Simon Melinda: Kiadói és nyomdászjelvények Magyarországon 1901–1920

cimlap_katalogus_3Simon Melinda: Kiadói és nyomdászjelvények Magyarországon 1901–1920 = Hungarian printers and publishers devices 1901–1920

A történeti Magyarország területén használt nyomdai és kiadói jegyek korábbi két katalógusát követi az 1901 és 1920 között Magyarország területén használt kiadói és nyomdászjelvények gyűjteményének közreadása. (A korábbi kötetek V. Ecsedy Judit–Simon Melinda: Kiadói és nyomdászjelvények Magyarországon 1488–1800, Balassi–OSZK, 2009; Simon Melinda: Kiadói és nyomdászjelvények Magyarországon 1801–1900, Balassi-OSZK, 2012)

A közreadott anyag húszévnyi periódusát több szempont is indokolja. Egyrészt a 1920-as záró korszakhatárt történelmi és geopolitikai változások is határkővé teszik, másrészt a 20. században tovább erősödött a folyamat, amely már az előző száz évben megmutatkozott: a jelvények számának exponenciális növekedése. Míg a magyarországi nyomdászat első négy évszázadában a kiadói és nyomdászjegyek száma nem változott számottevően, addig a 19. században mennyiségük hatszorosára nőtt. A tendencia ugyanezt maradt az 1901 és 1920 közötti időszakban is.

A mennyiségi növekedés az anyag közreadási módját is formálta, a korábbi adattípusok és a lenyomatok mérethűsége megmaradt, és a képek ikonográfiai leírása sem sérült, továbbá a jelmondatok forrása és a jelvények készítői is azonosításra kerültek az előző kiadványokhoz hasonlóan. Mindössze a szócikkek hosszúsága lett rövidebb, összefogottabb, a szerző csökkentette a jelvényt használó cégekről szóló információkat. A kötetben a 20. század eleji kiadók és nyomdák külön egységbe kerültek, Simon Melinda mutatókkal, a korábbi kötetek anyagát kiegészítő pótlással törekszik teljességre. Gyűjtésének, kutatásának eredményeit két nyelven (angol, magyar) teszi közzé.

Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, 2019.
252 o., ISBN 978-963-200-697-0

Friss Hírek

Friss Hírek RSS

Boritokep_32

Kasza Péter az SZTE BTK Klasszika-Filológia és Neolatin Tanszék tanszékvezető egyetemi docense, az SZTE Irodalom- és Kultúratudományi Doktori Iskola Neolatin Programjának vezetője, valamint az SZTE és az OSZK közreműködésével létrejött Kulcsár Péter Historiográfiai Kutatócsoport vezető kutatója. Magyar történelem Bécsből nézve - Wolfgang Lazius elfeledett történeti műve című akadémiai doktori értekezését 2023 szeptemberében védte meg. Kasza Péterrel az értekezés részleteiről, a tudományos pályájának kezdetéről, jelenlegi és jövőbeni kutatásairól és a tanításról beszélgettünk.