Az Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék 1974-es megalakulásától fogva jelentős aktivitással kapcsolódott a hazai OTDK-mozgalomhoz. A tanszék elhivatott munkatársai – oktatók, PhD-hallgatók és hallgatók – az elmúlt évtizedek során minden OTDK-versenyen képviselték nagy múltú intézményüket, a Szegedi Tudományegyetem (korábban József Attila Tudományegyetem) Bölcsészettudományi Karát, valamint a komparatisztikai gondolatot. A tanszéki TDK-műhely sikeréről legtöbbet talán a keretein belül lefolytatott számos kutatás és elkészült pályamű, később ezekből kinövő publikált tanulmány, megvédett doktori munka és megvalósult könyv árulhat el. Régóta nagy hangsúlyt fektetünk éppen ezért az OTDK-val összefüggő hallgatói aktivitás folyamatos nyomon követésére és dokumentálására: Szövegek között című könyvsorozatunk egyes kötetei kétévente vállalkoznak az OTDK Összehasonító irodalom- és kultúratudományi szekcióiban bemutatkozó fiatal komparatista-nemzedékek munkájának megörökítésére. Tanszéki TDK-műhelyünk kiemelkedően eredményesnek mondható akkor is, ha az elmúlt évtizedek összesítéseit szemléljük: számos első, második és harmadik helyezés, különdíj, de Pro Scientia aranyérem és mestertanári kitüntetés is jelzi az itt folyó munka magas színvonalát. Tanszéki műhelyünk tevékenységének középpontjában a folyamatosan biztosított és a hallgatói igényekre, a készülő pályamű kihívásaira reflektáló mentorációs gyakorlat áll. A pályázni kívánók számára olyan világos és jól követhető menetrendet állítottunk össze a rendelkezésre álló időtartam beosztásával, mely a kitűzött tudományos cél, a szakmunka fokozatos és minél komplexebb megvalósítását szolgálja. Az országos versenyt megelőző év tavaszán hagyományosan megrendezzük 5-letek című háziversenyünket, mely orientáló műhelybeszélgetésként, a felkészülési folyamat elindításaként fogható fel. Az őszi háziverseny már két fázisból, írásbeli és szóbeli részből áll, és az előadás nyilvános vitáját, valamint a dolgozat nyomán született opponensi vélemény megvitatását foglalja magában. Az OTDK-val kapcsolatos tanszéki tevékenységeink virtuális gyűjtőhelye a Szóköz honlap, ahol sokirányú tájékoztatást nyújtunk az érdeklődő hallgatók számára.

Az alábbiakban tanszékünk posztgraduális hallgatói közül vallanak néhányan OTDK-élményeikről, a verseny pályaorientációjukban, témaválasztásukban játszott szerepéről:

„Lassan hét év telt el az OTDK-részvételem óta. Az ötlet egy szemináriumi dolgozatból született, Kürtösi Katalin tanárnő színházi előadások elemzésével foglalkozó kurzusára írtam egy rövid szöveget, amit Tanárnő javaslatára OTDK-dolgozattá bővítettem. Ez volt az első hosszabb kutatási folyamat, ami megismertetett a tudományos munka alapjaival, főként úgy, hogy lehetőséget adott számtalan hiba elkövetésére, amiből később igen sokat tanultam. Az OTDK-ra beadott dolgozatból később doktori téma lett, így minden nehézségével együtt az OTDK-n való szereplés az írás és a retorika terén is rendkívül fontos tapasztalat volt.” (Fritz Gergely)

„A 2019-es budapesti OTDK számomra meghatározó volt mind tanulmányi szempontból, mind az ott szerzett élmények szempontjából. A dolgozatomban akkor még a kortárs női önéletírás elméleti hátterének kidolgozásával és intermediális vetületének összefüggéseivel (Irodalom és fotográfia) foglalkoztam Patti Smith M Train című memoárjában. (Kísérlet egy napló folytatására - Patti Smith M Train (2015)) Napközben a szekcióelőadásokon betekintést nyerhettünk, mivel foglalkoznak az irodalomtudományok keretein belül fiatal kutatók az ország minden pontjáról. Lehetőségünk nyílt beszélgetni hasonló emberekkel, ismerkedni, barátságokat kötni, amik a mai napig meghatározóak. Az OTDK-s visszajelzéseknek köszönhetően új utak tárultak fel, amik az addigi látószögemet tagították, új perspektívákat nyitottak meg. A konferencia hirtelen nemzetközivé vált, amikor a zuglói szállásunkra megérkezett egy horvát kirándulócsoport Zadarból, akikkel hajdani jugoszláv slágereket énekeltünk gitárkísérettel a hallban a konferencia záró estéjén.” (Taskovics Viktória)

„Meghatározó élményt jelentett, amikor először adtam számot a tudásomról nagyobb szakmai közönség előtt a 2017-ben megrendezett XXXIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencián. A Pécsi Tudományegyetem szervezésében április 18. és 21. között került sor a Humántudományi Szekció szóbeli fordulójára.

A témám nem a szokványos kutatási területekhez tartozott, ugyanis a számítógépes játékok és az irodalomtudomány lehetséges kapcsolódási pontjait igyekeztem feltérképezni Történetjátszás – A döntésalapú számítógépes játékok és az irodalomtudomány című munkámmal. Mindig is érdekeltek ezek az elektronikus játékok, és amikor már nemcsak a szórakozás eszközeként tekintettem rájuk, elkezdtem felfedezni a bennük rejlő tudományos értékeket. A dolgozatom megírásával és prezentálásával az volt a célom, hogy ezeket az értékeket bemutassam és egy alig kutatott tárgyat tárjak a hazai közönség elé.

Az Irodalom és Vizuális Kultúra tagozatba kerültem, ahol összesen kilenc pályamunka versengett egymással. Mind az írásbeli, mind a szóbeli fordulón továbbgondolásra érdemes megjegyzéseket és kérdéseket kaptam, és hiszem, hogy ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy jelenleg – 2022-ben – a doktori disszertációmon dolgozom a témában. Ugyanakkor nagy szívfájdalmam, hogy bár harmadik helyezést értem el, azt nem vehettem át, mivel egy személy nem jelent meg a szóbeli fordulón. Ez a keserű tudat valószínűleg a későbbiekben is el fog kísérni, de összességében úgy gondolom, hogy az OTDK nagyszerű lehetőség azoknak, akik komolyan gondolják a tudományos pályájukat.” (Jancsovics Klaudia)