107-es terem ( 6720 Szeged, Egyetem u. 2. földszint, portától jobbra), 18:00 - 18:25

Az előadás a VII. Konstantin bizánci császár által a 10. század közepén összeállíttatott, A birodalom kormányzása (DAI) c. mű kazár információit vizsgálja a magyar fejezetek (38-40) alapján.

A VII. (Bíborbanszületett) Konstantin bizánci császár által 950 körül összeállíttatott A birodalom kormányzása (De administrando imperio – DAI) címen ismert nagyszerű kompiláció alapvető forrása a magyar őstörténetnek. Szembetűnő az, hogy a kelet-európai steppe régió vezető nagyhatalma, a Kazár Kaganátus relatíve oly kevés helyet kapott benne. A legtöbb információt az ún. északi dosszié (37–42. fejezet) részét képező magyar (türk és kabar) caputokban (38–40) kapunk a kazárokról. Rendkívül markáns a kazár jelenlét a 38. fejezetben, olyannyira, hogy a „kozár tendencia”, kapcsolat meghatározónak tűnik a magyar törzsszövetség szempontjából. A magyarok Kazáriához közel telepednek le, a kazárokkal együtt laknak három esztendeig és együtt harcolnak minden háborújukban, a kagán előkelő feleséget ad a magyarok első vajdájának Levedinek, de nem születik gyermek a házasságból. A magyarok Etelközben való megtelepedése után Levedit magához hívatja a kagán, és fejedelmi címet ajánl fel neki. Levedi udvariasan áthárítja a magas méltóságot Álmos vajdára vagy annak fiára, Árpádra. A kagán követeket küld a magyarokhoz, akik végül kazár szokás és törvény szerint emelik pajzsra Árpádot. Jómagam két kazár történetet, epizódot különítettem el, de alapvetően magyar forrásra visszamenő, bizánci lejegyzésű történeteket tételeztem fel (Nikétasz Szklérosz 894/895-re tehető al-dunai követsége, Gábriel klerikosz 10. század első évtizedéből származó turkiai követsége, illetve Bulcsú és Termacsu 948 körüli bizánci látogatása). A kutatásban felmerült a 38. fejezet információinak 9. századi, kortárs eredeztetése; illetve az a lehetőség, hogy a híradások egy része maguktól a kazároktól származik. A 38. fejezet információi jellegüknél fogva ¬sem zárják ki a kazár forrást/forrásokat, hiszen a kazár és magyar vezetőréteg (kagán és Levedi) dinasztikus, politikai, katonai kapcsolatait világítják meg. A 38. fejezetben egyfajta kazár optika érvényesül. Steppei párhuzamokat is találhatunk, így például Levedi kazár házasságának és a fejedelmi méltóság felajánlásának története párhuzamot mutat az orkhoni türk feliratban szereplő történettel: a Barsz bégnek adott kagáni feleség és kagáni cím. A 39. fejezet is kazár vonatkozású, hiszen a kazáriai polgárháborúval indít, és az onnan kiszakadt három kazár nemzetség/törzs, a kabarok magyarokhoz való csatlakozását mondja el. Semmilyen más forrásból nem tudunk erről a polgárháborúról. Itt is feltételezhetünk kazár vagy kabar forrást. A 40. fejezet elején a törzsnévlista kapcsán is a kabar csatlakozás rövid történetét olvashatjuk.

A DAI 38–40. fejezete tehát nemcsak a magyar őstörténet szempontjából alapvető fontosságú, hanem a Kazár Kaganátus történetének vizsgálatával kapcsolatban is.

Előadó:

Dr. Tóth Sándor László

Dr. habil. Tóth Sándor László, az MTA doktora. Több mint három és fél évtizede tanít az egyetemen. Két fő oktatási és kutatási területe a korai, 9–10. századi magyar történelem (őstörténet) és a 16-17. századi magyar történelem (15 éves háború).

Magyar őstörténetből három könyve, a 15 éves háborúról egy monográfiája jelent meg számos tanulmány mellett.