Néprajz MA

A mesterképzés célja a néprajz, vagyis az európai etnológia, a folklorisztika és a kulturális antropológia elmélyült megismertetése. Olyan szakemberek képzése, akik a maguk és mások kultúráját értelmezni tudják, a másik kultúrával szemben toleránsak, akik jártasak a kultúrakutatásban, és képesek a kultúra működési törvényszerűségeit a múltban és a jelenben megérteni, és értelmezni.

A mesterképzést sikeresen elvégző szakemberek képesek a szaktudomány önálló művelésére, szakmai-módszertani továbbfejlesztésére, egy reflexív társadalomtudományi kutatómunkára. Alkalmazni tudják a néprajz és a kulturális antropológia hazai és nemzetközi kortárs irányzataihoz kapcsolódó elméleti-módszertani elveket. A képzés célja még a néprajz és a kulturális antropológia valamely szűkebb, speciális területének mélyebb megismertetése, mely egyben a doktori képzésben való részvétel megalapozását jelenti. A néprajz mesterképzés elvégzése tehát megfelelő alapismereteket nyújt a tanulmányok doktori képzés keretében történő folytatásához. Ennek keretét Szegeden a történészekkel együtt működtetett doktori iskola biztosítja. Az elméleti és gyakorlati képzés egyaránt hangsúlyos: a képzés szerves részét alkotják – az előadásokon és szemináriumi munkán túl – a témaspecifikus néprajzi terep-, archívumi-, közgyűjteményi- és muzeológiai gyakorlatok, az adatkezelés, -feldolgozás, archiválás módszereinek elsajátítása.

A specializációt választók – a néprajzi–antropológiai alapképzettségük mellett – elmélyült ismereteket szereznek az adott specializáció anyagában, szakirodalmában, problematikájában, szemléletében, valamint elsajátítják és alkalmazni tudják elméleteiket és sajátos kutatási módszereiket.

A táncfolklorisztika/táncantropológia specializáció a táncot mint kulturális jelenséget vizsgálja. Ezen belül rögzíti és elemzi a hagyományos és jelenkori tánckultúrákat; a K árpát-medence hagyományos paraszti tánckultúráit, a velük szoros kapcsolatban álló revival mozgalmakat, az ifjúsági szubkultúrákkal kapcsolatban felbukkanó zenei és táncdivatokat, a magyar és a nemzetiségi táncokat, valamint más európai és Európán kívüli népek táncait. Vizsgálja a tánctörténet forrásait és a recens folklór együtteseket; a táncos mozgás és más emberi mozgásrendszerek fiziológiai, kognitív-pszichológiai, neurobiológiai alapjait, valamint a mozdulatjelíró rendszereket (Laban-táncjelírás). A specializáció elmélyült ismereteket ad a hagyományos és jelenkori tánckultúrák kutatásának elméleteiről, módszertanáról. Foglalkozik a tánckultúra változásai mögött álló társadalmi, gazdasági jelenségek bemutatásával és értelmezésével. A gyakorlati táncismeret részét képezik a történeti társastáncok, polgári társastáncok és a jelenkori modern táncok egyes fajtái. A táncfolklorisztika specializáció mellett a néprajz, a folklorisztika és a kulturális antropológia teljes területén lehetőség kínálkozik a tudományos kutatásban való részvételre. Külföldi ösztöndíj-lehetőségek keretében a nemzetközi kutatási eredmények, műhelyek megismerése, személyes konzultációs lehetőségek, külföldi szakirodalom megismerése is ezt szolgálja.

A néprajzi kulturális örökség szakirány elsősorban a népi kultúrához kapcsolódó örökségelemek (pl: népi építészet emlékei, hagyományos tárgyi kultúra, rítusok, zene, tánc stb.) feltárásához, dokumentálásához és megőrzéséhez kapcsolódó ismeretek átadására és elsajátítására helyezi a hangsúlyt. A képzés az alkalmazott néprajz szempontjait figyelembe véve olyan speciális feladatok elvégzésére készíti fel a hallgatókat, mint például a különböző társadalmi-vallási csoportok rítusainak és szokásainak, a szóbeli hagyományoknak, az előadóművészetekhez tartozó megnyilvánulásoknak, a természetre és a világegyetemre vonatkozó ismereteknek valamint a tradicionális kézművestechnikáknak a dokumentálása, a népi építészeti örökség megőrzésével kapcsolatos teendők ellátása, néprajzi tárgyakból felépülő néprajzi gyűjtemények létrehozása, időszaki és állandó kiállítások rendezése stb. Hangsúlyos a helyi tudás feltárására és megőrzésére vonatkozó programok bemutatása.

A képzés gyakorlatorientáltsága mellett alapvető szempont a különböző elméletekhez, alapfogalmakhoz (pl: kulturális emlékezet, identitás, hagyomány, érték stb.) kapcsolódó ismeretanyag elsajátítása, ami lehetővé teszi a kulturális örökség sokoldalú és reflexív megközelítését. A képzés keretei között a hallgatók oktatói irányítással, csoportos munka keretében feltérképezik egy-egy település néprajzi kulturális örökségét, javaslatokat fogalmaznak meg és dolgoznak ki az egyes örökségelemek megőrzésével kapcsolatban.

A képzés elvégzése után olyan szakemberek kibocsájtása a cél, akik munkájuk során támogatni tudják a helyi közösségek törekvéseit, az intézményi háttér megismerésével a kulturális örökség védelmével kapcsolatos feladatokat hatékonyan képesek elvégezni, elősegítve ezzel a kulturális sokszínűség megőrzését és fenntartását.