikáció mint osztenzív-következtetéses folyamat: informatív és kommunikatív szándék. Információközlés kommunikatív szándék nélkül. Manipulatív szándék. Manipuláció kommunikáción és információközlésen keresztül.

11. A nyelv használatának vizsgálata: a pragmatika tudományága. A kommunikációt irányító elvek: az együttműködési elv (Grice) és az udvariassági elv (Leech). A beszélő által explicite közölt és sugallt jelentések (implikatúrák).

12. A nyelvtudomány alkalmazásai. A nyelvhasználat stratégiáinak alkalmazási lehetőségei. Manipulatív stratégiák használata és felismerése a reklámokban és politikai propagandában. A nyelvtudomány szerepe a nyelvtechnológiában. A természetesnyelv-feldolgozás.

olvasmányok, kiegészítő anyagok

kötelező olvasmányok (ha vannak)

• Kenesei István (szerk.) 2012. A nyelv és a nyelvek. Budapest: Akadémiai Kiadó. ISBN 9789630589987.

ajánlott olvasmányok (ha vannak)

• Crystal, David 2003. A nyelv enciklopédiája. Budapest: Osiris Kiadó. ISBN 963-389-481-6.
• Kálmán László – Nádasdy Ádám 1999. Hárompercesek a nyelvről. Budapest: Osiris Kiadó. ISBN 9633796482.