Szégyen és reprezentativitás - A szegedi boszorkányüldözés hagyománya

A Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék programja

PROGRAM: 20.45 - 21:05

HELYSZÍN: BTK, Egyetem utca 2, 107-es tanterem

AJÁNLOTT: iskolások, felnőttek


Szégyen és reprezentativitás - A szegedi boszorkányüldözés hagyománya


Bár szegedi boszorkányüldözések hazánk legismertebb boszorkányperei, mégis elmondhatjuk, hogy nem igazán tipikusak a hazai boszorkányperek tekintetében. A középkortól a 18. század utolsó harmadáig több mint 3000 boszorkányper ismert a Magyar Királyság és az Erdélyi fejedelemség mindenkori területéről. Mégis a szegedi események lettek híresek. Az általános hiedelmekkel ellentétben a szegedi események se nem voltak a legvéresebbek, se nem tartottak a legtovább, se nem volt mindegyik áldozatuk nő. Jelenlegi tudásunk szerint a szegedi boszorkányság története 1714-1744 között 24 pert foglal magába, amelynek hozzávetőlegesen fele végződött halálos ítélettel, sőt az üldözés néhány szakasza kifejezetten visszafogott volt. Baljós hírét ugyanakkor annak köszönheti, hogy 1728 június 13-a és július 23-a között egy 18 halálos áldozattal járó eseménysor játszódott le, ami hazánk valóban legintenzívebb üldözését jelenti, ennyire rövid idő alatt. Ez az időszak alapozza meg azt a hírnevet, amely beivódik a város hagyományába önképe részévé válik. Előadásomban annak próbálok utána járni, hogyan alakul ki ez a hamis és félrevezető kép, illetve hogyan küzdi le az emlékezet a nagy üldözés szörnyűséges emlékét.


Bár szegedi boszorkányüldözések hazánk legismertebb boszorkányperei, mégis elmondhatjuk, hogy nem igazán tipikusak a hazai boszorkányperek tekintetében. A középkortól a 18. század utolsó harmadáig több mint 3000 boszorkányper ismert a Magyar Királyság és az Erdélyi fejedelemség mindenkori területéről. Mégis a szegedi események lettek híresek. Az általános hiedelmekkel ellentétben a szegedi események se nem voltak a legvéresebbek, se nem tartottak a legtovább, se nem volt mindegyik áldozatuk nő. Jelenlegi tudásunk szerint a szegedi boszorkányság története 1714-1744 között 24 pert foglal magába, amelynek hozzávetőlegesen fele végződött halálos ítélettel, sőt az üldözés néhány szakasza kifejezetten visszafogott volt. Baljós hírét ugyanakkor annak köszönheti, hogy 1728 június 13-a és július 23-a között egy 18 halálos áldozattal járó eseménysor játszódott le, ami hazánk valóban legintenzívebb üldözését jelenti, ennyire rövid idő alatt. Ez az időszak alapozza meg azt a hírnevet, amely beivódik a város hagyományába önképe részévé válik. Előadásomban annak próbálok utána járni, hogyan alakul ki ez a hamis és félrevezető kép, illetve hogyan küzdi le az emlékezet a nagy üldözés szörnyűséges emlékét.


Az előadóról

Brandl Gergely az SZTE-ÁOK Orvosi Szaknyelvi, Kommunikációs és Szakfordítóképző csoport mb. előadó. ELKH–SZTE Oszmán Kori Kutatócsoport külsős munkatársa. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészkarán szereztem történész diplomát, és ösztöndíjakkal a Bécsi Tudományegyetemen (Universität Wien) valamint a Közép-Európai Egyetemen (Central European University) tanultam. Kutatási érdeklődésem számos területre terjed ki, amelyeket a kora újkori forráskiadás és levéltári kutatás kapcsol össze. Fő kutatási területem a kora újkori város-, társadalom- és büntetőjog-történet (inkább bűnözés történet), amely során a Szeged Sz. K. Város boszorkánypereire koncentrálok. Ez egyúttal a disszertáció témám is. Az Oszmán-kori Kutatócsoportban jelenleg a 18. századi békeszerződések kiadásával és fordításával foglalkozom fő feladatként. Ezen kívül Szabados Jánossal a Kuefstein-hagyaték feltárásában valamint a csoportos munkaként a szőnyi béke forrásainak kiadásában és adatbázisba való rendezésében veszek részt.


Friss Hírek

Friss Hírek RSS

Honlap_borito_MKN

Az idei már a hatodik alkalom, amikor ismert írók és filozófusok az ország különböző pontjairól a szegedi bölcsészkarra érkeznek azért, hogy a Magyar Könyvkiadók Napja elnevezésű rendezvényünk keretében az itteni olvasóknak is bemutassák legújabb köteteiket, ők maguk pedig jobban megismerhessék közönségüket. A számtalan meghívott vendég és legtöbbször a kérdező szerepében fellépő bölcsészkari oktató mellett kísérő programokkal is készülünk. Az első este például az online olvasásnépszerűsítés lesz a téma, de természetesen a könyvvásárlás sem maradhat el: a Libri csapata is itt lesz velünk a két nap folyamán. A programok október 5-én és 6-án a BTK Kari Konferenciatermében, esténként pedig a Café Radnótiban kapnak majd helyet.